Menü

Az alvás és a vele kapcsolatos tévhitek

Az alvás mindenki számára elengedhetetlen, befolyással van mindennapi tevékenységünkre, viselkedésünkre. Viszont sok ezzel kapcsolatos tévhit is kering a köztudatban, amiket jobb tisztázni…

Az alvással kapcsolatos problémák sokszor azzal függnek össze, hogy a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs szinkronban egymással. Ez könnyen felmerülhet éjszakai műszak esetén, vagy időzónákat keresztező utazás alkalmával (jetlag), de a Föld körül keringő űrhajósokon is észlelhető a jelenség.

A test belső hőmérséklete normál esetben este 9 óra körül a legmagasabb, amikor akár elérheti a 37°C-ot is. Alvás alatt fokozatosan kb. 1°C-ot csökken, és hajnali 5 órakor éri el mélypontját. Ezután hirtelen a megszokott értékre emelkedik, ami 36 °C körül van. Ha a test nem képes a belső hőmérséklet csökkentésére, nehezebben fogunk tudni elaludni.

Nézzük is meg a legelterjedtebb tévhiteket…

Az éjfél előtti alvás a legjobb. Ez nem igaz, mert az, hogy mikor megyünk aludni, az az egészséges alvás szempontjából teljesen mindegy. Az elalvás utáni első kettő-négy órában különösen mélyen alszunk. Tehát aki korán lefekszik, az ezt a fázist még éjfél előtt átéli. Azonban ennek a mélyalvásnak semmi köze az időponthoz. Vagyis mindegy, hogy éjfél előtti vagy utáni, de a mélyalvás döntő a test regenerálódása szempontjából. A pulzus, a légzés gyakorisága és a vérnyomás is jelentősen csökken ilyenkor.

Legalább nyolc óra alvásra van szüksége mindenkinek. Nem igaz, mert ugyan van, akinek nyolc órára van szüksége, de van, aki már hat óra alvás után is fittnek érzi magát. Fontos, hogy mindenki tudja, mekkora az alvásigénye, és annak megfelelően tudjon aludni. Egy statisztikai adat szerint, aki rendszeresen hét órát alszik, annak magasabb a várható élettartama.

Normális, ha éjjelente felébredünk? Igen. Ugyan nem gondolnád, de az egészséges emberek is felébrednek legalább tíz alkalommal minden éjjel. Viszont ezek az ébrenlétek nem tartanak tovább egy percnél, és reggel nem is emlékszünk rájuk. A kor előre haladtával egyre jobban emlékszünk ezekre a rövid ideig tartó éber pillanatokra. Ez teljesen normális.

Az időseknek kevesebb alvásra van szükségük? Ez sem igaz. Az alvásigény csak az első életévben csökken. Egy újszülöttnek 20 órás alvásigénye is lehet. A legtöbb embernek a pubertás kor után lecsökken 7-8 órára, amely öregebb korban sem változik.

Ha tehetjük, mindig ügyeljünk arra, hogy nyugodt körülmények között tudjunk aludni, és elegendő mennyiségűt, hiszen ez az egyik legfontosabb mindennapi tevékenységünk, amely elengedhetetlen az egészségünkhöz.

Liszli Kornélia

A kar zsibbadása – lehetséges okok és mikor kell orvoshoz fordulni

A kar zsibbadása egy összetett tünet, amely mögött számos eltérő ok húzódhat meg. A pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés megkezdéséhez, ezért a tartós vagy visszatérő panaszokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

Pár dolog, amin nem érdemes spórolni

Az életben számos területen csábító lehet a költségek csökkentése, de vannak olyan kiadások, ahol a spórolás hosszú távon többe kerülhet – akár pénzben, akár egészségben vagy időben. Ezek azok a pontok, ahol érdemes inkább minőségbe és megbízhatóságba fektetni.

A Huntington-kór: Küzdelem az elkerülhetetlen ellen

A Huntington-kór az orvostudomány egyik legkegyetlenebb kihívása, egy olyan örökletes, neurodegeneratív betegség, amely nemcsak a testet, hanem az elmét és a személyiséget is módszeresen leépíti. Gyakran nevezik a „legrosszabb betegségnek”, mivel egyesíti az Alzheimer-kór szellemi hanyatlását, a Parkinson-kór mozgásszervi nehézségeit és a skizofrénia pszichés tüneteit. Egyetlen hibás gén okozza, amely generációkon átívelve veti árnyékát az érintett családokra.