Érzelemmentes kapcsolatok kontra magány?
- Dátum: 2020.05.22., 04:32
- Varga Ágnes Kata
- depresszió, egyedül, érzelem, hiány, kapcsolat, kifejezés, lehetőség, lélek, magány, motiváció, párkapcsolat, probléma, psziché, pszichológia, szabadidő, tanács, társ, tipp
A párkapcsolatokban való eligazodás sohasem tartozott a könnyű műfajok közé. Az érzelmeink nem tartoznak az irányítható kategóriába. Ha mégis megpróbáljuk erőltetni magunkat, abból általában hatalmas önáltatás lesz. Éppen ezért annyira nehéz jól dönteni érzelmi kérdésekben. Sosem tudhatjuk, hogy a világképünk hat az érzelmi beállítottságunkra, vagy fordítva. És sosem tudhatjuk, melyikre érdemes hagyatkozni.
Az viszont biztos, hogy utálunk egyedül lenni. Vannak emberek, akik kifejezetten élvezik az egyedüllétet, de mivel az ember társas lény, a magány sokak számára negatív érzést kelt. Olyan, mintha valamiféle selejtességet hangsúlyozna, pedig ez koránt sem igaz. Az egyedüllét egy állapot, ami döntések következményeként jön létre, és ugyanúgy rengeteg lehetőséget biztosít, mint a párkapcsolat. Ezt azonban sokan nem így látják. Manapság a kapcsolatfüggőség igen gyakori, és általában nagyon mély kiábrándultság jelzi a jelenlétét.

A magány félelmetesen hangzik számunkra. Elhagyatottságot, magunkra hagyatottságot jelképez. Az egyedüllétet pedig szeretjük a magánnyal azonosítani. Csakhogy mindez nem ok arra, hogy érzelemmentes, semmiféle hozamot nem jelentő kapcsolatokban ragadt zombikká váljunk. Azok a párkapcsolatok, amelyek az embertől rengeteg energiát, időt és erőfeszítést követelnek, viszont nem hoznak megfelelő boldogságot, érzelmi stabilitást és biztonságot, inkább tűnnek üres egymás mellettiségnek, mint kapcsolatnak.
Az üres kapcsolatok felismerhetőek a motiváció nagyfokú hiányáról. Felmerülhet benne nagyobb igény az egyedüllétre, a magánszférára, a külön-külön végzendő szabadidős tevékenységekre, az irreálisan nagy énidőre és szórakozási időre, s mindez további elhidegüléshez vezethet. A legnagyobb probléma pedig ezekkel a kapcsolatokkal az, hogy a felek úgy érzik, nincs más választásuk: vagy egy mindkettőjüket félrevezető, feleslegesen leláncoló kapcsolatban vannak, vagy teljesen egyedül. Nincs átmenet, nincs boldog egyedüllét vagy boldog párkapcsolat, nincs remény a jobbra, ezért „jó lesz így is”. Ez az apátia pedig több embert sodor a depresszió szélére, mint gondolnánk.

Itt az ideje annak, hogy ahelyett, hogy mindent fekete-fehérben látnánk, megtanuljunk árnyaltabban szemlélni, meglátni az átmeneteket, meglátnia lehetőségeket. Ezeket senki sem fogja elénk tárni, de elrejteni sem. Ha kiegyensúlyozottan és egészségesen gondolkodunk, akkor az egyedüllétünk sem torkollik feltétlenül magányosságba. Ha pedig individuumként nem tudjuk magunkat hová tenni, akkor mindezen egy párkapcsolat sem feltétlenül javít. Különösen akkor, ha abban az érzelmek háttérbe szorultak.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.