Menü

A játékfüggőségről

Az egyre fejlődő technológiák egyre fejlettebb játékokat, eszközöket hoznak létre. Ezek használata köztudottan függőséget okoz. A probléma valódi, következményekkel, elvonási tünetekkel járhat. A probléma már annyira komoly, hogy „kinevelő” intézeteket is létrehoztak.

Többféle eszköz létezik a játékra: ilyen az Xbox, a PlayStation, a PC és az egyre fejlettebb telefonok és táblagépek, amiken egyre magasabb minőségű és teljesítményű játékok lesznek elérhetőek. Lassan minden háztartásban található számítógép, vagy okoseszköz, ami potenciális veszély lehet nem csak a gyerekekre, de a felnőttekre is.

Miért is okoz függőséget egy játék? A játék annyira leköti a játékosokat, hogy számukra kvázi megszűnik létezni a külvilág. Tehát amíg játszanak, egy másik világba csöppenek és addig nem kell a tényleges problémáikkal foglalkozniuk. A színes és valósághű grafikák úgy lenyűgözik a felhasználókat, hogy saját világot teremt nekik, ezáltal úgy érzik, hogy kimenekültek a valóságból. A játék kezdetekor csak egy szimpla szokás a játszás metódusa, és akkor válik függőséggé, amikor hátrányossá az egyén tekintetéből. Például a saját szükségleteit felül írja a játék. Így járt egy fiatal, Chen Rong-you 2012-ben, aki kétszer 8 órás játékban vett részt a halála előtt. Fizikai előzményei is voltak a halál beálltának, ám ő ezt teljesen figyelmen kívül hagyta.

Az is egy komoly érv, hogy a játékosokat különböző feladat elé helyezik, kihívásokat kell teljesíteniük, és csak így fejlődhet a karakterük, így szerezhetnek jutalmakat, fegyvereket és pontokat. Ezért folyamatosan játékban kell lenniük. Ma már sok játékban észrevehető, hogy azért is jutalmat adnak, ha mindennap belép a személy az alkalmazásba. A játékfejlesztők azt is kihasználják, hogy kutatások szerint sok a játékosok között a munkanélküli. Nekik sok idejük van a játékra, ezért a folytonos online játék sikerélményt nyújt nekik. Sokkal fontosabbnak, szerencsésebbnek érzik magukat a játékban, mint a való világban.

Egy, a függőségeket felosztó szakirodalom szerint létezik szerfüggőség és viselkedési függőség. A viselkedési függőség esetén nem egy kémiai anyagtól függünk, hanem egy viselkedési mintázattól, amely, mint említettem, felülírja az élethez való szükségletek ellátását, és önkontroll vesztés állapota lép fel. Viselkedési függőség a játékfüggőség, a workaholic (munkamánia) jelensége, különféle evészavarok, szexuális függőségek, testedzésfüggőség és még folytathatnám a sort.

Milyen következményekkel jár a játékosok számára a függőség? Elvesztik az időérzéküket és háttérbe szorulnak az alapvető szükségletek. Órákig nem esznek, isznak, vagy mennek mosdóba, amik hosszútávon egészségkárosodással járnak. Elvonási tünetek jelentkeznek, ha nem játszanak: fellép az agresszív vagy depressziós viselkedés. Elizolálódnak a társadalomtól: nehezebben építenek kapcsolatot, vagy akár meglévő társaságukból is veszíthetnek embereket.

A legnagyobb probléma az USA-ban, Kínában, Kanadában jelentkezik, ahol már átnevelő táborokat is létrehoztak videójáték-függőknek, azonban itt már halálesetek is történtek. A leghasznosabb, ha pszichológushoz vagy addiktológushoz fordulnak az érintettek és terápiákon vesznek részt. Sokan viszont nem élnek a lehetőséggel, mert úgy gondolják, hogy csak az „őrültek” járnak pszichológushoz. A probléma kulcsa, legfontosabb és legnehezebb mozzanata, hogy maga az érintett is felismeri, hogy ő függőségben szenved, és készen áll a változtatásra.

Nagypál Anna

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.