Milyen gyümölcsöt ehet, aki cukorbeteg?
- Dátum: 2021.05.09., 05:21
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- áfonya, ajánlás, alma, antioxidáns, avokádó, bogyós gyümölcsök, citrom, cukorbeteg, cukortartalom, diabétesz, étrend, grapefruit, gyümölcs, gyümölcsfogyasztás., inzulinrezisztencia, kivi, nyelőcsőrák, szénhidráttartalom, szívbetegség
Az ajánlások szerint naponta legalább 4-5 adag gyümölcsre van szükség ahhoz, hogy egészségesek legyünk, azonban mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik inzulinrezisztenciájuk, cukorbetegségük miatt nem fogyaszthatják ezeket a cukrot tartalmazó, édes finomságokat?
A jó hír számukra az, hogy vannak gyümölcsök, melyek alacsonyabb cukortartalmuk miatt nem befolyásolják a vércukorszintet, de természetesen ezeket is mértékkel kell fogyasztani, a napi étrendbe megfelelően beillesztve.

Amikor gyümölcsről írok, akkor mindig a friss vagy fagyasztott formát értem alatta, semmiképp sem a konzerveket, a cukrozott lekvárt vagy a gyümölcsitalokat, mert ezek nem számítanak egészségesnek, magas hozzáadott cukortartalmuk miatt gyorsan megemelik a vércukorszintet.
A gyümölcsöket mindig frissen fogyasszuk, s mindenképp az alacsony cukortartalmúakat keressük.
Ilyen kisebb cukortartalmú gyümölcs például a kivi. Savanykás, üdítő íze miatt kedvelt, sok benne a C-vitamin, remek antioxidáns.
Az alma sem emeli meg a vércukrot nagy mértékben, s számos jótékony hatása régóta ismert és vitathatatlan. Az almában található pektin nevű anyag miatt az alma cukortartalma lassan kerül át a vérbe. Érdekesség azonban, hogy ez az anyag a gyümölcs héjában található meg leginkább, ezért nem célszerű meghámozni.
A kisebb cukortartalmú gyümölcsök közé tartoznak a piros bogyós gyümölcsök: fekete áfonya, vörös áfonya, málna, acai bogyó, cseresznye, meggy, szeder, ribizli és bodza.
A bogyós gyümölcsök csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések és a neurológiai rendellenességek kialakulásának a kockázatát. A fekete málnáról bebizonyosodott, hogy hatvan százalékkal csökkenti a nyelőcsőrák, míg nyolcvan százalékkal a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

A fekete áfonya az egyik legjobb természetes gyógymódja a cukorbetegségnek. Magas antioxidáns anyaga védi az ereket, javítja a rosszabb vérellátást és megelőzi a szemkárosodást.
A bogyós gyümölcsök akkor fejtik ki igazán pozitív hatásukat, ha nyers állapotukban, frissen fogyasztjuk azokat.
A citrom már hosszú ideje hatékony népi gyógymódnak számít a 2. típusú cukorbetegség kezelésében. Mindez a benne található nagy mennyiségű rostnak és C-vitaminnak köszönhető, ezért biztonsággal fogyaszthatják cukorbetegek.
A gyümölcs glikémiás-idexe rendkívül alacsony, s tanulmányok bebizonyították, hogy a citrom más ételek glikémiás-indexét is csökkentheti. Kutatások szerint, már fél citrom leve jelentősen, csökkentheti az étkezések utáni vércukorszintet.

A grapefruitnak nem csak a húsa, de magja is kifejezetten ajánlott diabétesz esetén. Magas C-vitamin tatalommal rendelkezik, erős antioxidáns, s fokozza a szervezet inzulinérzékenységét, valamint segít fenntartani az egészséges testsúlyt.
Az avokádó édesen is sósan is fogyasztható, alacsony szénhidráttartalma és magas a rosttartalma miatt cukorbetegek is választhatják.
A gyümölcsfogyasztás tehát a szigorú diétát tartó cukorbetegeknek is megengedett, azonban ennek szabályait javasolt tisztázni a diabétesszel élőknek.
Martinka Dia
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.