Mik azok a rostok?
- Dátum: 2021.05.13., 11:31
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- bélműködés, béltartalom, elfogyaszt, elhízás, emésztés, felszívódik, kellemetlen, megemészt, odafigyelés., oldhatatlan, oldódó, prebiotikus, rost, rostbevitel, rosthiány, rosttáblázat, székrekedés, szénhidrát, tápcsatorna, táplálkozás, vastagbél, víz megkötés, zselés állag
A rostok olyan anyagok, melyeket a szervezet nem tud megemészteni, ezért átjutnak a vastagbélbe, s emésztetlenül távoznak, mégis fontos szerepet töltenek be étkezéseinkben. Vajon miért annyira fontos a rostokban gazdag táplálkozás?
Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel 30-35 gramm. A rostok hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, segítik a bélműködést, támogatják az emésztést. A rosthiányos táplálkozás székrekedést és elhízást okozhat.

Vannak vízben oldódó és nem oldódó rostok. A vízben oldódó rostok hatékonyabbá teszik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, illetve az étkezéseket követően vércukorszint hirtelen megugrását. Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére.
A vízoldékony rostok, mialatt átjutnak a tápcsatornán, feloldódnak és zselés állagúvá válnak.
A vízben nem oldódó rostok megduzzadnak, jóllakottság-érzést nyújtanak, telítenek, segítik a megfelelő súlytartást, segítenek a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, a könnyebb székelésben is. A vízben oldhatatlan rostok a bélrendszerben szivacsként szívják magukba a vizet. Gyorsítják a bélmozgást, ezzel támogatják a béltartalom áthaladását.
Rostokban gazdag élelmiszereink a korpák, korpás kenyér, a gabonapelyhek, müzlik, száraz hüvelyesek (bab, lencse stb.), olajos magvak (dió, mogyoró, napraforgó, mák stb.) a barnarizs, a zöldségek (borsó, kukorica, spenót, zeller stb.) a gyümölcsök (szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper stb.)

A finomított szénhidrátok nem tartalmaznak rostokat.
A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, a prebiotikus rostok pedig erősítik az immunrendszert.
Aki kevés rostot fogyaszt, puffadással, gyakori éhségérzettel, hízással, székrekedéssel és legyengült immunrendszerrel számolhat.
Amennyiben az étrendünk nem tartalmaz kellő mennyiséget belőle, különböző kellemetlen tünetek, illetve súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ha eddig kevés rostot fogyasztottunk, akkor ideje odafigyelni erre, jó hír azonban, hogy a rostos ételek tárháza végtelen, és egy kis odafigyeléssel bárki hozzájuttathatja a szervezetét a rostokhoz. Számos, az interneten elérhető megbízható rosttáblázat létezik, amelyek tartalmazzák a különböző rosttartalmú élelmiszereket.
Martinka Dia
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.