Menü

Védőoltás kisokos

A védőoltásokat azért fejlesztették ki, hogy egy mesterséges védelmet nyújtsanak a szervezet számára, vagyis mesterséges immunitást biztosítson bizonyos betegségek ellen. Főleg olyan betegségek ezek, amik súlyos szövődménnyel járnának, vagy akár halálos kimenetelűek is lehetnek, ha a szervezet először találkozik vele.

A védőoltásokat alapvetően három kategóriára bonthatjuk. Az első kategóriába tartoznak azok a védőoltások, amik gyengített kórokozókat tartalmaznak. Amik elő, de legyengített, azaz attenuált kórokozókat tartalmaznak, arra szolgálnak, hogy egy kisebb, gyengébb dózisban bemutassák a szervezet számára az idegen anyagot. Ezáltal az immunrendszer természetes módon, de biztonságosabban tudja "kifejleszteni" és megtermelni az adott kórokozó ellen az ellenanyagok. Azok a vakcinák, amik jelölt kórokozókat tartalmaznak, ugyanígy működnek, azonban itt a már inaktivált, vagyis nem élő kórokozók, vagy azok egy részét, anyagcseretermékét tartalmazza az oltás.

Ez esetben is tulajdonképpen bemutatjuk a szervezetnek az idegen anyagot egy biztonságos formában.

A fentebb említett két módszer hosszú távú védettséget biztosít, mivel bár mesterséges úton, de egy természetes immunválasz zajlik le. Ez alatt azt kell érteni, hogy végbemegy az a folyamat, ahol az immunrendszer sejtjei, a B-sejtek felismerik az idegen anyagot, bemutatják a T-sejteknek, majd a szervezet maga termeli meg az ellenanyagot. A biztonságot az nyújtja, hogy miközben a szervezet immunválasza végbemegy, a bejuttatott kórokozó nem szaporodik, hiszen vagy legyengített, nem élő, vagy csak egy darabkája volt eleve az oltóanyagban.

A vakcinák tartalmazhatnak kész ellenanyagot, vagyis antitestet. Ezt a fajta oltóanyagot általában olyan emberek vérsavójából állítják elő, akik immunisak az adott betegségre. Hátránya, hogy csak rövid ideig tartó védettséget biztosít, mivel a készen kapott ellenanyag egy idő után lebomlik a szervezetben és mivel nem a saját immunrendszerünk B-sejtjei termelték az ellenanyagot, így nincs belőle utánpótlás. Itt gyakorlatilag nem zajlik le immunválasz, készen kapjuk az antitestet.

Maguk a védőoltások elsődleges célja, hogy a fertőző betegségeket, illetve a nagyobb méretű járványokat megelőzzék vele. A vakcinák hatékonyságának köszönhető például, hogy már az 1970-es évek végétől nincs feketehimlő a világban, valamint 2000 óta Európában a gyermekbénulás sem fordult elő.

Természetesen a védőoltások nem csak ellenanyagból állnak. Rengeteg más anyagot is tartalmaznak, amik fontos szerepet játszanak a vakcina hatékonyságában. Ilyen például a hordozóanyag, vagy egyéb olyan molekulák, amik segítenek az ellenanyag felismerésében, hordozásában, megőrzésében vagy éppen a sejtbe juttatásában. Éppen ezért komplex és hosszú folyamat, hogy egy adott vakcina hatékonyságáról vagy biztonságosságáról következtetéseket vonhassanak le a kutatók.

Balogh Emese

Márciusban óraátállítás!

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát.

A korán érkezett tavasz meghozta a kullancsokat

Az enyhe tél sajnos a vérszívóknak is kedvezett. A tavasz idén korábban köszöntött be és meghozta a kullancsokat. Mit tehetünk és hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen, illetve mi a megoldás, ha már megtörtént a baj?

Vasárnapig tart a jótékonysági akció!

Vasárnapig lehet még csatlakozni a jótékonysági akcióhoz, melyben tartós élelmiszert gyűjtenek a katolikus templomokban.

A 4 legjobb májvédő gyógynövény

A májvédő és májméregtelenítő gyógynövényt - pontosabban kivonataikat -, nyugodtan kombinálhatod is! Hiszen egymással szinergiában, azaz egymás hatását felerősítve működnek a máj egészségéért.

Mi okozza a tavaszi fáradtságot és mit tehetünk ellene?

A tavaszi fáradtság nem betegség, sokkal inkább egy fizikai és pszichés tünetekkel járó, ideiglenes állapot, jellemző rá a kimerültség, a letragikus hangulat, olykor a fejfájás, migrén vagy alvási nehézségek.