Menü

Az alultápláltság, mint étkezési zavar

Először is nem árt letisztázni, hogy mit értünk alultápláltság alatt. Az alultápláltság a minőségi és a mennyiségi éhezés eredménye, vagyis az elégtelen kalóriabevitel (mennyiség) és egy vagy több alapvető tápanyag hiánya (minőség). Általában olyan embereknél jelentkezik, akik súlya az egészséges testsúly alatt van, azonban érinthet olyat is, aki túlsúllyal küzd, hiszen nála is lehetséges minőségi éhezés.

Legegyszerűbben a testtömegindex, vagyis a jól ismert BMI-vel fejezhető ki. Alultápláltnak 18,5-nél alacsonyabb BMI-vel rendelkező személyeket nevezhetünk, de a testzsírszázalék vizsgálata is fontos része a diagnosztikának.

Alultápláltság általában éhezésnél lép fel, hiszen a szervezet nem jut elegendő táplálékhoz (és benne a megfelelő tápanyagokhoz). Olyan eset is van, hogy az illető ránézésre átlagos testsúllyal rendelkezik és egészséges is, azonban valamilyen anyagcserét érintő betegség, vagy gyógyszer miatt nem szívódik fel megfelelően a tápanyag, így minőségi éhezés alakul ki. Sokszor előfordul az is, hogy valamilyen szélsőséges, egyoldalú diéta következtében lesz valaki alultáplált.

Összefoglalva tehát az okokat; élelemhiány, tápanyagok lebontását/felszívódását érintő rendellenesség, gyógyszer mellékhatása vagy megnőtt kalóriaigény.

A tünetek közül a legszembetűnőbb a testsúly drasztikus csökkenése, illetve a zsírszövet mennyiségének csökkenése. Ezen kívül a bőr vékonnyá, szárazzá és fakóvá válik, a haj száraz lesz, akár hullani is kezd, a körmök elpuhulnak és fehér foltok jelennek meg rajta. Belső tünetek a fáradtság, alacsonyt testhőmérséklet, étvágytalanság, apátia és hasmenés.

Bár külső tünetek alapján is diagnosztizálható, mindenképpen érdemes vérvizsgálattal is alátámasztani, hiszen ez a tünetegyüttes más betegségeknél is jelen lehet. Mérhető például a fehérvérsejt szám, ami jellemzően ilyen esetben alacsony, vagy az albumin szint, ami pedig akkor csökken le, ha valaki nem fogyaszt elég fehérjét.

Egyéb veszélyei is vannak az alultápláltságnak a fentebb említett tüneteken kívül. Ilyen például, hogy alapvetően az első, amit a tömegünkből elvesztünk, az az izomszövet, ami pedig, ha túlságosan lecsökken, a vázizomzat is úgy meggyengül, hogy akár gerinc-és egyéb ízületi problémák léphetnek fel. Ezen kívül az immunrendszer gyengülése miatt kevésbé súlyos betegségek is komoly szövődménnyel járhatnak, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedésekre is nagyobb az esély. Persze ezek nem minden esetben alakulnak ki és az is fontos, mennyi ideje áll fent az alultápláltság.

Kezelés fokozatos kalóriabevitellel lehetséges, hasonlóan ahhoz, mint amikor valaki hosszú ideig tartó éhezés után újra elkezd az egészséges mennyiséghez visszatérni. Sok esetben a visszaszoktatásnál nem lehet szájon át bejuttatni a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot, így egyenesen az emésztőrendszerbe juttatják be szondán át, vagy intravénásan, infúzión keresztül.

Balogh Emese

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?