Menü

Az alvás és a vele kapcsolatos tévhitek

Az alvás mindenki számára elengedhetetlen, befolyással van mindennapi tevékenységünkre, viselkedésünkre. Viszont sok ezzel kapcsolatos tévhit is kering a köztudatban, amiket jobb tisztázni…

Az alvással kapcsolatos problémák sokszor azzal függnek össze, hogy a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs szinkronban egymással. Ez könnyen felmerülhet éjszakai műszak esetén, vagy időzónákat keresztező utazás alkalmával (jetlag), de a Föld körül keringő űrhajósokon is észlelhető a jelenség.

A test belső hőmérséklete normál esetben este 9 óra körül a legmagasabb, amikor akár elérheti a 37°C-ot is. Alvás alatt fokozatosan kb. 1°C-ot csökken, és hajnali 5 órakor éri el mélypontját. Ezután hirtelen a megszokott értékre emelkedik, ami 36 °C körül van. Ha a test nem képes a belső hőmérséklet csökkentésére, nehezebben fogunk tudni elaludni.

Nézzük is meg a legelterjedtebb tévhiteket…

Az éjfél előtti alvás a legjobb. Ez nem igaz, mert az, hogy mikor megyünk aludni, az az egészséges alvás szempontjából teljesen mindegy. Az elalvás utáni első kettő-négy órában különösen mélyen alszunk. Tehát aki korán lefekszik, az ezt a fázist még éjfél előtt átéli. Azonban ennek a mélyalvásnak semmi köze az időponthoz. Vagyis mindegy, hogy éjfél előtti vagy utáni, de a mélyalvás döntő a test regenerálódása szempontjából. A pulzus, a légzés gyakorisága és a vérnyomás is jelentősen csökken ilyenkor.

Legalább nyolc óra alvásra van szüksége mindenkinek. Nem igaz, mert ugyan van, akinek nyolc órára van szüksége, de van, aki már hat óra alvás után is fittnek érzi magát. Fontos, hogy mindenki tudja, mekkora az alvásigénye, és annak megfelelően tudjon aludni. Egy statisztikai adat szerint, aki rendszeresen hét órát alszik, annak magasabb a várható élettartama.

Normális, ha éjjelente felébredünk? Igen. Ugyan nem gondolnád, de az egészséges emberek is felébrednek legalább tíz alkalommal minden éjjel. Viszont ezek az ébrenlétek nem tartanak tovább egy percnél, és reggel nem is emlékszünk rájuk. A kor előre haladtával egyre jobban emlékszünk ezekre a rövid ideig tartó éber pillanatokra. Ez teljesen normális.

Az időseknek kevesebb alvásra van szükségük? Ez sem igaz. Az alvásigény csak az első életévben csökken. Egy újszülöttnek 20 órás alvásigénye is lehet. A legtöbb embernek a pubertás kor után lecsökken 7-8 órára, amely öregebb korban sem változik.

Ha tehetjük, mindig ügyeljünk arra, hogy nyugodt körülmények között tudjunk aludni, és elegendő mennyiségűt, hiszen ez az egyik legfontosabb mindennapi tevékenységünk, amely elengedhetetlen az egészségünkhöz.

Liszli Kornélia

Miért különleges a nyári fesztiválélmény?

A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.