Menü

Jössz a piacra?

Környezetbarát megoldás a heti bevásárláskor.

A vásárok és piacok a régi idők emberei számára szinte ünnepnapok voltak. Az idő, amikor nemcsak beszerezték a különlegesebb termékeiket vagy használati cikkeiket, hanem találkoztak egymással, szórakoztak és egy kicsit „világot” láttak.

A 21. század nagyvárosaiban visszaszorult a piac jelentőséget. Itt piac alatt elsősorban a zöldség, gyümölcs és háztartási szerek árulásával foglalkozó piacot értjük, ezen kívül azért ma is jellemző jelenség például a bolhapiac. A szupermarketek és nagy bevásárló központok előretörésével a legtöbb városi ember számára egyszerűbb és olcsóbb is itt beszerezni a mindennapi betevőt.

A piac másik funkciója is elveszni látszik. Amikor szombat kora reggel még szinte félálomban kísérem el az édesanyámat a heti zöldségkészlet beszerzésére leginkább a középkorú vagy idősebb korosztályból látok vásárlókat. A fiatalok számára egészen más keretek között zajlik a bevásárlás, mint szüleik vagy nagyszüleik számára. Míg az idősebbek nemcsak vásárolnak, hanem a szociális életük egy részét is itt élik, ismerősökkel és barátokkal futnak össze, a fiatalabb generáció számára a vásárlás egy feladat és nem lehetőség a találkozásra.

A világ úgy látszik ebben is változik. Inkább nagy boltokban vásárolunk, rengeteg ember között, olyanoktól, akiket nem ismerünk és semmilyen kapcsolatunk nincs velük. Természetesen ezek a jelenségek sem mindenkire vonatkoztathatók. A fiatal felnőttek között is sokan vannak azok, akik szívesen járnak termelői piacokra, ahol garantáltan hazai vagy környékben termesztett árut kapnak. A zero waste-életmód egyre népszerűbb ebben a generációban, ami azzal is jár, hogy a szupermarket helyett inkább választják a piacokat.

A környezetvédelmi előnyök mellett gazdasági szempontból is érdemes piacra járni. Igaz, az árak valamivel magasabbak néha, mint egy áruházban, de a vásárlással olyan vállalkozásokat támogatunk, amik hazaiak, sőt a környékünkön tevékenykednek.

Napjainkra a piac szociális vagy társadalmi funkciója kikopni látszik, de emellett több előnye erősödik, ami miatt nem fog eltűnni. Környezetbarát, csomagolás mentes és legtöbbször bio termékeket árulnak, amivel hozzájárulhatunk a környezetünk és világunk védelméhez

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.