Menü

Az alvás és a vele kapcsolatos tévhitek

Az alvás mindenki számára elengedhetetlen, befolyással van mindennapi tevékenységünkre, viselkedésünkre. Viszont sok ezzel kapcsolatos tévhit is kering a köztudatban, amiket jobb tisztázni…

Az alvással kapcsolatos problémák sokszor azzal függnek össze, hogy a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs szinkronban egymással. Ez könnyen felmerülhet éjszakai műszak esetén, vagy időzónákat keresztező utazás alkalmával (jetlag), de a Föld körül keringő űrhajósokon is észlelhető a jelenség.

A test belső hőmérséklete normál esetben este 9 óra körül a legmagasabb, amikor akár elérheti a 37°C-ot is. Alvás alatt fokozatosan kb. 1°C-ot csökken, és hajnali 5 órakor éri el mélypontját. Ezután hirtelen a megszokott értékre emelkedik, ami 36 °C körül van. Ha a test nem képes a belső hőmérséklet csökkentésére, nehezebben fogunk tudni elaludni.

Nézzük is meg a legelterjedtebb tévhiteket…

Az éjfél előtti alvás a legjobb. Ez nem igaz, mert az, hogy mikor megyünk aludni, az az egészséges alvás szempontjából teljesen mindegy. Az elalvás utáni első kettő-négy órában különösen mélyen alszunk. Tehát aki korán lefekszik, az ezt a fázist még éjfél előtt átéli. Azonban ennek a mélyalvásnak semmi köze az időponthoz. Vagyis mindegy, hogy éjfél előtti vagy utáni, de a mélyalvás döntő a test regenerálódása szempontjából. A pulzus, a légzés gyakorisága és a vérnyomás is jelentősen csökken ilyenkor.

Legalább nyolc óra alvásra van szüksége mindenkinek. Nem igaz, mert ugyan van, akinek nyolc órára van szüksége, de van, aki már hat óra alvás után is fittnek érzi magát. Fontos, hogy mindenki tudja, mekkora az alvásigénye, és annak megfelelően tudjon aludni. Egy statisztikai adat szerint, aki rendszeresen hét órát alszik, annak magasabb a várható élettartama.

Normális, ha éjjelente felébredünk? Igen. Ugyan nem gondolnád, de az egészséges emberek is felébrednek legalább tíz alkalommal minden éjjel. Viszont ezek az ébrenlétek nem tartanak tovább egy percnél, és reggel nem is emlékszünk rájuk. A kor előre haladtával egyre jobban emlékszünk ezekre a rövid ideig tartó éber pillanatokra. Ez teljesen normális.

Az időseknek kevesebb alvásra van szükségük? Ez sem igaz. Az alvásigény csak az első életévben csökken. Egy újszülöttnek 20 órás alvásigénye is lehet. A legtöbb embernek a pubertás kor után lecsökken 7-8 órára, amely öregebb korban sem változik.

Ha tehetjük, mindig ügyeljünk arra, hogy nyugodt körülmények között tudjunk aludni, és elegendő mennyiségűt, hiszen ez az egyik legfontosabb mindennapi tevékenységünk, amely elengedhetetlen az egészségünkhöz.

Liszli Kornélia

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?