Menü

Lehet tudatosan álmodni?

A kutatások szerint, minden éjjel álmodunk, de az esetek többségében nem emlékszünk rájuk. Amire meg pedig igen, azt akár elég jól fel is tudjuk idézni és ha van egy álmoskönyvünk, vagy internetünk, akkor megfejthetjük a cselekmény, a szimbólumok segítségével tudatalattink üzenetét.

Ez olyan olyan része az elménknek, amit tudatosan nem tudunk elérni. Viszont meditációval, hipnózissal, és az álmainkon keresztül kapcsolatot létesíthetünk tudatunk e részével. Illetve javasolt figyelembe venni azokat a leveleket, amiket ilyen módon kapunk. Ehhez pedig arra van szükség, hogy tudjuk dekódolni ezeket. Ugyanakkor állítólag egyénenként kis mértékben eltérhet ez a nyelv, de egy álmoskönyv jó kiindulópont lehet.

Fontos megemlíteni azt is, hogy álmainkban bármilyen állat-vagy emberalakkal is találkozunk, állítólag az mind önmagunk egy részének kivetülése. Ha idáig eljutottunk, akkor a következő lépés valahogy rendet tenni a rendszertelenségben. Tudatosan próbáljunk meg minél több cselekményre emlékezni. Majd jöhet az, hogy észrevesszük, hogy álmodunk. Ezután pedig irányíthatjuk a saját cselekményünket, úgy mintha a valóságban lennénk. Illetve a környezetet is megváltoztathatjuk.

Első lépésként vezessünk álomnaplót. Ebbe jegyezzünk le mindent, amire csak emlékszünk az álomból. Ez megtanít minket arra, hogy minél jobban fel tudjuk idézni a történéseket. Ez többnyire eredményre is vezet, ugyanakkor fontos, hogy meglegyen a lelkesedésünk és kitartásunk, mert ezek nélkül ellustulunk és romlik a korábban felépített képességünk.

A második lépés már jóval nehezebb. Ráeszmélni arra, hogy álomban vagyunk. Ami például esetemben jellemző, hogy hiába történnek irreális dolgok, de a legtöbbször még így sem esik le, hogy mi van. Az egyik legkönnyebben eredményre vezető technika a valóságteszt. Például olyan kérdéseket teszünk fel magunknak naponta többször, amikor ébren vagyunk, amire biztosan tudjuk a választ. (nev, életkor, lakóhely címe, szemszín, stb.) Ha valahol tévesztünk és ez feltűnik, akkor valószínű, hogy álmodunk. Továbbá lehet pici cselekmény, például megcsípjük a kézfejünket. Ha érzéskimaradás van, az szintén jó. Vagy a villanykapcsolós trükk. Az álomban pontosan fordítva működik a lámpa. Ha fel van kapcsolva, nem tudjuk lekapcsolni, vagy nem tudjuk felkapcsolni. Az is működhet ha csak a tengelyünk körül forgunk néha egyet vagy kettőt. Az álomban nem változik a látott kép. Továbbá több technikát találhatunk tudatosság előidézésére az interneten az ezzel a témával foglalkozó oldalakon, vagy videókban is. A hangsúly a gyakorláson van.

Esetemben például történt olyan már több alkalommal is, hogy futottam, de hiába adtam bele mindent, mintha sehová nem haladtam volna, a környezetet pedig mintha odaragasztották volna. Ezzel pedig elértünk a legnehezebb lépéshez, ami tudatos cselekvést, illetve majd a környezet megváltoztatását jelenti.

A tudatos álom során a beszámolók és az irodalom olyan tevékenységeket említenek, ami a valóságban, nem feltétlenül lehetséges. Ilyen például a repülés képessége, vagy megoldások keresése, cselekmények elpróbálása (sport), edzés stb, vagy csak beszélgethetünk saját magunkkal a fentiek alapján. Ennek következtében pedig sokkal kiegyensúlyozottabb, tudatosabb és egészségesebb életet élhetünk.

Összességében elmondható, hogy magunkat megismerni mindig izgalmas dolog. A tudatos álmodás pedig egy jó eszköz lehet erre. Valamint fontos megjegyezni, hogy szükséges, hozzá több-kevesebb kitartás, hiszen egész életünk során álmodunk, annak minden éjjelén. Úgy vélem sosem késő elkezdeni legalább elolvasni azokat az üzeneteket, amiket tudatalatti énünk ír nekünk. Ezáltal pedig életünk teljesebbé válhat. Jó egészséget!

Vörös Sándor

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.