Menü

Egzotikus fűszerek Ázsiából

Utazzunk egy kicsit Ázsiába, és nézzünk meg egy pár, itthon kevésbé ismert különleges fűszert, amit érdemes kipróbálni…

Az első a kardamom (zöld), amely egy Dél-Kelet-Ázsiából származó hüvelytermésű növény, melynek magját használjuk egészben vagy őrölve. Sütemények és kávé ízesítője, sőt India nemzeti tejes teájának, a fűszeres csájnak is az egyik fő alkotóeleme. Húsok közül a bárányhoz illik leginkább, de szószokat, chutney-t is ízesíthetünk vele. Európában a skandináv országokban igen népszerű fűszer: a svédek nemzeti kalácsukba és különböző pudingokba szórnak belőle, míg a norvégok kolbászt ízesítenek vele.

Nevének jelentése "szív fűszer", mivel a szívizmok működésére van jó hatással. Emellett erősíti a gyomrot, javítja az emésztést, jó leheletet biztosít, a fogakra is jó hatással van, csillapítja a köhögést és a fejfájást is elmulasztja.

Ne tévesszük össze a fekete kardamommal, ami füstös íze miatt édes ételek ízesítésére nem alkalmas!

A következő a galanga vagy galangál: az ugyanezen nevű növény gyökerének porrá őrölt változata. Kína déli részéről származik, de ma már Indiában is sokat használják, a currypor egyik alapanyaga. Más néven thai gyömbérnek is nevezik, ez bizonyítja, hogy a thai konyhában is igen népszerű ez a citrusos jellegű, a gyömbérhez képest kevésbé intenzív fűszer.

A következő a curry. Ez a sárga színű por nem egy fűszer, hanem egy különleges fűszerkeverék, mely Indián kívül egész Dél-Kelet-Ázsia konyhájának meghatározó ízesítője. A curry összetétele nemcsak országonként, de városonként, sőt családonként is más és más. A nevét adó egyik alkotórész, a currylevél sem ízében, sem színében nem annyira intenzív, mint maga a fűszerkeverék. Az alapösszetevők a következők: ánizs, chili, csicseriborsó, curry levél, édeskömény, fahéj, fehérbors, feketebors, fokhagyma, galangál, görögszéna mag, gyömbér, hagyma, kapormag, kardamom, koriandermag, kurkuma, mák, mustármag, paprika, római kömény, só, szegfűszeg, szerecsendió, zellermag. Levesek, fűszeres egytálételek és húspácok kitűnő fűszere.

Bár elég sok minden kell hozzá, ha időnk engedi, otthon is elkészíthetjük saját curryporunkat. Mindig frissen, a felhasználás előtt őröljük meg a belevaló fűszereket. Légmentesen elzárva pár hónapig megőrzi frissességét.

Az utolsó fűszer pedig a shichimi tōgarashi, vagyis a hét ízű csilipaprika. Ez egy japán fűszer- és gyógynövénykeverék, amelyet egyszerűen shichiminek hívnak. Hét összetevőt tartalmaz: durván őrölt csili, őrölt szecsuáni bors vagy sancho, pörkölt narancshéj, fekete szezámmag, fehér szezámmag, őrölt gyömbér és nori vagy aonori (szárított, zöld alga vagy hínár). Ezt a fűszert a csípős ízvilág kedvelőinek ajánlom.

Jó kísérletezést az ízekkel!

Liszli Kornélia

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.