Mik azok a rostok?
- Dátum: 2021.05.13., 11:31
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- bélműködés, béltartalom, elfogyaszt, elhízás, emésztés, felszívódik, kellemetlen, megemészt, odafigyelés., oldhatatlan, oldódó, prebiotikus, rost, rostbevitel, rosthiány, rosttáblázat, székrekedés, szénhidrát, tápcsatorna, táplálkozás, vastagbél, víz megkötés, zselés állag
A rostok olyan anyagok, melyeket a szervezet nem tud megemészteni, ezért átjutnak a vastagbélbe, s emésztetlenül távoznak, mégis fontos szerepet töltenek be étkezéseinkben. Vajon miért annyira fontos a rostokban gazdag táplálkozás?
Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel 30-35 gramm. A rostok hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, segítik a bélműködést, támogatják az emésztést. A rosthiányos táplálkozás székrekedést és elhízást okozhat.
Vannak vízben oldódó és nem oldódó rostok. A vízben oldódó rostok hatékonyabbá teszik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, illetve az étkezéseket követően vércukorszint hirtelen megugrását. Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére.
A vízoldékony rostok, mialatt átjutnak a tápcsatornán, feloldódnak és zselés állagúvá válnak.
A vízben nem oldódó rostok megduzzadnak, jóllakottság-érzést nyújtanak, telítenek, segítik a megfelelő súlytartást, segítenek a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, a könnyebb székelésben is. A vízben oldhatatlan rostok a bélrendszerben szivacsként szívják magukba a vizet. Gyorsítják a bélmozgást, ezzel támogatják a béltartalom áthaladását.
Rostokban gazdag élelmiszereink a korpák, korpás kenyér, a gabonapelyhek, müzlik, száraz hüvelyesek (bab, lencse stb.), olajos magvak (dió, mogyoró, napraforgó, mák stb.) a barnarizs, a zöldségek (borsó, kukorica, spenót, zeller stb.) a gyümölcsök (szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper stb.)
A finomított szénhidrátok nem tartalmaznak rostokat.
A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, a prebiotikus rostok pedig erősítik az immunrendszert.
Aki kevés rostot fogyaszt, puffadással, gyakori éhségérzettel, hízással, székrekedéssel és legyengült immunrendszerrel számolhat.
Amennyiben az étrendünk nem tartalmaz kellő mennyiséget belőle, különböző kellemetlen tünetek, illetve súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ha eddig kevés rostot fogyasztottunk, akkor ideje odafigyelni erre, jó hír azonban, hogy a rostos ételek tárháza végtelen, és egy kis odafigyeléssel bárki hozzájuttathatja a szervezetét a rostokhoz. Számos, az interneten elérhető megbízható rosttáblázat létezik, amelyek tartalmazzák a különböző rosttartalmú élelmiszereket.
Martinka Dia
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.