Menü
  • Életmód
  • Az alvás és a vele kapcsolatos tévhitek

Az alvás és a vele kapcsolatos tévhitek

Az alvás mindenki számára elengedhetetlen, befolyással van mindennapi tevékenységünkre, viselkedésünkre. Viszont sok ezzel kapcsolatos tévhit is kering a köztudatban, amiket jobb tisztázni…

Az alvással kapcsolatos problémák sokszor azzal függnek össze, hogy a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs szinkronban egymással. Ez könnyen felmerülhet éjszakai műszak esetén, vagy időzónákat keresztező utazás alkalmával (jetlag), de a Föld körül keringő űrhajósokon is észlelhető a jelenség.

A test belső hőmérséklete normál esetben este 9 óra körül a legmagasabb, amikor akár elérheti a 37°C-ot is. Alvás alatt fokozatosan kb. 1°C-ot csökken, és hajnali 5 órakor éri el mélypontját. Ezután hirtelen a megszokott értékre emelkedik, ami 36 °C körül van. Ha a test nem képes a belső hőmérséklet csökkentésére, nehezebben fogunk tudni elaludni.

Nézzük is meg a legelterjedtebb tévhiteket…

Az éjfél előtti alvás a legjobb. Ez nem igaz, mert az, hogy mikor megyünk aludni, az az egészséges alvás szempontjából teljesen mindegy. Az elalvás utáni első kettő-négy órában különösen mélyen alszunk. Tehát aki korán lefekszik, az ezt a fázist még éjfél előtt átéli. Azonban ennek a mélyalvásnak semmi köze az időponthoz. Vagyis mindegy, hogy éjfél előtti vagy utáni, de a mélyalvás döntő a test regenerálódása szempontjából. A pulzus, a légzés gyakorisága és a vérnyomás is jelentősen csökken ilyenkor.

Legalább nyolc óra alvásra van szüksége mindenkinek. Nem igaz, mert ugyan van, akinek nyolc órára van szüksége, de van, aki már hat óra alvás után is fittnek érzi magát. Fontos, hogy mindenki tudja, mekkora az alvásigénye, és annak megfelelően tudjon aludni. Egy statisztikai adat szerint, aki rendszeresen hét órát alszik, annak magasabb a várható élettartama.

Normális, ha éjjelente felébredünk? Igen. Ugyan nem gondolnád, de az egészséges emberek is felébrednek legalább tíz alkalommal minden éjjel. Viszont ezek az ébrenlétek nem tartanak tovább egy percnél, és reggel nem is emlékszünk rájuk. A kor előre haladtával egyre jobban emlékszünk ezekre a rövid ideig tartó éber pillanatokra. Ez teljesen normális.

Az időseknek kevesebb alvásra van szükségük? Ez sem igaz. Az alvásigény csak az első életévben csökken. Egy újszülöttnek 20 órás alvásigénye is lehet. A legtöbb embernek a pubertás kor után lecsökken 7-8 órára, amely öregebb korban sem változik.

Ha tehetjük, mindig ügyeljünk arra, hogy nyugodt körülmények között tudjunk aludni, és elegendő mennyiségűt, hiszen ez az egyik legfontosabb mindennapi tevékenységünk, amely elengedhetetlen az egészségünkhöz.

Liszli Kornélia

  • A rovat további cikkei

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Citromhéj, az egészséges és természetes csodaszer

Mindenki ismeri a citromot, mint gyümölcsöt, a nyarak elengedhetetlen kelléke, pedig nem csak a limonádé miatt érdemes fogyasztani, hanem mert nagyon egészséges, még a héja is.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.