Az alultápláltság, mint étkezési zavar

Először is nem árt letisztázni, hogy mit értünk alultápláltság alatt. Az alultápláltság a minőségi és a mennyiségi éhezés eredménye, vagyis az elégtelen kalóriabevitel (mennyiség) és egy vagy több alapvető tápanyag hiánya (minőség). Általában olyan embereknél jelentkezik, akik súlya az egészséges testsúly alatt van, azonban érinthet olyat is, aki túlsúllyal küzd, hiszen nála is lehetséges minőségi éhezés.

Legegyszerűbben a testtömegindex, vagyis a jól ismert BMI-vel fejezhető ki. Alultápláltnak 18,5-nél alacsonyabb BMI-vel rendelkező személyeket nevezhetünk, de a testzsírszázalék vizsgálata is fontos része a diagnosztikának.

Alultápláltság általában éhezésnél lép fel, hiszen a szervezet nem jut elegendő táplálékhoz (és benne a megfelelő tápanyagokhoz). Olyan eset is van, hogy az illető ránézésre átlagos testsúllyal rendelkezik és egészséges is, azonban valamilyen anyagcserét érintő betegség, vagy gyógyszer miatt nem szívódik fel megfelelően a tápanyag, így minőségi éhezés alakul ki. Sokszor előfordul az is, hogy valamilyen szélsőséges, egyoldalú diéta következtében lesz valaki alultáplált.

Összefoglalva tehát az okokat; élelemhiány, tápanyagok lebontását/felszívódását érintő rendellenesség, gyógyszer mellékhatása vagy megnőtt kalóriaigény.

A tünetek közül a legszembetűnőbb a testsúly drasztikus csökkenése, illetve a zsírszövet mennyiségének csökkenése. Ezen kívül a bőr vékonnyá, szárazzá és fakóvá válik, a haj száraz lesz, akár hullani is kezd, a körmök elpuhulnak és fehér foltok jelennek meg rajta. Belső tünetek a fáradtság, alacsonyt testhőmérséklet, étvágytalanság, apátia és hasmenés.

Bár külső tünetek alapján is diagnosztizálható, mindenképpen érdemes vérvizsgálattal is alátámasztani, hiszen ez a tünetegyüttes más betegségeknél is jelen lehet. Mérhető például a fehérvérsejt szám, ami jellemzően ilyen esetben alacsony, vagy az albumin szint, ami pedig akkor csökken le, ha valaki nem fogyaszt elég fehérjét.

Egyéb veszélyei is vannak az alultápláltságnak a fentebb említett tüneteken kívül. Ilyen például, hogy alapvetően az első, amit a tömegünkből elvesztünk, az az izomszövet, ami pedig, ha túlságosan lecsökken, a vázizomzat is úgy meggyengül, hogy akár gerinc-és egyéb ízületi problémák léphetnek fel. Ezen kívül az immunrendszer gyengülése miatt kevésbé súlyos betegségek is komoly szövődménnyel járhatnak, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedésekre is nagyobb az esély. Persze ezek nem minden esetben alakulnak ki és az is fontos, mennyi ideje áll fent az alultápláltság.

Kezelés fokozatos kalóriabevitellel lehetséges, hasonlóan ahhoz, mint amikor valaki hosszú ideig tartó éhezés után újra elkezd az egészséges mennyiséghez visszatérni. Sok esetben a visszaszoktatásnál nem lehet szájon át bejuttatni a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot, így egyenesen az emésztőrendszerbe juttatják be szondán át, vagy intravénásan, infúzión keresztül.

Balogh Emese