A játékfüggőségről
- Dátum: 2021.02.16., 03:28
- Nagypál Bíborka Anna
- addiktív, függőség, játék, pc, pszichológia, számítógép, szükséglet, telefon
Az egyre fejlődő technológiák egyre fejlettebb játékokat, eszközöket hoznak létre. Ezek használata köztudottan függőséget okoz. A probléma valódi, következményekkel, elvonási tünetekkel járhat. A probléma már annyira komoly, hogy „kinevelő” intézeteket is létrehoztak.
Többféle eszköz létezik a játékra: ilyen az Xbox, a PlayStation, a PC és az egyre fejlettebb telefonok és táblagépek, amiken egyre magasabb minőségű és teljesítményű játékok lesznek elérhetőek. Lassan minden háztartásban található számítógép, vagy okoseszköz, ami potenciális veszély lehet nem csak a gyerekekre, de a felnőttekre is.

Miért is okoz függőséget egy játék? A játék annyira leköti a játékosokat, hogy számukra kvázi megszűnik létezni a külvilág. Tehát amíg játszanak, egy másik világba csöppenek és addig nem kell a tényleges problémáikkal foglalkozniuk. A színes és valósághű grafikák úgy lenyűgözik a felhasználókat, hogy saját világot teremt nekik, ezáltal úgy érzik, hogy kimenekültek a valóságból. A játék kezdetekor csak egy szimpla szokás a játszás metódusa, és akkor válik függőséggé, amikor hátrányossá az egyén tekintetéből. Például a saját szükségleteit felül írja a játék. Így járt egy fiatal, Chen Rong-you 2012-ben, aki kétszer 8 órás játékban vett részt a halála előtt. Fizikai előzményei is voltak a halál beálltának, ám ő ezt teljesen figyelmen kívül hagyta.
Az is egy komoly érv, hogy a játékosokat különböző feladat elé helyezik, kihívásokat kell teljesíteniük, és csak így fejlődhet a karakterük, így szerezhetnek jutalmakat, fegyvereket és pontokat. Ezért folyamatosan játékban kell lenniük. Ma már sok játékban észrevehető, hogy azért is jutalmat adnak, ha mindennap belép a személy az alkalmazásba. A játékfejlesztők azt is kihasználják, hogy kutatások szerint sok a játékosok között a munkanélküli. Nekik sok idejük van a játékra, ezért a folytonos online játék sikerélményt nyújt nekik. Sokkal fontosabbnak, szerencsésebbnek érzik magukat a játékban, mint a való világban.
Egy, a függőségeket felosztó szakirodalom szerint létezik szerfüggőség és viselkedési függőség. A viselkedési függőség esetén nem egy kémiai anyagtól függünk, hanem egy viselkedési mintázattól, amely, mint említettem, felülírja az élethez való szükségletek ellátását, és önkontroll vesztés állapota lép fel. Viselkedési függőség a játékfüggőség, a workaholic (munkamánia) jelensége, különféle evészavarok, szexuális függőségek, testedzésfüggőség és még folytathatnám a sort.

Milyen következményekkel jár a játékosok számára a függőség? Elvesztik az időérzéküket és háttérbe szorulnak az alapvető szükségletek. Órákig nem esznek, isznak, vagy mennek mosdóba, amik hosszútávon egészségkárosodással járnak. Elvonási tünetek jelentkeznek, ha nem játszanak: fellép az agresszív vagy depressziós viselkedés. Elizolálódnak a társadalomtól: nehezebben építenek kapcsolatot, vagy akár meglévő társaságukból is veszíthetnek embereket.
A legnagyobb probléma az USA-ban, Kínában, Kanadában jelentkezik, ahol már átnevelő táborokat is létrehoztak videójáték-függőknek, azonban itt már halálesetek is történtek. A leghasznosabb, ha pszichológushoz vagy addiktológushoz fordulnak az érintettek és terápiákon vesznek részt. Sokan viszont nem élnek a lehetőséggel, mert úgy gondolják, hogy csak az „őrültek” járnak pszichológushoz. A probléma kulcsa, legfontosabb és legnehezebb mozzanata, hogy maga az érintett is felismeri, hogy ő függőségben szenved, és készen áll a változtatásra.
Nagypál Anna
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.