Menü

Gyümölcsevés szabályai

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy naponta öt adag gyümölcsöt - illetve zöldséget - kellene enniük egészségük érdekében.

Mikor egyél gyümölcsöt?

Joggal gondolhatod, hogy ha ebéd vagy vacsora után sütemény helyett bekapsz egy narancsot vagy elrágcsálsz egy almát, azzal jót teszel. Valóban egészségesebb verzió gyümölcsöt fogyasztani, mint finomított szénhidrátban gazdag édességet, ám a kép tovább árnyalható. Ha főétkezés után eszel gyümölcsöt, az könnyen puffadáshoz vezethet. A gyümölcsök ugyanis jóval gyorsabban emészthetőek, mint húsok, illetve a magas szénhidráttartalmú tészták, a rizs vagy krumpli. Utóbbiak órákat töltenek a gyomorban, míg a gyümölcsök többsége 20-30 perc alatt megemészthető.

Ne szedjük le a héját

Az alma az egyik leguniverzálisabb gyümölcs: számos vitamin – folsav, magnézium, kalcium, A- és B-vitamin- és nyomelem forrása, amelyek főként a héjában találhatók meg. Azaz nem elég, ha csak a húsát fogyasztjuk el, a héját se dobjuk ki, abban van ugyanis a pektin is, ami segíti az emésztést, csökkenti a koleszterin szintet, enyhíti a szervezet gyulladásos folyamatait és tisztítja a bélrendszert. Igaz ez más héjas termésre, így például a szilvára, szőlőre, körtére. A vitaminok és a héj értékes rostanyagai azonban csak azokban a gyümölcsökben élvezhetők, amelyek nem távoli országokból vagy melegházból érkeztek, ezeknél ugyanis inkább hámozzunk, mint megegyük az érleléshez használt vegyszereket!

Aszaltat, csak ha muszáj

Cseles táplálék az aszalt gyümölcs, hiszen rendkívül ízletes, tápanyagban gazdag, de fogyasztása közben ne felejtsük el: a kivont víz miatt megemelkedett a finomság cukor- és kalóriatartalma is. Főként betegeknek, lábadozóknak ajánlott vagy rossz étvágyúaknak, akiknek fontos az energia utánpótlás, de diéta idején inkább a frissen termett változatát fogyasszuk. Aszalt gyümölcsöknél nagyon fontos – főként a mazsolánál- az alapos mosás, nem is gondolnánk, mennyi kosz van rajtuk!

Ha lehet, nyersen fogyasszuk

A rendszeres gyümölcsfogyasztás nem csak diéta idején fontos, hiszen szervezetünk vitamin-, élelmirost- és nyomelem szükségletének nagy részét ily módon biztosíthatjuk. Alapszabály, hogy amit lehet, nyersen fogyasszunk, mivel a tápanyagok a nyers gyümölcsből szívódnak fel a leghatékonyabban. Már akkor is veszítenek vitamintartalmukból, ha felszeleteljük őket és kifacsarjuk a levüket, mert oxidálódnak az értékes anyagok. Érdemes mindig az adott területre jellemző őshonos gyümölcsöt választani, ezek a leghasznosabbak az ott élők szervezete számára. Nekünk az alma, a körte, a ribizli, a dinnye, az eper, a málna, a szeder, szilva, a szőlő és azoknak is a szabadon termett változata a legjobb, méghozzá, természetes érésük idején.

Zárjuk a napot fehérjével

A harmadik főétkezés a vacsora, amely lehet hidegen, vagy melegen elkészített étel. Fontos, hogy ez az étkezés már kevesebb szénhidrátot tartalmazzon, mint a reggelink, több legyen benne a fehérje, ugyanis az éjszaka folyamán nem hasznosuló szénhidrát elraktározódik, felhasználás hiányában pedig zsírpárnák alakulnak ki. Az időzítésben is legyünk körültekintőek: lefekvés és vacsora között teljen el legalább 3 óra, hiszen minimálisan ennyi időt vesz igénybe, amíg kiürül a gyomrunk. Ellenkező esetben a teltségérzet miatt álmatlan éjszakánk lesz, a lelassult emésztés miatt pedig a gyomorban marad az étel, és kellemetlen erjedési folyamatok indulnak be. A fehérjedús ételeket részesítsük előnyben, például a tejet, tejtermékeket, sajtokat, sovány húsféléket, tojást.

Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, vacsorázz úgy, mint egy koldus - tartja az elterjedt mondás. A mai világban sajnos elég nehéz, bár nem lehetetlen betartani azokat a szabályokat, amelyekkel megőrizhetjük egészségünket.

Szerző: Udvari Fanni

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?