Menü

Az alvás és a vele kapcsolatos tévhitek

Az alvás mindenki számára elengedhetetlen, befolyással van mindennapi tevékenységünkre, viselkedésünkre. Viszont sok ezzel kapcsolatos tévhit is kering a köztudatban, amiket jobb tisztázni…

Az alvással kapcsolatos problémák sokszor azzal függnek össze, hogy a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs szinkronban egymással. Ez könnyen felmerülhet éjszakai műszak esetén, vagy időzónákat keresztező utazás alkalmával (jetlag), de a Föld körül keringő űrhajósokon is észlelhető a jelenség.

A test belső hőmérséklete normál esetben este 9 óra körül a legmagasabb, amikor akár elérheti a 37°C-ot is. Alvás alatt fokozatosan kb. 1°C-ot csökken, és hajnali 5 órakor éri el mélypontját. Ezután hirtelen a megszokott értékre emelkedik, ami 36 °C körül van. Ha a test nem képes a belső hőmérséklet csökkentésére, nehezebben fogunk tudni elaludni.

Nézzük is meg a legelterjedtebb tévhiteket…

Az éjfél előtti alvás a legjobb. Ez nem igaz, mert az, hogy mikor megyünk aludni, az az egészséges alvás szempontjából teljesen mindegy. Az elalvás utáni első kettő-négy órában különösen mélyen alszunk. Tehát aki korán lefekszik, az ezt a fázist még éjfél előtt átéli. Azonban ennek a mélyalvásnak semmi köze az időponthoz. Vagyis mindegy, hogy éjfél előtti vagy utáni, de a mélyalvás döntő a test regenerálódása szempontjából. A pulzus, a légzés gyakorisága és a vérnyomás is jelentősen csökken ilyenkor.

Legalább nyolc óra alvásra van szüksége mindenkinek. Nem igaz, mert ugyan van, akinek nyolc órára van szüksége, de van, aki már hat óra alvás után is fittnek érzi magát. Fontos, hogy mindenki tudja, mekkora az alvásigénye, és annak megfelelően tudjon aludni. Egy statisztikai adat szerint, aki rendszeresen hét órát alszik, annak magasabb a várható élettartama.

Normális, ha éjjelente felébredünk? Igen. Ugyan nem gondolnád, de az egészséges emberek is felébrednek legalább tíz alkalommal minden éjjel. Viszont ezek az ébrenlétek nem tartanak tovább egy percnél, és reggel nem is emlékszünk rájuk. A kor előre haladtával egyre jobban emlékszünk ezekre a rövid ideig tartó éber pillanatokra. Ez teljesen normális.

Az időseknek kevesebb alvásra van szükségük? Ez sem igaz. Az alvásigény csak az első életévben csökken. Egy újszülöttnek 20 órás alvásigénye is lehet. A legtöbb embernek a pubertás kor után lecsökken 7-8 órára, amely öregebb korban sem változik.

Ha tehetjük, mindig ügyeljünk arra, hogy nyugodt körülmények között tudjunk aludni, és elegendő mennyiségűt, hiszen ez az egyik legfontosabb mindennapi tevékenységünk, amely elengedhetetlen az egészségünkhöz.

Liszli Kornélia

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.