Menü

A komposztálás titkai

A komposztálás több szempontból is hasznos, nemcsak környezettudatos, hanem a földnek is jót tesz. A kertes házakban egyszerű kialakítani egy sarkot, ahova gyűjtjük a zöldség- és gyümölcshulladékot. Azonban nem mindegy mit teszünk a komposztba, hogyan készítjük el és tartjuk karban.

Hol legyen?

A komposzt elhelyezésekor érdemes olyan részt választani a kertben, ami félreesik és árnyékos. Ez azért lényeges, mert a napon nagyon gyorsan kiszáradnak a növények. A hulladékok egy komposztládába kerülnek, ami készülhet fából vagy műanyagból is. Ezeket meg lehet vásárolni, de vállalkozókedvűek otthon is elkészíthetik. Fontos, hogyan épül fel a láda, hogy jól tudjon szellőzni és szétszedhető is legyen, mivel a komposztot bizonyos időközönként át kell keverni. A komposztnál figyelni kell arra is, hogy mindig megfelelő legyen a víz és oxigén ellátottsága.

Mi kerülhet bele?

A komposzt készítésekor nagyon oda kell figyelni, hogy mit teszünk bele. Alapvetően a konyhai hulladékok nagy része ide sorolható, de vannak kivételek. A zöldség és gyümölcs héjak és maradékok, kávézacc, tojáshéj, teafilter is belekerülhet. Amit a konyhából biztosan tilos komposztálni az a nemnövényi hulladékok és főtt ételmaradékok.

A konyhai hulladékon kívül kertből származó szemetet is lehet a komposztba tenni. Száraz, elhalt növényeket, régi virágföldet, levágott füvet és gyomot, lehullott gyümölcsöket és hamut is kerülhet a komposztba, ami azonban tiltólistán vannak azok a tüskés ágak, nagy fadarabok és beteg növények, valamint húsevő állatok ürüléke.

Ezekre az alapszabályokra mindenképpen oda kell figyelni, hogy egészséges és jól működő komposztot tartsunk fent.

Mi történik vele?

A komposzt érési folyamata körülbelül egy év, amire olyan minőségű, érett komposzt keletkezik, amit már fel lehet használni a kerti munkák során. Ez sötétbarna színű és könnyen morzsálódik. Amikor letelt az idő és elkészült a komposzt, le kell szitálni, a fennmaradó részeket a tárolóba visszatenni, a leszitált részt pedig virágládákba, földjavításhoz és növények ültetéséhez is lehet használni.

A komposztálás természetesen időigényes, oda kell figyelni hogyan készítjük, mikor és mit teszünk bele. De a fáradalmak kifizetődnek, amikor a saját komposztunkat használjuk fel az általunk nevelt növények javítására.

Húsvéti Csodák és Tojáskereső Kalandok!

Itt a húsvét, amikor a természet újra éled, a fák rügyet bontanak, a nap egyre többet mosolyog ránk és bizony, a húsvéti nyuszi is megérkezik!

Mi is pontosan a ragadós száj- és körömfájás?

Az utóbbi időben a ragadós száj- és körömfájás lett az új COVID, annak ellenére, hogy csak az állatok egy részére veszélyes. Mindenhol erről hallani, korlátozások kerültek bevezetésre, például elmaradt a veszélyhelyzet miatt a Gerecse nevű népszerű teljesítménytúra is. Azonban milyen gazdasági károkat okoz az állattenyésztésben, hogyan terjed, milyen tünetei vannak és hogyan előzhető meg?

Fenntarthatósági témahét

A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája, amely mind az egyének, mind a vállalatok, mind pedig a kormányok szintjén egyre nagyobb figyelmet kap. A következőkben úgy gondoltam, ez annyira kiemelt téma – nemcsak ezen a héten – hogy írok a fenntarthatóságról.

Árvacsalán, a kerti gyom ereje

Megannyi gyomot próbálunk kiirtani a kertben, udvarban, pedig többségük hasznos gyógynövény, ilyen az árvacsalán is.

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.