Menü

Miért nem jó a hirtelen kezdett testedzés?

A járványhelyzet és a sport kapcsolatáról érdekes karikatúrát láttam a közösségi oldalon. A fotó szerint, amikor nincs karantén mindenki otthon lustul a tévé előtt, amikor otthon kell(enne) maradni, mindenki sportol mindenfelé. Bár jó ez az új szokás, ám lehetne mindig így, maradhatnának az emberek fittek akkor is, amikor az élet visszatért a rendes kerékvágásba.

A hosszú bezártságban az embert kifelé kifelé húzza a szíve, a szabadtéri sport pedig egészséges, amire azonban figyelni kell az a hirtelen elkezdett, sokszor kontroll nélküli testedzés.

Azoknak az embereknek, akik eddig csak a tévé távirányítójáért sétáltak pár métert, elővigyázatosan kell elkezdeniük az edzést. Egy tanulmány szerint a mozgásszegény életmódot folytató emberek esetében a hirtelen elkezdett aktív testmozgás 30-szorosára emeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, a sportsérülések veszélyeiről nem is beszélve.

Természetesen a rendszeres testmozgás mindenkinek javasolt, azonban fokozatosan és elővigyázatosan kell elkezdeni a sporttevékenységet például sétával, gyaloglással, túrákkal, biciklizéssel, tornával és csak később a magasabb pulzussal járó sportokkal, kocogással, futással, aerobikkal, kardio edzésekkel.

Ha az illető eddig nem mozogott, elsőre megerőltető lehet egy kocogás, torna is, ilyenkor nyugodtan csináljuk lassabban, néha pihenjünk is közben (ez egyáltalán nem ciki), vagy egyszerűen hagyjunk ki néhány nehezebb, megerőltetőbb gyakorlatot – s ahogy fokozatosan fejlődni kezdünk, úgy megy egyre jobban a gyakorlat.

Ha valaki mindennap szeretne mozogni, azzal sincs semmi baj, ha maximum egy órát edz és váltogatja a sportágakat, például egyik nap úszik, másik nap túrázik. Amikor pedig érzi, hogy izmai már fáradtak, teste kimerült, iktasson be pihenőnapot, amikor csak nyújtást végez.

Ha eddig nem sportolt valaki és most szeretné elkezdeni, neki javasolt a séta, a pilates, vagy a jóga.

Ha valaki már eddig is keményen edzett, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy jó ezt így folytatnia a továbbiakban, vagy tanácsos visszavennünk a tempóból, és kevésbé megerőltető mozgás után néznünk. Szakemberek szerint az erőteljes testedzés mentális hanyatlást okozhat, de ez még nem bizonyított, további kutatások szükségesek az összefüggések kiderítésére.

Sportolni egészséges, ez köztudott. Akik azonban azt hiszik, minél jobban meghajtják magukat, annál egészségesebbek és fittebbek lesznek, súlyosan tévednek. Bármikor is kezdünk sportolni, a hangsúly nem a mennyiségen és a minél nagyobb erőkifejtésen, hanem a rendszerességen kell, hogy legyen.

Martinka Dia

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.