Hogyan komposztáljunk kis lakásban

Sokan szeretnének komposztálni, de nem mernek belevágni, vagy azt hiszik, kicsi lakásban nem lehetséges, kertes ház szükséges hozzá. Hiszen ez egy bomló szerves anyag halom, aminek szaga is van, nem fér el stb. Pedig ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó és az említett problémák is könnyen áthidalhatók. Hallott már például a beltéri komposztálóról? Van balkon, vagy legalább néhány szobanövény a lakásban? Esetleg elférne még egy közepes, szemetes méretű doboz valahol? Akkor van egy jó hírünk: minden rendelkezésre áll az otthoni komposztáláshoz.

Sokan csak most, a koronavírus-járvány alatt jöttek rá, mennyi mindenben is élhetnénk tudatosabban, mennyi otthon is kivitelezhető praktika és trükk van, amit mi magunk is kipróbálhatunk és egy egészségesebb, jóval kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező mindennapi életet alakíthatunk ki. Ilyen többek között a komposztálás.

Egyrészt meglepődnénk, de az általunk kitermelt hulladék nagy része lebomló, szerves anyag, ami mindenféle feldolgozás nélkül mehet egyenesen a komposztba. Ezzel kéz a kézben jár az az előny, hogy a tényleges szemét, amit kitermelünk, körülbelül harmadára csökken. Kevesebbszer kell levinni a szemetet és a szemeteszsák biztosan kétszer annyi ideig elég, mint eddig.

De mi is kerülhet tulajdonképpen a komposztba? Gondoljunk rá úgy, hogy mi az, ami még valójában ehető, függetlenül attól, hogy mi nem esszük meg. Persze nem kizárólag ilyenek kerülhetnek a komposztba, hiszen fadarabok, fűrészpor, fahamu papír, gyomok, levelek és ágak, esetleg cserepes virágok elszáradt részei is lehetnek komposzt alapanyag. De visszatérve az első gondolatra, ilyen az összes zöldség és gyümölcs nyesedék (természetesen penésztől mentes), teafű, kávézacc, főtt rizs, száraz kenyér, régi fűszerek, apróra tört tojáshéj vagy éppen a gabonafélék. Alapvetően bármi mehet a komposztba, ami le tud bomlani, viszont nem mindegy, hogy valami viszonylag gyorsan, 1-2 hónap alatt, vagy lassan, akár fél évig is bomlik.

Ma már kapható beltéri komposztáló is, tehát sem kertes házra, sem nagy területre nincsen szükségünk. Ez körülbelül egy szemetesláda méretű doboz, amit, ha megtöltünk az otthon keletkezett szerves hulladékkal, egy úgynevezett starterkultúrával kell befedni majd lezárni. Ebben tulajdonképpen baktériumok és lebontó, anaerob környezetben működő mikroorganizmusok vannak, amik a hulladékot majd a növények által felhasználható, szerves anyagokban gazdag táptalajjá alakítják. Fontos megjegyezni, hogy a beltéri komposztálók el vannak látva egy csappal, ami arra szolgál, hogy az alul keletkezett komposztlevet leengedjük néhány naponta. Ezt mindenképpen érdemes elvégezni, hiszen ez is egy hasznos terméke a komposztunknak: 100-1000-szeres hígítással növénykondícionálóként alkalmazható.