Menü

Élelmi rostok szerepe az egészség megőrzésében

A diétás rostok fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár. Az étrendi rostok fokozott bevitele szignifikánsan csökkenti a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos gyomor-bélrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a szérum koleszterinszintet, továbbá növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, emellett számos gyomor-bélrendszeri betegség esetén is ajánlott, beleértve a következőket: reflux, nyombélfekély, divertikulitisz, székrekedés és aranyér. A prebiotikus rostok erősítik az immunrendszert. Az étrendi rost bevitele hasonló előnyöket biztosít a gyermekek számára, mint a felnőtteknél. A gyermekek és felnőttek számára ajánlott élelmi rostbevitel 1000 kcal/14 gramm.

Az elhízás, a cukorbetegség és egyéb gyomorpanaszok is megelőzhetőek rostban gazdag táplálkozással. Az élelmi rostok, köztük az útifűmaghéj (más néven psyllium) rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri elváltozások, a cukorbetegség, valamint az elhízás gyakoriságát. Ennek egyszerű a magyarázata: a rostok késleltetik a szénhidrátok felszívódását, és növelik az inzulinérzékenységet, továbbá az étkezés utáni vércukorszint is kevésbé ugrik meg. Azzal, hogy ösztönzik a táplálék áthaladását a bélben, csökkenti a mérgező anyagok felszívódásának valószínűségét.

Melyek ezek az élettani hatások?

1. Vízkötő képesség

2. Toxikus anyagok megkötése

3. Az emésztő enzimek aktivitásának csökkentése

4. A felszívódás késleltetése

5. Epesavak megkötése

6. Szérumkoleszterin-szint csökkentése

7. A széklet tömegének növelése

A pektin a koleszterinszint csökkentésében, a cellulóz és a lignin a vastagbél funkció szabályozásában, a hemicellulóz és a pektin a zsírháztartásban játszik szerepet.

A rosthiányos táplálkozás veszélyei

1. Székrekedés

2. Divertikulózis (a vastagbélfal kiboltosulása)

3. Vastagbél polip és -rák

4. Epekőbetegség

5. Magas vérzsírszinttel járó kórképek

6. Elhízás

7. Cukorbetegség

Rostban gazdag élelmiszer forrásként tartjuk számon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és sütőipari termékeket. A zöldség- és főzelékfélék közül a petrezselyemgyökérnek, a sárgarépának, a karalábénak és a káposztaféléknek van magas rosttartalmuk. A gyümölcsökben leginkább a pektin fordul elő, s rosttartalmuk azért jelentős, mert viszonylag többet fogyasztunk belőlük.

Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között?

Az étrend-kiegészítők jótékony hatásúak az emberi szervezetre, azonban e termékeknek nem tulajdonítható betegséget megelőző vagy gyógyító hatás. Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között? Melyiket válasszuk?

Ünnepi italok – nemcsak télre

Mostanság, hogy korábban van sötét, olykor hideg, borongós és barátságtalan arcát mutatja az időjárás, jólesik esténként bekuckózni valami finom, forró, szívmelengető téli itallal. Hiszen ki ne szeretné magát felmelegíteni egy bögre gőzölgő finomsággal?

Ezért fogyasszunk mindennap ánizst

Az ánizst egész magként és őrölt formában is beszerezhetjük. Számos vitamin és ásványi anyag található meg benne, például A- és C-vitamin, kalcium, magnézium, foszfor, kálium, szelén, mangán és vas. A hagyományos gyógyászat szerint az ánizs igen kedvezően hat a szervezetünkre, stimulálja például az idegrendszert, a méregtelenítést, az izmok regenerációját egyaránt. lássuk, miért érdemes még rendszeresen fogyasztani!

Taurin gyógyító hatása

A taurin egy öregedésgátló aminosav, ami bélflóránkban is aktív. Elfogyasztása után kevesebb mint egy óra alatt a véráramba kerül, hogy energiát adjon az izomok, az idegek, a szív és agy sejtjeinek. Táplálja a szem retináját és a belső fül sejtjeit.

A zeller egy szuperétel

A zeller ismert gyógy- és fűszernövény, amely az ernyősvirágzatúak (umbelliferae) családjába tarozik. Dél-Európából terjedt el, ma többféle változata ismert.