Napfényvitamint a vírusok ellen
- Dátum: 2020.10.17., 08:23
- Vörös Sándor
- D-vitamin, egészség, koronavírus, napfény, vitamin, vitaminhiány
Egyre rövidebbek a nappalok és az időjárás sem kedvez, hogy minél több D-vitaminhoz jusson szervezetünk. Hazánkban az emberek túlnyomó többsége, az orvosok szerint vitaminhiányos lesz a hideg évszak végére. Ezért ezt pótolni kell, de mennyit és hogyan? 2014-ben pedig teljesen megváltozott Magyarországon az ajánlás. Most a pandémia idején pedig jobban szükségünk van rá, mint eddig gondoltuk.

A D-vitamin a csontok és az immunrendszer fejlődésén túl részt vesz a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Illetve sok súlyos betegség megelőzésében, egyes daganatos betegségtől a szív-érrendszeri betegségeken át a gyermekkori cukorbetegségig. A koronavírus kapcsán pedig a kutatások szerint jelentősen csökkenti a megfertőződés és az intenzív kezelés esélyét. Az is megállapították, hogy a legtöbb betegnek alacsony volt a vitaminszintje.
Az ajánlott bevitelt NE-ben kapjuk meg, ami nemzetközi egységet jelent. Viszont van, hogy az adott vitamin dobozán µg (mikrogramm) szerepel. Ez a gramm ezred része. Ne essünk kétségbe 10 µg = 400 NE. 2014-től Felnőtteknek az ajánlott 1500-2000 NE/nap, ami 50µg. (Kicsiknek ez a mennyiség 10-25µg, gyermekeknek 12,5-25µg) A biztonságos határ 250 µg körül van.
Rögtön meg is néztem a saját multivitaminomat, melyben 12 µg van két kapszulára vonatkoztatva, ami a napi szükséglet nagyjából két és félszerese a doboz szerint. Ezt azt jelenti, hogy ez a régi ajánlás szerinti mennyiség. Ha pedig biztosra akarunk menni laborvizsgálattal megállapítható, hogy mennyi pótlásra van szükségünk.

Nem kérdés, hogy olyankor amikor tehetjük sétáljunk egyet a napsütésben. Ételek tekintetében pedig a következők segíthetnek a vitamin bevitelben. Ilyenek a tengeri halak a hering, makréla, szardínia, lazac, tonhal, valamint a kaviár. A margarinban is megtalálható. Szóba jöhet még a D-vitaminnal dúsított gabonapelyhek, a tojás és a gombák.
Az egészségünk megőrzéséhez, nemcsak vírusos időszakban fontos a jó D-vitamin ellátottság. Ugyanakkor most nagyobb szükségünk van rá mint korábban gondoltuk. A napi ajánlott mennyiséget ne lépjük túl. Sétáljunk a napsütésben, amikor csak lehet. Pótoljuk étrendkiegészítővel, de az ételekről se feledkezzünk meg. Tengeri halakat, margarint mértékkel fogyasszunk, de egy gombás tojásrántotta is jó választás akár egy jó reggelihez a legjobbakból.
Jó étvágyat!
Vörös Sándor
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?