Önbizalmunk fejlesztése
- Dátum: 2020.04.21., 16:09
- Martinka Dia
- egészséges, fejleszt, felelősség, hasonlít, hibáztat, hozzáállás, kifogás, kudarc, lelkes, megoldás, önbizalom, önbizalomhiány, önigazolás, önismeret, örül, ötlet, pesszimista, pozitív gondolkodás, probléma, szakember, szükség, tipp, vidám., világháló
Mikor van erre szükségünk? A következő állítások közül, ha több is igaz ránk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy szükségünk van-e önbizalmunk, önismeretünk fejlesztésére, és ha igen, hogyan tegyük ezt.
Akinek kevés az önbizalma, állandó önigazolásban él. Egy probléma kapcsán mindig másokat hibáztat, kivonja magát a felelősség alól. Akinek az önbizalma nincs rendben, nehezen dönt, sokára cselekszik. Vannak álmai, de nem indul meg feléjük, kifogásokat keres és talál, mert valójában nem hisz önmagában, vagy nem eléggé.

Az önbizalomhiányos emberek általában pesszimisták, egyből a legrosszabbra gondolnak, amivel talán a csalódást próbálják elkerülni, ha pedig mégis belekezdenek valamibe, nincs hozzá kitartásuk, hamar feladják, a kudarcokon pedig hosszú ideig rágódnak.
Aki nem rendelkezik egészséges önbizalommal, azok állandóan azon rettegnek, hogy vajon mit szólnak mások, mit gondolnak róluk más emberek, másokhoz hasonlítják magukat, - amiben rendszerint alulmaradnak -, s ez szinte irányítás alá vonja az életüket.
Aki ezeket végig gondolván magára ismer, nos neki szükséges foglalkoznia önbizalma fejlesztésével.
A világhálón számtalan írás született a témában, ha valaki nem szeretne egyből szakemberhez fordulni, rengeteg ötlet, apró kis trükk, tréning segít abban, hogy egy egészséges önbizalomra, önismeretre tegyen szert. Az önbizalom fejlesztése nem olyan bonyolult és lehetetlen feladat.

Az előző pontokat sorra visszaolvasva, meg kell találni a helyes magatartást, a helyes hozzáállást.
Az önigazolás helyett tegyük meg, hogy vállaljuk a felelősséget tetteinkért, ezzel elindulunk az önfejlesztés útján. Tudnunk kell, hogy csakis mi vagyunk a felelősek a problémáinkért és csak mi tudjuk azokat megoldani. Nem vagyunk tökéletesek az életben, de ha felismerjük, hogy mi magunk tudjuk megoldani élethelyzeteinket, akkor már legalább nem másoktól várjuk a segítséget és nem másokat hibáztatunk. Ez a legfontosabb lépés az önbizalmunk fejlesztésében.
Ez már a gyógyulás útja.
Pozitív gondolkodás. A másik legfontosabb, hogy a gondolataink óriási erővel bírnak. A pozitív gondolkodás pedig – jó hír - tanulható, gyakorolható!
Önbizalmunk erősebb lesz, ha nem engedjük, hogy mások véleménye irányítsa az életünket. Azoknak az embereknek kell keresni a társaságát, akik pozitívan gondokodnak, akik már elértek valamit az életben, rájuk érdemes figyelni és tőlük mintát kapni.

S végül, de nem utolsó sorban: legyünk hálásak, tudjunk örülni! A legszebb dolog ezt elérni az életben. Hogy tudjunk lelkesedni, örülni, vidámnak lenni, szeretni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.