Menü

Magyarországon már hamarabb kezdődnek a bulik

Nem tudom, hogy hazánkban a szórakozóhelyeknek és vendéglátó egységek 23 órakor történő bezárása vajon helyes lépés-e vagy sem. Ez talán már végzetesen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat és sokan veszíthetik el megélhetésüket is, másrészt viszont a valódi szakemberek a várható magas fertőzésszámra figyelmeztetnek. Éppen ezért kérdéses az a megoldás is, amit a helyek a bevételeik maximalizálására találtak ki.

Már az elejétől kíváncsi voltam arra, hogy a szórakozóhely-tulajdonosok vajon megpróbálják-e kicselezni az őket 23 órakor bezárásra ítélő jogszabályt. Nem is kellett sokat várni a válaszra: természetesen igen. Ha a kérdést a kevésbé komoly oldaláról akarnám megfogni, akkor feleleveníteném, hogy egyébként is jelentek már meg vélemények, cikkek arról, hogy egyéb iránt a nappali buliknak igenis megvannak az előnyei. Kialhatja az ember magát reggelig, és nem kell feltétlen délben felkelnie, esetleg tömegközlekedéssel is hazamehet, nem kell gyalogolni vagy taxira várni. Nappal esetleg jobban visszafogja magát, mint az éj rejtegető sötétjében, szóval akadnak itt előnyök szépen. Volt is néhány ismerősöm, akivel korábban, még jóval járvány előtt, beszélgettem erről, és noha egy páran el sem tudták képzelni, hogy egy buli elkezdődhetne hétvégén éjfél előtt, ám azért ennek a megoldásnak is voltak támogatói. És itt most nem arra gondolok, hogy a szülők vagy a nagyszülők nagyon is helyeselték volna ezt, hanem hogy a huszonévesek között voltak ilyenek.

Ha azonban a jelenlegi vendéglátói döntéseket komolyabban szeretném szemügyre venni, akkor nehéz dolgom van. Mert munkál bennem a megértés is feléjük: az ott dolgozóknak valóban kell a munka, amit csak bevételekkel lehet elérni, ergo valahogy maximalizálni kell azokat. Ennek módja pedig jelenlegi állapotunk és ismereteink szerint a buli, még akkor is, ha annak maximális létszáma 500 fő. Szóval egyrészt ez érthető, másrészt viszont azért ennek a jogszabálynak, akár egyetértünk vele, akár nem, van egy elérni kívánt célja, tehát meghozatalának van egy oka. Ez pedig nem más, mint a nagyobb csoportosulások elkerülése, amit ez a vendéglátói megoldás pont, hogy szépen megkerül.

Mert azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy még a legóvatosabb szakemberek is az elkövetkezendő néhány hónapra a járvány felfutását várják, és már korántsem csak az idősek körében. Akik meg nem ennyire óvatosak, azok egyenesen vészjelzéseket adnak le már most. Emlékezzünk például arra, hány életerős sportoló kapja el a vírust, több esetben tünetekkel.

Én nem tudom, mi a helyes megoldás, és valóban fontos-e ezekben az időkben 500 fős bulikat tartani, ráadásul több esetben olyan helyeken, ahova sokkal többen egyébként sem férnének be. A jövőt nem látom, maximum annyiban, hogy a szórakozóhelyek úgy tűnik, tényleg megtalálták a délutáni és kora esti bulikat, mint megoldást a számukra problematikus jogszabályra.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Ősz a kertben – a csendes álom ideje

A hűvös napok érkezésével az udvar is átváltozik. A harsány nyári színek helyét átveszik a szürkésebb árnyalatok, a virágágyások fölött pedig ott lebeg a nyugalom látszata. Sokan ilyenkor hajlamosak elengedni a kültéri munkát, mondván úgyis vége a szezonnak. Pedig éppen ilyenkor dől el, milyen lesz tavasszal a kert, hiszen a minőségi gondoskodás minden percét visszaadja a környezetünk.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A természet sokszínű csodája – a biodiverzitás jelentősége

A biodiverzitás fogalma magában foglalja az élővilág minden formáját és kapcsolatát – a legapróbb mikroorganizmusoktól a hatalmas emlősökig, a tengeri algáktól a trópusi esőerdők fáiig. A biodiverzitás nemcsak azt jelenti, hogy sokféle faj él a bolygón, hanem azt is, hogy ezek az élőlények együtt, egy összetett rendszerben működnek.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.