Érdekességek a görögdinnyéről, amiket eddig nem tudtál
- Dátum: 2021.08.17., 20:26
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- A vitamin, B vitamin, dinnyemag, E vitamin, érdekesség, foszfor, görög, görögdinnye, gyümölcs, kalcium, kálium, kalória, mag, nátrium, nyár, sárgadinnye, tea, vas cukor, vese, vitamin, zöldség
Nincs is jobb annál, mint amikor a nagy kánikulában frissen felvágunk egy jó hideg görögdinnyét. Nem csak közkedvelt nyári hűsítő, de számos jó tulajdonsága is van. Sokat ezek közül mindenki jól ismer, például magas víztartalma miatt jó szomjoltó, de egyben vízhajtó tulajdonságú is. Azonban van néhány érdekes tény is a dinnyéről, amit nem sokan tudnak.
Az egyik kevéssé ismert tény a dinnyéről, hogy valójában nem igazi gyümölcs. A görög- és a sárgadinnye is úgynevezett gyümölcspótló zöldség. Sokaknak meglepő lehet, de a még éretlen termésekből szoktak készíteni savanyúságot és csalamádét is.

Igaz, a legtöbb gyümölcs és zöldség hidegen tárolva egészen sokáig eláll, de a dinnye tartósítás nélkül is hetekig, akár 2-3 hétig is eláll. Ennek ellenére nem érdemes túl hideg helyen tárolni, mert akkor tápanyagtartalma nagyon lecsökken.
Számos jótékony hatása közül kiemelendő, hogy rendkívül jó gyulladáscsökkentő a benne lévő ásványi anyagoknak és béta-karotinnak köszönhetően. Különösen a gyomorra van nyugtató hatással, emellett pedig tisztítja is az emésztőrendszert, mivel nagy a folyadéktartalma miatt méregtelenítő hatású.
Talán nem is annyira meglepő, de a görögdinnye valójában nem görög eredetű, de még csak nem is európai. Neve a magyarban kapcsolható csak Görögországhoz, angolul például a watermelon nevet viseli, szó szerint vízidinnnyét jelent. Eredetileg Afrikából, mégpedig a déli részéről származik. Ott nagy valószínűséggel a gölődiny, vagyis gombóc szóból származtatják és talán egy félreértés miatt kerülhetett görögdinnyeként a magyar szótárba, persze egyes feltételezések szerint a gördül szóhoz lehet köze.

Igaz a görögdinnyének van cukortartalma, de a diétákba is tökéletesen beleillik, hiszen magas víz- és rost tartalma mellett jól laktat és viszonylag kevés kalória egy átlagos adag. Emellett gazdag vitaminokban, mint például a C, E, B és K-vitamin, magas nátrium, kálium és kalcium tartalma van, valamint foszfor és vas tartalma sem elhanyagolható.
Sokszor merül fel a kérdés, hogy a dinnyemagot le szabad-e nyelni, vagy sem. Valójában nyugodtan fogyasztható, semmilyen káros hatása nincs. Mi több, természetgyógyászok a magból készült teát szokták javasolni veseproblémákra, sőt cukorproblémákra is jó hatással van annak ellenére, hogy maga a dinnye cukros. Kalóriatartalma elhanyagolható, tehát elfogyasztásával nem jár semmilyen hátrány.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.