Menü

Élelmi rostok szerepe az egészség megőrzésében

A diétás rostok fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár. Az étrendi rostok fokozott bevitele szignifikánsan csökkenti a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos gyomor-bélrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a szérum koleszterinszintet, továbbá növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, emellett számos gyomor-bélrendszeri betegség esetén is ajánlott, beleértve a következőket: reflux, nyombélfekély, divertikulitisz, székrekedés és aranyér. A prebiotikus rostok erősítik az immunrendszert. Az étrendi rost bevitele hasonló előnyöket biztosít a gyermekek számára, mint a felnőtteknél. A gyermekek és felnőttek számára ajánlott élelmi rostbevitel 1000 kcal/14 gramm.

Az elhízás, a cukorbetegség és egyéb gyomorpanaszok is megelőzhetőek rostban gazdag táplálkozással. Az élelmi rostok, köztük az útifűmaghéj (más néven psyllium) rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri elváltozások, a cukorbetegség, valamint az elhízás gyakoriságát. Ennek egyszerű a magyarázata: a rostok késleltetik a szénhidrátok felszívódását, és növelik az inzulinérzékenységet, továbbá az étkezés utáni vércukorszint is kevésbé ugrik meg. Azzal, hogy ösztönzik a táplálék áthaladását a bélben, csökkenti a mérgező anyagok felszívódásának valószínűségét.

Melyek ezek az élettani hatások?

1. Vízkötő képesség

2. Toxikus anyagok megkötése

3. Az emésztő enzimek aktivitásának csökkentése

4. A felszívódás késleltetése

5. Epesavak megkötése

6. Szérumkoleszterin-szint csökkentése

7. A széklet tömegének növelése

A pektin a koleszterinszint csökkentésében, a cellulóz és a lignin a vastagbél funkció szabályozásában, a hemicellulóz és a pektin a zsírháztartásban játszik szerepet.

A rosthiányos táplálkozás veszélyei

1. Székrekedés

2. Divertikulózis (a vastagbélfal kiboltosulása)

3. Vastagbél polip és -rák

4. Epekőbetegség

5. Magas vérzsírszinttel járó kórképek

6. Elhízás

7. Cukorbetegség

Rostban gazdag élelmiszer forrásként tartjuk számon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és sütőipari termékeket. A zöldség- és főzelékfélék közül a petrezselyemgyökérnek, a sárgarépának, a karalábénak és a káposztaféléknek van magas rosttartalmuk. A gyümölcsökben leginkább a pektin fordul elő, s rosttartalmuk azért jelentős, mert viszonylag többet fogyasztunk belőlük.

Mikor vegyük be a vitaminokat?

Mindenki tudja, hogy nem érdemes éhgyomorra bevenni a napi vitaminokat, de ha már ettünk, mikor érdemes? Nézzük meg, mikor a legjobb a vitaminpótlás.

Mediterrán étrend a fogyásért

Sokféle diéta létezik, ám az egyik legközkedveltebb a fogyni vágyók közt a mediterrán étrend. Nézzük, miért ez a legjobb választás.

A ginkgo biloba pozitív tulajdonságai

A ginkgo biloba a páfrányfenyő félék családjába tartozik, és a világ egyik legérdekesebb fája, hiszen akár 1000 évig is élhet, így a Föld legidősebb fáiként tartják számon. Jórészt Kínában, Koreában, Franciaországban és az Egyesült Államok keleti és déli részén honos.

Sajt a diéta alatt – igenis lehetséges

Általában, ha diétáról van szó, a sajt szóba sem jöhet. Azonban vannak olyan sajtok, amik kevesebb zsírt és több fehérjét tartalmaznak, így beleférnek a diétába is.

A zsírban oldódó vitaminok szerepe

Ezek a típusú vitaminok a bélben szívódnak fel, méghozzá a zsírokkal együtt, így érthető módon azzal lehet fokozni hasznosulásokat, ha az ezeket tartalmazó ételekkel együtt zsírt is viszünk be a szervezetünkbe. Ebből következően a zsírszegény étkezés, illetve a zsíremésztésben fennálló zavar hatására kevesebb A-, D-, E- és K-vitamint tud szervezetünk feldolgozni.