Menü

Hogyan napozzunk biztonságosan

Természetesen senki sem szeret leégni, illetve tudjuk azt is, hogy nem csak a pillanatnyi kellemetlenség az, ami miatt el akarjuk kerülni a leégést. Bőrünk minden egyes ilyen alkalmat „megjegyez”, valamint a későbbiekben is emeli a bőrrák és egyéb elváltozások kialakulását. De mit tehetünk, hogy biztonságosan élvezhessük a napsütést és az önfeledt strandolást?

Első lépésként fontos betartanunk a már jól ismert szabályokat. Ilyen például az, hogy amikor a legerősebb a napsugárzás, vagyis a déli órákban, akkor lehetőleg kerüljük a közvetlen napfényt. Valójában délelőtt 11 órától egészen délután 3 óráig nem lenne szabad a napon tartózkodnunk, de ha ez nem megoldható, akkor sincs veszve semmi, hiszen egy sapkával és bőrt eltakaró ruhával is védekezhetünk a kritikus órákban.

A második legfontosabb óvintézkedés, hogy megfelelő naptejet, vagy fényvédőt használunk. A 30 faktoros és ennél erősebb védelmet nyújtó krémek már megfelelőek lehetnek. Ne felejtsük el azonban, hogy nem minden a szám. Egyrészt érdemes ismert, megbízható márkát használni, másrészt pedig a használat módja sem elhanyagolható. Sokan ugyanis nem megfelelően használják a naptejet. Jól ismeri mindenki azt a kellemetlen érzést, amikor gyermekkorában a szülei szinte fehérre festették naptejjel. Bár kellemetlen, de valójában egy felnőtt ember 5 teáskanálnyi, körülbelül 25-30 ml naptejet kéne, hogy felvigyen a bőrére a megfelelő hatás eléréséhez. Ugyanez gyerekeknél 3 teáskanálnyi, azaz nagyjából 15-20 ml naptej. Soknak tűnik, de ahhoz, hogy a fényvédő megfelelően védjen, a dobozon feltüntetett mennyiségben és minőségben kell azt használnunk.

Azt sem érdemes elfelejtenünk, hogy ahány ember, annyi féle bőrtípus. Van, aki érzékenyebb az erős napsütésre és szinte pillanatok alatt leég, mások több órányi napozás után is csak szép, barna bőrrel mennek haza. Ennek megfelelően válasszunk fényvédő terméket, ha pedig szükséges, napozás utáni hidratáló termékeket is.

Szintén fontos megjegyezni, hogy mivel a legtöbben akkor napozunk, amikor strandra megyünk, ezért nem árt, ha vízálló is a fényvédő termék, amit használunk. Hiszen ki ne mártózna meg a nagy hőségben néha, hogy kicsit lehűtse magát? Az is sokat segít, ha a napozás előtt legalább 30-45 perccel felvisszük a bőrünkre a krémet, így annak van ideje felszívódni és kifejteni a hatását.

Egy utolsó dolog pedig, amire nem árt odafigyelni, hogy az általunk használt hidratáló és fényvédő termék az UV-B és az UV-A sugárzás ellen is véd-e. Sok naptej csak az UV-B sugárzás elleni védelmet biztosít, azonban ez még nem elég ahhoz, hogy elkerüljük a leégést.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.