Menü

Játszótéri etikett. Felnőtteknek.

Három gyerekem van, így mondhatjuk az életemből jelentős részt töltöttem és valószínű töltök még különböző játszótereken. Szeretek ilyenkor egy kicsit megfigyelni.

Vannak tipikus anyukák, akik egy zsák rágcsálni valóval jönnek, vannak, akik egy darab játék nélkül, vannak, akik egy vödör játékkal, vannak a „ne koszold magad össze” anyukák, a beszélgetős - pletykálós anyukák, a tip-top divatos anyukák, a telefonozó anyukák, a fáradt és kimerült anyukák.

Vannak modern játszóterek és vannak a régi, hagyományos közösségi terek.

A játszótér azért jó, mert ide mindannyian ugyanazért jövünk, egy közösségi élményért, ahol a gyerek is jól érzi magát és anyuka is beszélgethet.

A játszótéren néha megfigyelek és látom mennyire megmutatkozik a családok sokfélesége, amivel nincs is semmi baj, de a közös tér, a játszótér olyan írott és íratlan szabályok helyszíne, ahol illik a közösségi normákat betartani.

A legfőbb, hogy egymás mellett tudni kell békében játszani, kikapcsolódni, együtt, egymással, udvariasan, nem egymást bántva, zavarva.

Nagyon fontos, hogy vigyázzunk egymás testi épségére és az is lényeges, hogy beteg gyermekkel ahogy oviba, iskolába sem megyünk, úgy a játszótérre sem. Ennek fontosságát, okát azt hiszem nem kell megmagyarázzam.

Fontos gondolat, hogy a balesetek elkerülése érdekében nemcsak, hogy vigyázni kell a másikra, hanem figyelni kell arra is, hogy a gyerekek a játszótéren ne viseljenek ékszert, olyan kiegészítőt, ami elakadhat, amivel megsértheti magát, ne egyen, ha önfeledten ugrál, játszik és ne is rágózzon.

A gyerekek testi épsége, egészsége a legfontosabb és ebben minden szülő egyetért.

A játszóterek – elvileg - nem kamaszbandák cigiző, szotyizó, káromkodó és zenét hangosan hallgató csoportok színhelye, hanem a kisgyerekeké, ezért jó, ha tisztában vannak azzal, hogy játszótérre alkoholt bevinni tilos, ahogyan dohányozni is, szemetelni is, rongálni is.

A legtöbb játszóeszközöket ma már sok játszótéren térfigyelő kamera látja, ami fontos dolog, hiszen így a rongálókat is fel lehet deríteni.

Mielőtt a játszótérre megyünk, egy előzetes beszélgetésben fel kell hívni a gyermekünk figyelmét, hogy más gyerekek is lesznek, más játékát elkérjük és nem elvesszük, a miénket, pedig, - ha elvisszük magunkkal -illik kölcsönadni, a csúszda és a hinta pedig mindenkié, más gyermeket is oda illik engedni és nem vágunk fejbe senkit a homokozólapáttal.

S végezetül: szülőként - bár az én gyermekeim nem ételérzékenyek - mindig figyelek arra, hogy más gyermekét csak akkor kínáljam étellel, ha előzőleg az anyukáját erről megkérdeztem, hiszen - és ez valahol a „halálom – sosem tudhatjuk, hogy az a kisfiú nem gluténérzékeny-e, vagy az a kislány ehet – e olyat, amiben tejszármazék van.

A kisgyerek erre nem figyel, így maximum annyit tudunk velük megbeszélni, hogy másét ne fogadja el, mielőtt velünk nem egyeztet.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.