Szobanövények gondozása

A szobanövények különösen feldobhatják otthonod hangulatát. Egyébként is jó, ha az ember otthonosan érzi magát lakásában, de főleg akkor érdemes szobanövényekkel dekorálni, ha nincs kertünk és lehetőségünk a természet közelségét élvezni. Díszként sem utolsók a szobanövények, de nem elhanyagolható jótékony hatásuk sem, ugyanis tisztítják a levegőt. Kutatások szerint a legjobb növények erre a célra az aloe félék, a zöldike, az anyósnyelv, szobai futóka, gerbera és a krizantém. Ugye, egyik sem egzotikus, ritka növényféle, sőt, valószínűleg többünknek volt, vagy van jelenleg is a lakásában ezek közül.

Bár minden növény más és más igényekkel rendelkezik, azért vannak aranyszabályok, amik alkalmazása nagyban megkönnyíti a gondozás folyamatát. A legtöbb növény a 15-24 fok közötti hőmérsékletet szereti, valamint az is egyetemes igazság, hogy magasabb hőmérsékleten a növények megnyúlnak, fogékonyabbak a betegségekre, alacsonyabb hőmérsékleten pedig visszatartják a virágzást. Szintén az arany középutat érdemes keresni abból a szempontból is, hogyan helyezzük el őket. Nem javasolt túl zsúfoltan sem tárolni őket, de a nagy légmozgás, huzat sem kedvez nekik, ilyenkor általában levélhullás figyelhető meg.

A szobanövények nevelésének legnehezebb része mindig az öntözés. Milyen sűrűn, a nap melyik szakában, mennyit, öntve vagy spriccelve és még sorolhatnánk a hétköznapi dilemmákat. Bár sokan egyértelmű és konkrét választ szeretnének növényeikkel kapcsolatban, azonban elmondható, hogy még egy fajtán belül is a körülmények szabják meg az adott növény vízigényét. A legjobb módszer, ha először tájékozódunk arról, milyen vízigényű általában az adott fajta. Ezután ehhez mérten naponta/hetente ellenőrizzük a földet. Ha a felszín alatt a föld még nedves, nem kell locsolnunk. Ha száraz és porózus, akkor itt az ideje egy kis víznek, azonban ezt is részletekben tegyük meg. Ne álljon sosem a víz a növény alatt, mert akkor könnyen rohadásnak indulnak a gyökerei. Hiába írják azt, hogy hetente többször érdemes locsolni, ha kifejezetten párás helyen van és a földje még egy hét elmúlása után is nedves, a locsolással csak ártunk neki. A túllocsolás hamarabb öli meg növényünket, mint a kiszáradás, így érdemes inkább kevesebbet és ritkábban locsolni, a levelein úgyis látjuk, ha már igényli a vizet.

Egy másik nagy kérdés a tápoldatozás. Kell vagy nem, ha igen milyen, mennyi és még ezer meg egy kérdés. Alapvetően nem egy kötelező dologról beszélünk, így, ha nem fontos, hogy különösen terebélyes levélzettel rendelkezzen a növényünk, dús virágzata legyen vagy nagyobb terméshozama, akkor nem kihagyhatatlan a tápoldat, azonban, ha ezek fontosak számunkra, tájékozódjunk egy helyi mezőgazdasági- vagy virágboltban, ahol biztosan találunk az adott fajhoz valót. Persze vehetünk általános szobanövény tápsót is bármelyik nagyobb bevásárlóközpontban.

Végül pedig egy másik sarkalatos pontja a növénygondozásnak: az átültetés. Ennek épp itt az ideje, ugyanis tavasszal, ahogyan egyre hosszabbak a nappalok, úgy gyorsul fel a növények növekedése is, ezért érdemes egy nagyobb cserépbe ültetnünk kedvenc szobanövényünket. A fiatal növényeket általában évente ültetik át, de más jelei is vannak annak, ha nagyobb cserép szükségeltetik. Ilyen például, ha a talaj felső rétegén fehér bevonat jelenik meg, vagy ha a földet leütögetve úgy látjuk, az teljesen be van hálózva a gyökerekkel. Itt gyakorlatilag a talajválasztásra kell odafigyelnünk, valamint az óvatos áthelyezésre. A talaj leggyakrabban általános virágföld. Még a palántáknak is megfelel, nem feltétlen van szükség kifejezetten palántaföldre. Persze ezt is lehet cifrázni és különböző szerves anyag tartalmú földeket venni a különböző növényeknek, de ez már mindenkinek az egyéni igényein múlik.

Balogh Emese