Menü

Meggyógyulhatunk a Placebo tablettáktól is?

Placebonak tekinthető minden olyan gyógyszer, amely valódi orvosi kezelésnek tűnhet, de nem az. Lehet tabletta, injekció, és sok más típusú álgyógyszer is. Ami minden placeboban közös, az az, hogy nem tartalmaz aktív hatóanyagot, mely kihat az egészségre.

Ezek alapján a placebo egyfajta álgyógyszert jelent, amit ha az adott páciens bevesz, akkor javulni fog a közérzete. A placebo tabletták teljes mértékben hasonlítanak a rendes gyógyszerekre. Azonban csak szőlőcukor van bennük, és kémiailag nem tartalmaznak semmilyen hatóanyagot. Az injekciók esetén ez némiképpen más tud lenni, de ott is az a lényeg, hogy az injekció semmilyen hatóanyagot sem tartalmaz.

A placebo történelme és jelenkora

Maga a placebo onnan ered, hogy a régi időkben az egészségügy sokkal fejletlenebb volt, az embereknek pedig nem jutott elég gyógyszer. Viszont a gyógyulás reményében a betegek szinte bármit megettek, amit az orvosok mondtak nekik. A dolog érdekessége, hogy már ekkor is az derült ki, hogy több beteg is javulásról számolt be, holott ugye nem a tényleges gyógyszert kapták meg. Ennek legfőképp lelki okai vannak, de az 1950-es években, már azt is kimutatták, hogy a “gyógyszernek hitt tabletta” bevétele, bizonyos gyógyulási, regenerálódási folyamatokat is elindít a szervezetben.

Manapság a placebo, már sokkal inkább az orvostudomány egy szelete a múltból, mintsem tényleges orvosi eszköz. Lényegében véve a pszichoterápia egy eszköze volt, noha régebben jóval túlmutatott azon. Ma már a fejlett országokban az orvosok többsége elutasítja a placebo hatású gyógyszereket.

A pszichoterápiában minden bizonnyal jobban előfordulhat ilyesmi, de akár úgy is, hogy a beteg tudja, hogy ő jelenleg egy “hamis gyógyszert” vesz be. Mivel az is egyfajta gyógymód, hogy ha a beteg hisz a módszer sajátosságaiban, akkor bármely terápia pozitív és sikeres lehet. Az is bizonyított tény, hogy minden terápia, kúra, gyógyszer sokkal hatásosabb akkor, ha a páciens is hisz a gyógyulásban, és elég motivált is ahhoz, hogy beszedje a gyógyszereket.

Mi a placebo hatás mechanizmusa?

A hatás középpontjában az elme és a test közös kapcsolata áll. A placebo hatás alapvető logikája az, hogy a beteg a beszedett piruláktól javulást vár el. Ha pedig valaki arra számít, hogy jobban lesz a beszedett tablettától, akkor lehetséges, hogy a szervezete is hasonló tüneteket produkál, olyanokat mintha tényleges gyógyszert venne be az adott ember.

Valójában minél erősebb a vágy a gyógyulás iránt, annál nagyobb lehet a placebo hatása. Valamint az orvos személye is számít, ha például a háziorvos ír fel egy ilyesfajta gyógyszert akiben a betegek jobban megbíznak, és valószínűleg sokkal gyakrabban találkoznak vele. Akkor a hatás eredményesebb, mintha egy olyan orvos írja fel a gyógyszert, akiben kevésbé bízunk meg.

Ugyanez igaz a negatív mellékhatásokra is. Gondoljunk csak bele, ha arra koncentrálunk, hogy “biztos fájni fog a fejem”, “szédülni fogok”. Akkor ezeket a tüneteket nagy valószínűséggel tapasztalni is fogjuk.

A placebo-hatás modern kori alkalmazása

A placebo gyógyszerek nem feltétlenül az egészségügy ellen vannak. Emellett az emberi agynak a hatásai, mind a mai napig nem ismertek teljesen. Így elsősorban orvosként azt kell megtalálni, hogy melyek lehetnek azok a problémák, amelyek esetében lehet placebo gyógyszereket alkalmazni. Aztán természetesen ott volna a kérdés, hogy tájékoztatni kell-e a pácienst arról, hogy végső soron is nem gyógyszert fog kapni, hanem “cukorkát”.

Nyilvánvalóan a placebo gyógyszerek, nem megfelelőek csonttörésekre, daganatos megbetegedésekre, szívbetegségekre és egyéb súlyos krónikus betegségekre sem. Azonban olyan tüneteket enyhíthetnek, amelyeket legfőképp az agy szabályoz. Talán azt lehetne mondani, hogy a placebo szerek segíthetnek az olyan akut betegségek leküzdésében, amelyek ellen a szervezetünk alapból is képes felvenni a harcot. Azonban a krónikus betegségek esetén, maximum bizonyos tüneteket tudunk vele enyhíteni, mint például a fejfájás, szédülés. Viszont a tényleges problémát nem. Másrészt további tanulmányok is szükségesek még ahhoz, hogy az orvosok jobban megismerjék a placebo hatás felhasználási lehetőségét a betegségek kezelésében.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Hogyan kell segítséget kérni a 112-es segélyhívón?

Bármikor kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy segélyhívást kelljen indítania, segítséget kelljen kérnie, vagy nyújtania, ehhez pedig fontos tudni, hogy milyen telefonszámot tárcsázzon és milyen módon kell a segélyhívást lebonyolítani. A 112-es számot és annak tárcsázását pedig már egészen kicsi gyermekeinknek is meg kell tanítanunk.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.