Menü

A málnáról

Ennek a kis apró gyümölcsnek nagyon sok jótékony hatása van, ha szeretnéd megtudni, mik is ezek, akkor olvasd el az alábbi cikket…

Elsőként Kréta szigetén kezdték termeszteni, aztán a rómaiak terjesztették el. A középkorban már ismerték a málna gyógyító erejét, kolostorkertekben ültették és nemesítették azt, amit mi manapság annyira kedvelünk. Az érése májustól kezdődik, és szerencsére egész nyáron kitart. Bár szedése elég nehézkes, szúrós ágai vannak, gyorsan romlik, de olyan ízletes gyógyszernek minősül, amilyennel ritkán találkozik az ember.

A gyümölcs fogyasztása segít karbantartani a vércukorszintet, csökkenti a magas vérnyomást, segít a menstruációs zavarokon. Csökkenti a csontritkulás kialakulásának kockázatát, kiváló megoldás hasmenés ellen, sőt terheseknek is ajánlott, mivel csökkenti a vetélés kockázatát. Segít a szervezetben felgyülemlett méreganyagok eltávolításában, gazdag rostokban, és irritáció nélkül tartja karban a bélműködést. Antioxidáns vegyületekben is gazdag, ezek pedig lassítják az öregedési folyamatokat, sőt még a rövid távú memóriára is jó hatással van.

Egy maréknyi málnában 25 mg C-vitamin rejtőzik, de van benne sok B1-, B2-vitamin és A-provitamin is. Gazdag színanyagának köszönheti, hogy oly sok antioxidánst és flavonoidot tartalmaz, valamint gyümölcssavakat, cserzőanyagokat, növényi rostokat és pektint is. 100 gramm málnából 80-85 gramm a víz, így akár éjjel-nappal, bármelyik órában bátran fogyasztható. Értékes tápanyag a benne lévő gyümölcscukor. Az ásványok és nyomelemek közül pedig kiemelkedik a kalcium, a kálium, a magnézium és a vastartalma.

A növény egyetlen része sem mérgező. Zsenge leveleit és fiatal hajtásait még salátának is fogyaszthatod. De ugyancsak a levelét – szárítva, teaként elkészítve – lázcsillapítónak, izzasztó hatású italnak is lehet használni.

Frissen, főzve, fagyasztva…

Lehetőleg frissen és nyersen fogyaszd, hiszen így érvényesül leginkább a vitamintartalma. Ugyanakkor nagyon finom lekvár, dzsem vagy szörp is készíthető belőle, sőt ha lefagyasztod, akkor egész télen – vagy ameddig kitart – élvezheted a málna ízét. Aromáját mindenhogy megtartja, ezért is kedvelt sütemények, gyümölcstálak elkészítésénél.

Jó étvágyat!

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.