Menü

Önbizalmunk fejlesztése

Mikor van erre szükségünk? A következő állítások közül, ha több is igaz ránk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy szükségünk van-e önbizalmunk, önismeretünk fejlesztésére, és ha igen, hogyan tegyük ezt.

Akinek kevés az önbizalma, állandó önigazolásban él. Egy probléma kapcsán mindig másokat hibáztat, kivonja magát a felelősség alól. Akinek az önbizalma nincs rendben, nehezen dönt, sokára cselekszik. Vannak álmai, de nem indul meg feléjük, kifogásokat keres és talál, mert valójában nem hisz önmagában, vagy nem eléggé.

Az önbizalomhiányos emberek általában pesszimisták, egyből a legrosszabbra gondolnak, amivel talán a csalódást próbálják elkerülni, ha pedig mégis belekezdenek valamibe, nincs hozzá kitartásuk, hamar feladják, a kudarcokon pedig hosszú ideig rágódnak.

Aki nem rendelkezik egészséges önbizalommal, azok állandóan azon rettegnek, hogy vajon mit szólnak mások, mit gondolnak róluk más emberek, másokhoz hasonlítják magukat, - amiben rendszerint alulmaradnak -, s ez szinte irányítás alá vonja az életüket.

Aki ezeket végig gondolván magára ismer, nos neki szükséges foglalkoznia önbizalma fejlesztésével.

A világhálón számtalan írás született a témában, ha valaki nem szeretne egyből szakemberhez fordulni, rengeteg ötlet, apró kis trükk, tréning segít abban, hogy egy egészséges önbizalomra, önismeretre tegyen szert. Az önbizalom fejlesztése nem olyan bonyolult és lehetetlen feladat.

Az előző pontokat sorra visszaolvasva, meg kell találni a helyes magatartást, a helyes hozzáállást.

Az önigazolás helyett tegyük meg, hogy vállaljuk a felelősséget tetteinkért, ezzel elindulunk az önfejlesztés útján. Tudnunk kell, hogy csakis mi vagyunk a felelősek a problémáinkért és csak mi tudjuk azokat megoldani. Nem vagyunk tökéletesek az életben, de ha felismerjük, hogy mi magunk tudjuk megoldani élethelyzeteinket, akkor már legalább nem másoktól várjuk a segítséget és nem másokat hibáztatunk. Ez a legfontosabb lépés az önbizalmunk fejlesztésében.

Ez már a gyógyulás útja.

Pozitív gondolkodás. A másik legfontosabb, hogy a gondolataink óriási erővel bírnak. A pozitív gondolkodás pedig – jó hír - tanulható, gyakorolható!

Önbizalmunk erősebb lesz, ha nem engedjük, hogy mások véleménye irányítsa az életünket. Azoknak az embereknek kell keresni a társaságát, akik pozitívan gondokodnak, akik már elértek valamit az életben, rájuk érdemes figyelni és tőlük mintát kapni.

S végül, de nem utolsó sorban: legyünk hálásak, tudjunk örülni! A legszebb dolog ezt elérni az életben. Hogy tudjunk lelkesedni, örülni, vidámnak lenni, szeretni.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).