A pizzáról
A pizza neve a latin “pincere” azaz összegyúrni szóval magyarázható. A pizzát alapvetően Nápolyból eredeztethetjük, de már előtte is ismerték az ételt, csak nem ezen a néven. A pizzát legelőszőr írott formában Vergilius “Aeneis” című művében említik meg. Azonban a régészek, már a Pompei romoknál is találtak pizzakészítésre utaló nyomokat, emiatt a múltja visszavezethető a Kr.e előtti 3-4. századig is.
A mai pizza feltalálását Raffael Espositónak tulajdonítják, aki az 1880-as években Nápolyban dolgozott egy elit sütödében. 1889-ben I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné Nápolyba látogatásakor, Espositó különleges olasz nemzeti színekben pompázó pizzát készített, a királyi párnak. A fehér színt a mozzarella, a zöldet a bazsalikom, a pirosat pedig a paradicsom adta. A fenséges étel a királynő nevét kapta: Margherita, ezt a pizzát mind a mai napig ismerik és rendszeresen előkerül az éttermek lapjain.
Az 1830-as évektől kezdett el elterjedni a pizza Olaszországban, ahol a szegényebb rétegek körében rohamosan nőtt a népszerűsége, majd az Egyesült Államokba az olasz bevándorlók magukkal vitték a “pizzakészítés tudományát”, ahonnan a 20. század második felében elindult világhódító útjára.
Érdekesség, hogy a “világ legnagyobb pizzája” sokáig Olaszországban volt, de 2017-ben Fontana városában elkészítették a máig legnagyobbnak tartott pizzát. Átmérője közel 2 kilométer volt, összsúlya a rajta levő feltétekkel együtt a 30 tonnát is meghaladta.
Sokan gondolhatjuk azt, hogy az első pizzákhoz a magyaroknak is köze lehet. Azonban ez a tény ebben a formában nem igaz, viszont a pizza minden bizonnyal a kenyérlángosból alakulhatott ki, ami alapvetően a Kelet-Európai térségből származtatható, de már jóval azelőtt is ismerték mielőtt a magyarság a Kárpát-medencében letelepedett.
És végül egy pizza recept:
-1 dl tej
- 1 kvk cukor
- 40 dkg finomliszt
- só
- 2 dkg élesztő
- 5 ek olaj
- paradicsomszósz
- füstölt sajt
- mozzarella
- szalámi, sonka, bacon (igény szerint)
- paprika
- paradicsom
- majorana
- oregánó
Elkészitése: 1 dl vizet éppen csak meglangyosítunk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és jól elkeverjük. Meleg helyen hagyjuk felfutni (8-10 perc). A lisztet keverőtálba szitáljuk. A közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a kovászt, és a széléről, csak annyi lisztet keverünk hozzá a fakanállal, hogy galuska lágyságú masszát kapjunk.
Hozzáadjuk a sót, az olajat és annyi langyos vizet (1-1,5 dl), hogy lágy tésztát kapjunk, majd addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik a tál falától. A tetejét megszórjuk liszttel, és konyharuhával letakarva hagyjuk a kétszeresére kelni (30-40 perc).
A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrjuk, tenyerünkkel a kívánt nagyságra adagoljuk és formára húzogatjuk. A sütőt 220 fokra előmelegítjük és a sütőformát olajjal kikenjük, belenyomkodjuk a tésztát úgy, hogy a közepén vékonyabb, a peremén pedig vastagabb legyen. A tésztalapot vékonyan megkenjük olajjal, paradicsomszósszal (pizzaszósszal), megrakjuk tetszés szerinti zöldségekkel, szalámival, sonkával, oregánót és kakukkfüvet szórunk rá, és a sütőben a feltét mennyiségétől függően 20-30 percig sütjük.
Ne tiltsd, tanítsd
Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Hőálló csokoládé lenne a nyár édességforradalma?
Csak képzeljük el: 35 fok árnyékban, a kezünkben egy szelet csoki… és mégsem olvad szét két perc alatt. Ugye, milyen szép álom? Pedig, ha létezne igazán hőálló csokoládé, az nemcsak a nassolás szerelmeseinek tenne jót, hanem az édességipart is fenekestül forgatná fel.
Mi az a vízikefír és hogyan készül?
A kristálygomba, vagy más néven vízikefír, egy fermentálható anyag, mely cukros vízből pezsgő, enyhén savanykás italt varázsol. Egyre többen fedezik fel hazánkban is ezt a különleges erővel bíró nedűt, amely nemcsak emésztést segít és gyulladást csökkent, hanem életet lehel a hétköznapokba is. Az alábbi cikkben megismerhetjük a használatát, a gondozását, és azt is, hogy hogyan válik belőle egy pohár kortyolható frissítő.
Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?
A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?
Szotyola az egészségért
Apró magocskák, melyek általában szürke-fehér csíkosak, legtöbbet a boltok polcain mosolyognak szembe velünk egy-egy zacskóba csomagolva. Finomság, de egészség is ücsörög a csomagokban.