Lehet tudatosan álmodni?
- Dátum: 2021.01.26., 04:17
- Vörös Sándor
- álom, egészség, elme, tudat, tudatalatti
A kutatások szerint, minden éjjel álmodunk, de az esetek többségében nem emlékszünk rájuk. Amire meg pedig igen, azt akár elég jól fel is tudjuk idézni és ha van egy álmoskönyvünk, vagy internetünk, akkor megfejthetjük a cselekmény, a szimbólumok segítségével tudatalattink üzenetét.
Ez olyan olyan része az elménknek, amit tudatosan nem tudunk elérni. Viszont meditációval, hipnózissal, és az álmainkon keresztül kapcsolatot létesíthetünk tudatunk e részével. Illetve javasolt figyelembe venni azokat a leveleket, amiket ilyen módon kapunk. Ehhez pedig arra van szükség, hogy tudjuk dekódolni ezeket. Ugyanakkor állítólag egyénenként kis mértékben eltérhet ez a nyelv, de egy álmoskönyv jó kiindulópont lehet.

Fontos megemlíteni azt is, hogy álmainkban bármilyen állat-vagy emberalakkal is találkozunk, állítólag az mind önmagunk egy részének kivetülése. Ha idáig eljutottunk, akkor a következő lépés valahogy rendet tenni a rendszertelenségben. Tudatosan próbáljunk meg minél több cselekményre emlékezni. Majd jöhet az, hogy észrevesszük, hogy álmodunk. Ezután pedig irányíthatjuk a saját cselekményünket, úgy mintha a valóságban lennénk. Illetve a környezetet is megváltoztathatjuk.
Első lépésként vezessünk álomnaplót. Ebbe jegyezzünk le mindent, amire csak emlékszünk az álomból. Ez megtanít minket arra, hogy minél jobban fel tudjuk idézni a történéseket. Ez többnyire eredményre is vezet, ugyanakkor fontos, hogy meglegyen a lelkesedésünk és kitartásunk, mert ezek nélkül ellustulunk és romlik a korábban felépített képességünk.
A második lépés már jóval nehezebb. Ráeszmélni arra, hogy álomban vagyunk. Ami például esetemben jellemző, hogy hiába történnek irreális dolgok, de a legtöbbször még így sem esik le, hogy mi van. Az egyik legkönnyebben eredményre vezető technika a valóságteszt. Például olyan kérdéseket teszünk fel magunknak naponta többször, amikor ébren vagyunk, amire biztosan tudjuk a választ. (nev, életkor, lakóhely címe, szemszín, stb.) Ha valahol tévesztünk és ez feltűnik, akkor valószínű, hogy álmodunk. Továbbá lehet pici cselekmény, például megcsípjük a kézfejünket. Ha érzéskimaradás van, az szintén jó. Vagy a villanykapcsolós trükk. Az álomban pontosan fordítva működik a lámpa. Ha fel van kapcsolva, nem tudjuk lekapcsolni, vagy nem tudjuk felkapcsolni. Az is működhet ha csak a tengelyünk körül forgunk néha egyet vagy kettőt. Az álomban nem változik a látott kép. Továbbá több technikát találhatunk tudatosság előidézésére az interneten az ezzel a témával foglalkozó oldalakon, vagy videókban is. A hangsúly a gyakorláson van.

Esetemben például történt olyan már több alkalommal is, hogy futottam, de hiába adtam bele mindent, mintha sehová nem haladtam volna, a környezetet pedig mintha odaragasztották volna. Ezzel pedig elértünk a legnehezebb lépéshez, ami tudatos cselekvést, illetve majd a környezet megváltoztatását jelenti.
A tudatos álom során a beszámolók és az irodalom olyan tevékenységeket említenek, ami a valóságban, nem feltétlenül lehetséges. Ilyen például a repülés képessége, vagy megoldások keresése, cselekmények elpróbálása (sport), edzés stb, vagy csak beszélgethetünk saját magunkkal a fentiek alapján. Ennek következtében pedig sokkal kiegyensúlyozottabb, tudatosabb és egészségesebb életet élhetünk.
Összességében elmondható, hogy magunkat megismerni mindig izgalmas dolog. A tudatos álmodás pedig egy jó eszköz lehet erre. Valamint fontos megjegyezni, hogy szükséges, hozzá több-kevesebb kitartás, hiszen egész életünk során álmodunk, annak minden éjjelén. Úgy vélem sosem késő elkezdeni legalább elolvasni azokat az üzeneteket, amiket tudatalatti énünk ír nekünk. Ezáltal pedig életünk teljesebbé válhat. Jó egészséget!
Vörös Sándor
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.