Miért fontos az emberiség életében a tánc?
- Dátum: 2021.04.28., 03:39
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:pexels.com
- hagyomány, kultúra, sport, tánc, világnap, zene
A zene és a tánc nagyjából egyidős lehet az emberiséggel. Tudjuk, hogy már az ősemberek is készítettek hangszereket bőrből, fából, kövekből. A táncot nonverbális kommunikációnak is tekinthetjük, de egy biztos: a tánc nyelvét a világon mindenhol ismerik. Április 29-e pedig a nemzetközi táncnap!
A tánc a különböző ritmusra való mozdulatok. Láthatjuk már egészen babakorban is: igaz, hogy nem tanítottuk még táncolni a kicsiket, de ha olyan zenét hallanak, ami tetszik nekik, elkezdenek lépkedni vagy rugózni. Sokféle funkciót ellát a táncolás, lehet kommunikációs szerepe is, mint például a méhek tánca. A felfedező méhek mozgásukkal árulják el a többieknek, hogy hol vannak a színes beporzásra váró virágok. Rítusszerepet is ellát: például esküvőkön az újasszonyi tánc, amit a vőlegénnyel táncol el a mennyasszony. Ez már azt jelzi, hogy éjfélkor a mennyasszony feleséggé válik, a szülők „elbúcsúznak” a lányuktól és a férjre bízzák őt. De minden kultúrában megtalálható a tánc valamilyen formája. Gondoljunk a dél-amerikai táncokra (rumba, salsa, tangó), a magyar néptáncokra (csárdás) vagy a lengyel polkára.
Ma már sokfelé ágazik a tánc művészete. Vannak modernebb változatok, mint például a hiphop, freestyle vagy a shuffle, de még lehetne sorolni. A manapság a nagyon népszerű TikTok is hozzáadott a modern tánckultúrához: hetente jelennek meg újabb és újabb trendek és táncok. Viszont azt se szabad elfelejtenünk, hogy régebbi táncokat is ápolni kell, hiszen, ha nem foglalkoznak vele kisebb-nagyobb csoportok akár el is tűnhetnek. Ezért szerencse, hogy hazánkban is számos néptáncegyesület létezik, amelyek ápolják a tánckultúrát.
Ezért is teremtette meg az UNESCO április 29-ére a nemzetközi táncnapot, amikor a világ közel összes táncát megünneplik. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára rakták. Noverre a balett egyik megújítója és 1760-ban íródott Levelek a táncról című művéről ismert. Olyan zeneszerzőkkel dolgozott, mint Gluck, Mozart, Rameau, François Granet, többnyire Molière-, Voltaire-, Diderot-, Corneille- és Racine-drámák alapján írta meg mintegy 150 balettlibrettóját.
A tánc napjának célja, hogy népszerűsítsék a táncot általánosságban, a világ kormányai adjanak teret a tánc lehetőségének és alkalmazzák az oktatási rendszerekben. A rendezők minden évben más tematikát szentelnek az eseménynek. 2021-ben a koronavírusra való tekintettel online kerül megrendezésre az esemény. Az idei év üzenete az, hogy „everything starts with a movement”, ami azt jelenti, hogy minden egy cselekvéssel kezdődik. Ez arra motiválja az embereket, hogy cselekedjenek, hogy elérjék a céljukat, mert ha nem tesznek semmit, az álom se válik valóra.
Reméljük, hogy hamarosan mi is táncolhatunk egy nagyot, és visszakaphatjuk a régi szokásainkat és felszabadultabban élhetünk majd a vírushelyzet lecsengése után.
Nagypál Anna
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.
Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról
Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.