Menü

Mik azok a rostok?

A rostok olyan anyagok, melyeket a szervezet nem tud megemészteni, ezért átjutnak a vastagbélbe, s emésztetlenül távoznak, mégis fontos szerepet töltenek be étkezéseinkben. Vajon miért annyira fontos a rostokban gazdag táplálkozás?

Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel 30-35 gramm. A rostok hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, segítik a bélműködést, támogatják az emésztést. A rosthiányos táplálkozás székrekedést és elhízást okozhat.

Vannak vízben oldódó és nem oldódó rostok. A vízben oldódó rostok hatékonyabbá teszik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, illetve az étkezéseket követően vércukorszint hirtelen megugrását. Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére.

A vízoldékony rostok, mialatt átjutnak a tápcsatornán, feloldódnak és zselés állagúvá válnak.

A vízben nem oldódó rostok megduzzadnak, jóllakottság-érzést nyújtanak, telítenek, segítik a megfelelő súlytartást, segítenek a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, a könnyebb székelésben is. A vízben oldhatatlan rostok a bélrendszerben szivacsként szívják magukba a vizet. Gyorsítják a bélmozgást, ezzel támogatják a béltartalom áthaladását.

Rostokban gazdag élelmiszereink a korpák, korpás kenyér, a gabonapelyhek, müzlik, száraz hüvelyesek (bab, lencse stb.), olajos magvak (dió, mogyoró, napraforgó, mák stb.) a barnarizs, a zöldségek (borsó, kukorica, spenót, zeller stb.) a gyümölcsök (szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper stb.)

A finomított szénhidrátok nem tartalmaznak rostokat.

A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, a prebiotikus rostok pedig erősítik az immunrendszert.

Aki kevés rostot fogyaszt, puffadással, gyakori éhségérzettel, hízással, székrekedéssel és legyengült immunrendszerrel számolhat.

Amennyiben az étrendünk nem tartalmaz kellő mennyiséget belőle, különböző kellemetlen tünetek, illetve súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ha eddig kevés rostot fogyasztottunk, akkor ideje odafigyelni erre, jó hír azonban, hogy a rostos ételek tárháza végtelen, és egy kis odafigyeléssel bárki hozzájuttathatja a szervezetét a rostokhoz. Számos, az interneten elérhető megbízható rosttáblázat létezik, amelyek tartalmazzák a különböző rosttartalmú élelmiszereket.

Martinka Dia

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.