Menü

Hirtelen a magad lábára állni

A pszichológia a családfejlődés vizsgálata során több korszakra különíti el a családi életet. Hasonlóképpen szemléli, mint ahogyan egy ember életszakaszait. Azt az időszakot, amely során egy gyermek önállóvá válik, gyermekét kibocsátó család szakaszaként emlegetjük. Ez a korszak több nehézséget rejt magában a család minden tagja számára. A szülőknek meg kell birkózniuk a változással, a hirtelen nagyobb szabad térrel, a hirtelen több szabadidővel, a kevesebb kontaktussal.

A gyermekeknek pedig meg kell küzdeniük a szülői gondviselés állandóságának hiányával, a felelősség teljességével, a korlátlan szabadság egyszerre rájuk szakadó terhével. Mindez nemcsak érzelmi, hanem anyagi szinten is igénybe veszi az egyén kapacitását. Azt tekintjük a jobbik esetnek, ha ez a változás úgy történik meg, hogy oda-vissza működik egyfajta kommunikáció, konfliktus- és krízisoldás. Ekkor a szülők és a gyermekek beszélgetnek, egymással folyamatos kapcsolatban maradnak, egymást segítik a saját kríziseik megoldásában. Ez, be kell vallanunk, nemcsak érzelmi szempontból fontos. Egy hirtelen önállóvá váló fiatal felnőtt ugyanis anyagi szempontból még egy jó ideig függeni fog a szüleitől, iskolájától, munkahelyétől, és anyagi támogatásra szorul.

Maga az "életkezdés" ugyanis nemcsak a mindennapi élet megfizethető költségeivel jár együtt, hanem egyszerre nagyobb kiadásokat is okoz. Új használati tárgyakat, eszközöket venni, valljuk be, nem olcsó. Ha csak edényekre, tányérokra, ágyneműre gondolunk, már ez is önmagában sokkal nagyobb kiadás, mint hinnénk, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Ha mindezeket hirtelen nem tudja egy fiatal előteremteni a maga számára, az nem azt jelenti, hogy baj van vele. Csupán azt, hogy ezeket a dolgokat egyszerre beszerezni olyan költséget jelent, amelyet egy éppen önállósodó fiatal még nem tud vállalni.

A szülői támogatásnak része az is, hogy meggyőzik a gyermeket, nem hibás abban, hogy anyagilag nem tud hirtelen függetlenedni, és a tényleges függetlenséghez kell egy nagyobb löket, egy nagyobb segítség, ami után teljes mértékben le tud válni. Persze, nem szabad átesni a ló túloldalára. Mégis fontos, hogy a gyermek és a szülei ésszerű keretek között tudják tartani a függetlenedés kérdését. A fiatal merjen és tudjon segítséget kérni, a felnőttek pedig tudják azt felajánlani vagy megtagadni, ha úgy szükséges. Mindenekelőtt pedig ezekről tudjanak beszélni. A kommunikáció ebben az esetben az egyik legfontosabb tényező.

Varga Ágnes Kata

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.

Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik

Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.

Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?

A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?