Menü

A játékfüggőségről

Az egyre fejlődő technológiák egyre fejlettebb játékokat, eszközöket hoznak létre. Ezek használata köztudottan függőséget okoz. A probléma valódi, következményekkel, elvonási tünetekkel járhat. A probléma már annyira komoly, hogy „kinevelő” intézeteket is létrehoztak.

Többféle eszköz létezik a játékra: ilyen az Xbox, a PlayStation, a PC és az egyre fejlettebb telefonok és táblagépek, amiken egyre magasabb minőségű és teljesítményű játékok lesznek elérhetőek. Lassan minden háztartásban található számítógép, vagy okoseszköz, ami potenciális veszély lehet nem csak a gyerekekre, de a felnőttekre is.

Miért is okoz függőséget egy játék? A játék annyira leköti a játékosokat, hogy számukra kvázi megszűnik létezni a külvilág. Tehát amíg játszanak, egy másik világba csöppenek és addig nem kell a tényleges problémáikkal foglalkozniuk. A színes és valósághű grafikák úgy lenyűgözik a felhasználókat, hogy saját világot teremt nekik, ezáltal úgy érzik, hogy kimenekültek a valóságból. A játék kezdetekor csak egy szimpla szokás a játszás metódusa, és akkor válik függőséggé, amikor hátrányossá az egyén tekintetéből. Például a saját szükségleteit felül írja a játék. Így járt egy fiatal, Chen Rong-you 2012-ben, aki kétszer 8 órás játékban vett részt a halála előtt. Fizikai előzményei is voltak a halál beálltának, ám ő ezt teljesen figyelmen kívül hagyta.

Az is egy komoly érv, hogy a játékosokat különböző feladat elé helyezik, kihívásokat kell teljesíteniük, és csak így fejlődhet a karakterük, így szerezhetnek jutalmakat, fegyvereket és pontokat. Ezért folyamatosan játékban kell lenniük. Ma már sok játékban észrevehető, hogy azért is jutalmat adnak, ha mindennap belép a személy az alkalmazásba. A játékfejlesztők azt is kihasználják, hogy kutatások szerint sok a játékosok között a munkanélküli. Nekik sok idejük van a játékra, ezért a folytonos online játék sikerélményt nyújt nekik. Sokkal fontosabbnak, szerencsésebbnek érzik magukat a játékban, mint a való világban.

Egy, a függőségeket felosztó szakirodalom szerint létezik szerfüggőség és viselkedési függőség. A viselkedési függőség esetén nem egy kémiai anyagtól függünk, hanem egy viselkedési mintázattól, amely, mint említettem, felülírja az élethez való szükségletek ellátását, és önkontroll vesztés állapota lép fel. Viselkedési függőség a játékfüggőség, a workaholic (munkamánia) jelensége, különféle evészavarok, szexuális függőségek, testedzésfüggőség és még folytathatnám a sort.

Milyen következményekkel jár a játékosok számára a függőség? Elvesztik az időérzéküket és háttérbe szorulnak az alapvető szükségletek. Órákig nem esznek, isznak, vagy mennek mosdóba, amik hosszútávon egészségkárosodással járnak. Elvonási tünetek jelentkeznek, ha nem játszanak: fellép az agresszív vagy depressziós viselkedés. Elizolálódnak a társadalomtól: nehezebben építenek kapcsolatot, vagy akár meglévő társaságukból is veszíthetnek embereket.

A legnagyobb probléma az USA-ban, Kínában, Kanadában jelentkezik, ahol már átnevelő táborokat is létrehoztak videójáték-függőknek, azonban itt már halálesetek is történtek. A leghasznosabb, ha pszichológushoz vagy addiktológushoz fordulnak az érintettek és terápiákon vesznek részt. Sokan viszont nem élnek a lehetőséggel, mert úgy gondolják, hogy csak az „őrültek” járnak pszichológushoz. A probléma kulcsa, legfontosabb és legnehezebb mozzanata, hogy maga az érintett is felismeri, hogy ő függőségben szenved, és készen áll a változtatásra.

Nagypál Anna

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.