Mit árul el rólunk a vércsoportunk?
- Dátum: 2021.02.24., 05:38
- Martinka Dia
- baktérium, befolyásol, betegség, cukor, edzésterv, egészségkárosító, életmód, étrend, fehérje, hajlam, hasnyálmirigyrák, információ, intelligencia, jellemvonás, kombináció, koronavírus, kortizol, kutatás, memóriazavar, pandémia., sajátosság, stressz, stresszhormon, svéd, személyiség, szenvedélyesség, szívprobléma, tanulmány, testsúly, típus, tudós, vér, vércsoport
Mindenki tehet azért, hogy megváltoztassa életmódját, étrendjét, vagy az edzéstervét, de a vércsoportunk a születésünktől kezdve ugyanolyan marad. Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem egyforma a vérünk, hanem különböző vércsoportok vannak. Az a mai napig rejtély, hogy miért vannak más vércsoportok, de azt tudni, hogy a vérben található cukor és fehérje kombináció alapján különböztetik meg a különböző típusokat.
A vércsoportunk számos dolgot befolyásol, kezdve a betegségekre való hajlammal, folytatva a testalkattal, a testsúllyal, a személyiségünkkel és még sorolhatnánk. A szakemberek szerint a különböző vércsoportokra más-más sajátosságok a jellemzők:
Akinek nullás vércsoportja van, hajlamosabb a stresszre, mint más vércsoportú emberek, ami a kortizol nevű stressz hormonnal magyarázható, mely tovább marad a vérükben, mint másoknak.
Az „A” vércsoportba tartozók gyakran élnek egészségkárosító módon, elszántak és magas intelligenciával bírnak.
A „B” vércsoport esetén a kutatók megállapították, hogy akik ebbe a csoportba tartoznak, azok sokban eltérnek a többi embertől. Kreatív jellemvonással rendelkeznek, a szenvedélyesség és az erős akarat jellemzi őket, gyakran önzőek.
Az „AB” vércsoport tagjainak a memóriazavarokkal kell számolniuk, náluk a tanulási és magatartási statisztikában tapasztalható a legtöbb probléma, viszont nagyon együtt érzőek tudnak lenni és képesek alkalmazkodni bármilyen élethelyzethez.
A tanulmányok alapján kutatók megfigyelték és megállapították, milyen kapcsolat van a vércsoportok és egyes betegségek között, ennek eredményeképp arra a következtetésre jutottak, hogy a különféle vércsoportok másképp reagálnak egyes betegségekre.
Mint említettem, a memóriazavarok és mentális problémák az „AB” típusúaknál nagyobb eséllyel fordulnak elő. Az idősebb „AB” vércsoportúak sokkal nagyobb eséllyel felejtenek el dolgokat, nehezebben jegyeznek meg újabb információkat, ám ennek pontos okai még nem ismertek.
Sajnos svéd tudósok azt is megállapították, hogy az „AB” vércsoportba tartozó embereknél körülbelül 25 százalékkal nagyobb számban fordul elő gyomorrák, mely az úgynevezett H. pylori baktérium miatt alakult ki így. Ugyanez a baktérium megnöveli a fekélyek előfordulásának esélyét a nullás vérrel rendelkezőknél. Még nem ismeretes, ez pontosan miként alakul ki, de az előfordulás sokkal nagyobb esélye bizonyított.
A szívproblémákra azonban a nullás vérű emberek kevésbé számíthatnak: 23 százalékkal kisebb esélyük van a szívproblémák kialakulására a többi típus tagjaihoz képest. A legveszélyeztetettebb vércsoportok ebben a tekintetben az „AB” és a „B” típusú emberek.
A nullás vércsoportúaknak a hasnyálmirigyrák kialakulására is kisebb az esélyük, mint bármely más típusnak.
Több, mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok kimutatták és jelentették a koronavírus felbukkanását a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan, aki ne hallott volna a Covid–19 vírusról. Vajon milyen összefüggések állapíthatóak meg a különböző vércsoportok és a covid lefolyása között?
Egy nagy nemzetközi kutatás már vizsgálta ezt és megerősítette: tényleg számít, kinek milyen a vére, az „A” vércsoportosok ugyanis nagyobb valószínűséggel produkálnak pozitív covid mintát, míg a 0-s vércsoportúakat az eddigi tanulmányok szerint kisebb eséllyel fertőzi meg a pandémiát okozó koronavírus.
A Grazi Orvosi Egyetem kutatása megerősítette a német és norvég tudósok feltételezéseit. Természetesen ettől függetlenül nekik is ugyanúgy kell védekezni a betegség ellen, mint más vércsoportú embertársaiknak.
Martinka Dia
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?