Menü

Mikulás a világ körül

Csak Magyarországon több százezer gyermek várja holnapra a titokzatos ajándékosztót, a Mikulást. Az itthoni szokások szerint december 6-án, Miklós napján érkezik a Mikulás, aki a finomságok mellett apró ajándékokat is hoz a jó gyerekeknek. Nem mindenhol van ez így, ha a Mikuláshoz és a karácsonyhoz kapcsolódó szokások és mitikus történetek országról országra változnak. Nézzük, hogy készülnek világszerte a gyerekek a Télapó érkezésére!

A legnépszerűbb télapó kétségkívül a finn Joulupukki, azaz Karácsonyapó. Őt az eredeti Mikulásként is ismerjük, aki járja is a világot, szívesen találkozik a gyerekekkel és hoz nekik ajándékot. A lappföldi Télapó többször látogatott már Magyarországra, a magyar kisgyerekek legnagyobb örömére. A finnek számára a legfontosabb ünnep a karácsony, náluk a Télapó szenteste, december 24-én érkezik.

A belga gyerekek is december 6-án várják a Mikulást, aki ilyenkor nagyobb ajándékot hoz nekik. Általában a karácsonyfát is már december elején felállítják és vízkeresztkor szedik csak le. Karácsonykor sem maradnak ajándék nélkül a legkisebbek, kandallóra akasztott zoknijukban apróságokat kapnak.

Az angolszász országokban elterjedt, hogy a karácsony előestéjén érkező Mikulást némi elemózsiával és frissítővel várják, aki biztosan megéhezik és megszomjazik az ajándékosztás közben. Nagy-Britanniában süteményt és egy pohár portóit készítenek elő, míg Írországban whiskyt kap a Mikulás. Az írek a rénszarvasokra is gondolnak, őket egy csomag répa várja. Amerikában is frissítővel várják a Mikulást, náluk jellegzetes csokis sütit és egy pohár tejet kap a kéményen át érkező Télapó.

Míg az amerikaiakhoz a kéményen át, a spanyol gyerekekhez az erkélyen keresztül érkezik a Mikulás. Az igazi ajándékokat azonban nem ő hozza, azokra vízkeresztig kell várniuk. Spanyolországban a napkeleti bölcsek vízkeresztkor felvonulnak és ők teszik a jó gyerekek csizmáiba az ajándékokat, a rosszaknak pedig szén alakú cukrokat adnak.

Görögországban Agios Vaszilisz, azaz Szent László hozza az ajándékokat és szenteste helyett, szilveszter napján kapják meg a gyerekek.

Ausztráliában a nyári szünet kellős közepén ünneplik a karácsonyt, ezért a szokásaik eltérőek, mint más országokban. A karácsonykor érkező Mikulás szánját kenguruk húzzák és nincs olyan nagyon beöltözve, mint nálunk. Karácsony napját a jó idő miatt legtöbben a tengerpartokon töltik, ahol közös barbecue-partit tartanak.

Az idei karácsony mindenképpen más, de vannak szokásaink, amelyek a járvány alatt is tovább élhetnek. Ápoljuk őket, ajándékozzuk meg egymást és gondoljunk azokra is, akik nehéz helyzetben ünnepelnek.

Hólapátból közösségi élmény – amikor a tél összehozta a szomszédságot

Ritkán gondolunk bele, de néha egy teljesen hétköznapi, sőt kissé nyűgös feladatból lesz a legjobb közösségi program. Így történt ez akkor is, amikor egy vastagabb havazás után nemcsak a járdák, hanem a szomszédok közötti falak is „letakarításra” kerültek. A hólapátolás ugyanis váratlanul közös élménnyé vált, amiből a gyerekek, a szülők és az egész utca csak nyert.

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.