Menü

Gyümölcsevés szabályai

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy naponta öt adag gyümölcsöt - illetve zöldséget - kellene enniük egészségük érdekében.

Mikor egyél gyümölcsöt?

Joggal gondolhatod, hogy ha ebéd vagy vacsora után sütemény helyett bekapsz egy narancsot vagy elrágcsálsz egy almát, azzal jót teszel. Valóban egészségesebb verzió gyümölcsöt fogyasztani, mint finomított szénhidrátban gazdag édességet, ám a kép tovább árnyalható. Ha főétkezés után eszel gyümölcsöt, az könnyen puffadáshoz vezethet. A gyümölcsök ugyanis jóval gyorsabban emészthetőek, mint húsok, illetve a magas szénhidráttartalmú tészták, a rizs vagy krumpli. Utóbbiak órákat töltenek a gyomorban, míg a gyümölcsök többsége 20-30 perc alatt megemészthető.

Ne szedjük le a héját

Az alma az egyik leguniverzálisabb gyümölcs: számos vitamin – folsav, magnézium, kalcium, A- és B-vitamin- és nyomelem forrása, amelyek főként a héjában találhatók meg. Azaz nem elég, ha csak a húsát fogyasztjuk el, a héját se dobjuk ki, abban van ugyanis a pektin is, ami segíti az emésztést, csökkenti a koleszterin szintet, enyhíti a szervezet gyulladásos folyamatait és tisztítja a bélrendszert. Igaz ez más héjas termésre, így például a szilvára, szőlőre, körtére. A vitaminok és a héj értékes rostanyagai azonban csak azokban a gyümölcsökben élvezhetők, amelyek nem távoli országokból vagy melegházból érkeztek, ezeknél ugyanis inkább hámozzunk, mint megegyük az érleléshez használt vegyszereket!

Aszaltat, csak ha muszáj

Cseles táplálék az aszalt gyümölcs, hiszen rendkívül ízletes, tápanyagban gazdag, de fogyasztása közben ne felejtsük el: a kivont víz miatt megemelkedett a finomság cukor- és kalóriatartalma is. Főként betegeknek, lábadozóknak ajánlott vagy rossz étvágyúaknak, akiknek fontos az energia utánpótlás, de diéta idején inkább a frissen termett változatát fogyasszuk. Aszalt gyümölcsöknél nagyon fontos – főként a mazsolánál- az alapos mosás, nem is gondolnánk, mennyi kosz van rajtuk!

Ha lehet, nyersen fogyasszuk

A rendszeres gyümölcsfogyasztás nem csak diéta idején fontos, hiszen szervezetünk vitamin-, élelmirost- és nyomelem szükségletének nagy részét ily módon biztosíthatjuk. Alapszabály, hogy amit lehet, nyersen fogyasszunk, mivel a tápanyagok a nyers gyümölcsből szívódnak fel a leghatékonyabban. Már akkor is veszítenek vitamintartalmukból, ha felszeleteljük őket és kifacsarjuk a levüket, mert oxidálódnak az értékes anyagok. Érdemes mindig az adott területre jellemző őshonos gyümölcsöt választani, ezek a leghasznosabbak az ott élők szervezete számára. Nekünk az alma, a körte, a ribizli, a dinnye, az eper, a málna, a szeder, szilva, a szőlő és azoknak is a szabadon termett változata a legjobb, méghozzá, természetes érésük idején.

Zárjuk a napot fehérjével

A harmadik főétkezés a vacsora, amely lehet hidegen, vagy melegen elkészített étel. Fontos, hogy ez az étkezés már kevesebb szénhidrátot tartalmazzon, mint a reggelink, több legyen benne a fehérje, ugyanis az éjszaka folyamán nem hasznosuló szénhidrát elraktározódik, felhasználás hiányában pedig zsírpárnák alakulnak ki. Az időzítésben is legyünk körültekintőek: lefekvés és vacsora között teljen el legalább 3 óra, hiszen minimálisan ennyi időt vesz igénybe, amíg kiürül a gyomrunk. Ellenkező esetben a teltségérzet miatt álmatlan éjszakánk lesz, a lelassult emésztés miatt pedig a gyomorban marad az étel, és kellemetlen erjedési folyamatok indulnak be. A fehérjedús ételeket részesítsük előnyben, például a tejet, tejtermékeket, sajtokat, sovány húsféléket, tojást.

Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, vacsorázz úgy, mint egy koldus - tartja az elterjedt mondás. A mai világban sajnos elég nehéz, bár nem lehetetlen betartani azokat a szabályokat, amelyekkel megőrizhetjük egészségünket.

Szerző: Udvari Fanni

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.