A zsarnoki személyiség jellemzői
- Dátum: 2021.10.18., 18:15
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- agresszió, autoriter, demagóg, kapcsolat, önző, személyiség, zsarnokoskodás
Dióhéjban onnan ismerszik meg az autoriter személyiség, hogy szereti hatalmát használni és kihasználni, miközben elméjét előítélet, kettős mérce és intolerancia jellemzi.
Lássuk, milyen jellemzőkkel írható le az autoriter, zsarnoki személyiség:
Vak lojalitás: a tekintélyelvű személyiség lényegében egy 5 éves szintjén osztályozza a világot. A dolgok vagy jók vagy rosszak, és ha te úgy látod, ahogy én, akkor te is jó vagy! Az autoriter ember jellemzően arról is pontos képpel rendelkezik, hogy milyen a jó apa, feleség, gyerek, vagy akár a megfelelő hazafi. Amit ő gondol az szent és sérthetetlen, és azok férnek bele közvetlen környezetébe, akik megfelelnek az általa elvárt értékeknek.
Etnocentrizmus: az autoriter emberekre jellemző, hogy csak saját gyökereiket, kultúrájukat, vallásukat és nyelvüket tartják igazán fontosnak és értékesnek, ami természetesen diszkriminációhoz és másokkal szembeni ellenséges magatartáshoz vezet. Jellemzőek az előítéletek, amelyek visszautasítanak mindent, ami eltérő.
A félelem kultúrája: „mivel csak az a jó, amilyen én vagyok, így minden más rossz, és ami rossz, az veszélyes is!”. Röviden ez az algoritmus jellemzi a fekete-fehér gondolkodású embert. Márpedig, aki a világot mumusokkal rakja tele, az bizony állandó félelemben él.
Agresszív vezetés: a tekintélyelvű emberek szeretik, ha a kontroll az ő kezükben van, és hatalomra kerülve antidemokratikus eszközökkel élnek. Vezetési stílusukból hiányzik az érzelmi intelligencia, nem törekszenek együttérzésre, agresszívak, csak a saját szükségleteikre koncentrálnak, és frusztációra ellenségességgel reagálnak.
Előítélet és merev gondolkodás: az autoriter személyiség gondolkodása rendkívül beszűkült, nem hagy teret semmilyen eltérő véleménynek. Mindennel kapcsolatban kialakult koncepciója van, és csak azokat a tényeket veszi észre, melyek ezeket az előítéleteket táplálják, így világa megmásíthatatlan.
Leegyszerűsítő érvelés: bár elsőre erősnek és rendíthetetlennek tűnik, az autoriter személyiség gyenge lábakon áll. Érvei egyszerűek, rendszerint demagógián, hamis analógiákon alapulnak, és átgondolt érveléssel könnyen megrendíthetők, amire agresszióval reagál.
Összességében jól kirajzolódik az „aki nincs velünk, ellenünk van” mottó, amely az autoriter személyiséget jellemzi, így mind a magánéletben, mind a távolabbi környezetben érdemes magunkat távol tartani tőle, mert konstruktív, gazdagító kapcsolatra és élményekre általa nem számíthatunk.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?
A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?
Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.