Húsvéti szokások a világ körül

Jól ismerjük a magyar húsvéti szokásokat: nem maradhat el a kalács, a torma, a sonka és persze a locsolkodás sem. Ilyen egyedi szokásokkal más nemzet is büszkélkedhet, ez teszi a népeket különbözővé és persze egyedivé.

A tojás díszítése, keresése, nagyjából minden nemzetnél megtalálható. Viszont a rejtélyes háromszögéről ismert Bermuda-szigeteken inkább sárkányt díszítenek. A sárkány reptetése Jézus feltámadásának a szimbóluma. A családok különböző színes papírsárkányokat készítenek, és persze jutalom jár annak, aki a legmagasabbra repteti a sárkányát. Az ünnep végén ezeket általában szétszedik, majd összegyűjtik őket, mert a következő évben újabb sárkányt kell készíteni.

Guatemala déli részén Antigua utcáit különböző színes szőnyegekkel takarják be Nagypéntekre. A szőnyegeket olyan mintákkal díszítik, ami nagyrészt jellemzi készítőjét. Gyakori motívumok a trópusi minták, virágok, gyümölcsök és fodros elemek és bibliai jeleneteket is megörökítenek. Hasonló körmeneteket tartanak, mint a spanyolok, hiszen az 1700-as években honosodott meg Guatemalában ez a szokás.

Spanyolországban már Virágvasárnap (Semana Santa) megkezdődnek a felvonulások. Körmeneteket tartanak, ahol vallásos csoportok Krisztus és Szűz Mária trónra ültetett szobrát viszik a városok utcáin és terein. A vallásos csoportok ilyenkor egy lila-fehér színű ünnepi csuklyába öltöznek fel. Verges városa azonban eltér a többi spanyol várostól. Itt eltáncolják a „halál táncot”, ezt spanyolul „dansa de la mort”. Az emberek fekete színű csontváz jelmezt vesznek fel és vállukon doboznyi hamut cipelnek, majd egész hajnalban táncolnak.

Skandináviában, de főleg Finnországban a gyerekeket kicsi boszorkányoknak öltöztetik fel, fejükre szép kendőt tesznek és a kezükben egy tollal ékesített vesszőt adnak. A gyerekek végig járják az utcákat, a lakóknak pedig jó szerencsét kívánnak, közben azért reménykednek, hogy jut nekik egy-két falat csokoládé és édesség. Az ország déli felén máglyát raknak, ezzel – a hagyomány szerint – elüldözhetik a gonosz boszorkányokat.

Norvégiában a húsvéti hagyomány kissé eltér a fentebb említettektől. Míg a Húsvét kultúrköre Jézus feltámadásáról, az emberek újjászületéséről szól, Norvégiában kissé más értelmezést kapott a Húsvét. Ilyenkor a norvégoknál ugyanis az a szokás, hogy krimit kell olvasni. Ilyenkor néhány termék csomagolása (például a tejesdoboz) is krimi sztorikat rejt. A szokás 1923-ban kezdődhetett, amikor egy író a krimijét egy újság címlapján közölte. Az emberek azt hitték, hogy ez egy igazi hír és nagy népszerűségnek kezdett örvendeni az írás, így született meg a norvég húsvéti hagyomány.

Érdemes megjegyezni, hogy nagyrészt a kereszténység köré helyeződik minden nemzet húsvétja. Fontos egy kicsit megállnunk, elmélkednünk és hálát adnunk azért, amit eddig elértünk vagy kaptunk. Mindenkinek áldott húsvétot kívánok!

Nagypál Anna