Menü

Milyen gyümölcsöt ehet, aki cukorbeteg?

Az ajánlások szerint naponta legalább 4-5 adag gyümölcsre van szükség ahhoz, hogy egészségesek legyünk, azonban mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik inzulinrezisztenciájuk, cukorbetegségük miatt nem fogyaszthatják ezeket a cukrot tartalmazó, édes finomságokat?

A jó hír számukra az, hogy vannak gyümölcsök, melyek alacsonyabb cukortartalmuk miatt nem befolyásolják a vércukorszintet, de természetesen ezeket is mértékkel kell fogyasztani, a napi étrendbe megfelelően beillesztve.

Amikor gyümölcsről írok, akkor mindig a friss vagy fagyasztott formát értem alatta, semmiképp sem a konzerveket, a cukrozott lekvárt vagy a gyümölcsitalokat, mert ezek nem számítanak egészségesnek, magas hozzáadott cukortartalmuk miatt gyorsan megemelik a vércukorszintet.

A gyümölcsöket mindig frissen fogyasszuk, s mindenképp az alacsony cukortartalmúakat keressük.

Ilyen kisebb cukortartalmú gyümölcs például a kivi. Savanykás, üdítő íze miatt kedvelt, sok benne a C-vitamin, remek antioxidáns.

Az alma sem emeli meg a vércukrot nagy mértékben, s számos jótékony hatása régóta ismert és vitathatatlan. Az almában található pektin nevű anyag miatt az alma cukortartalma lassan kerül át a vérbe. Érdekesség azonban, hogy ez az anyag a gyümölcs héjában található meg leginkább, ezért nem célszerű meghámozni.

A kisebb cukortartalmú gyümölcsök közé tartoznak a piros bogyós gyümölcsök: fekete áfonya, vörös áfonya, málna, acai bogyó, cseresznye, meggy, szeder, ribizli és bodza.

A bogyós gyümölcsök csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések és a neurológiai rendellenességek kialakulásának a kockázatát. A fekete málnáról bebizonyosodott, hogy hatvan százalékkal csökkenti a nyelőcsőrák, míg nyolcvan százalékkal a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

A fekete áfonya az egyik legjobb természetes gyógymódja a cukorbetegségnek. Magas antioxidáns anyaga védi az ereket, javítja a rosszabb vérellátást és megelőzi a szemkárosodást.

A bogyós gyümölcsök akkor fejtik ki igazán pozitív hatásukat, ha nyers állapotukban, frissen fogyasztjuk azokat.

A citrom már hosszú ideje hatékony népi gyógymódnak számít a 2. típusú cukorbetegség kezelésében. Mindez a benne található nagy mennyiségű rostnak és C-vitaminnak köszönhető, ezért biztonsággal fogyaszthatják cukorbetegek.

A gyümölcs glikémiás-idexe rendkívül alacsony, s tanulmányok bebizonyították, hogy a citrom más ételek glikémiás-indexét is csökkentheti. Kutatások szerint, már fél citrom leve jelentősen, csökkentheti az étkezések utáni vércukorszintet.

A grapefruitnak nem csak a húsa, de magja is kifejezetten ajánlott diabétesz esetén. Magas C-vitamin tatalommal rendelkezik, erős antioxidáns, s fokozza a szervezet inzulinérzékenységét, valamint segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

Az avokádó édesen is sósan is fogyasztható, alacsony szénhidráttartalma és magas a rosttartalma miatt cukorbetegek is választhatják.

A gyümölcsfogyasztás tehát a szigorú diétát tartó cukorbetegeknek is megengedett, azonban ennek szabályait javasolt tisztázni a diabétesszel élőknek.

Martinka Dia

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni

A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.

Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?

Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?