Menü

Élelmi rostok szerepe az egészség megőrzésében

A diétás rostok fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár. Az étrendi rostok fokozott bevitele szignifikánsan csökkenti a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos gyomor-bélrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a szérum koleszterinszintet, továbbá növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, emellett számos gyomor-bélrendszeri betegség esetén is ajánlott, beleértve a következőket: reflux, nyombélfekély, divertikulitisz, székrekedés és aranyér. A prebiotikus rostok erősítik az immunrendszert. Az étrendi rost bevitele hasonló előnyöket biztosít a gyermekek számára, mint a felnőtteknél. A gyermekek és felnőttek számára ajánlott élelmi rostbevitel 1000 kcal/14 gramm.

Az elhízás, a cukorbetegség és egyéb gyomorpanaszok is megelőzhetőek rostban gazdag táplálkozással. Az élelmi rostok, köztük az útifűmaghéj (más néven psyllium) rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri elváltozások, a cukorbetegség, valamint az elhízás gyakoriságát. Ennek egyszerű a magyarázata: a rostok késleltetik a szénhidrátok felszívódását, és növelik az inzulinérzékenységet, továbbá az étkezés utáni vércukorszint is kevésbé ugrik meg. Azzal, hogy ösztönzik a táplálék áthaladását a bélben, csökkenti a mérgező anyagok felszívódásának valószínűségét.

Melyek ezek az élettani hatások?

1. Vízkötő képesség

2. Toxikus anyagok megkötése

3. Az emésztő enzimek aktivitásának csökkentése

4. A felszívódás késleltetése

5. Epesavak megkötése

6. Szérumkoleszterin-szint csökkentése

7. A széklet tömegének növelése

A pektin a koleszterinszint csökkentésében, a cellulóz és a lignin a vastagbél funkció szabályozásában, a hemicellulóz és a pektin a zsírháztartásban játszik szerepet.

A rosthiányos táplálkozás veszélyei

1. Székrekedés

2. Divertikulózis (a vastagbélfal kiboltosulása)

3. Vastagbél polip és -rák

4. Epekőbetegség

5. Magas vérzsírszinttel járó kórképek

6. Elhízás

7. Cukorbetegség

Rostban gazdag élelmiszer forrásként tartjuk számon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és sütőipari termékeket. A zöldség- és főzelékfélék közül a petrezselyemgyökérnek, a sárgarépának, a karalábénak és a káposztaféléknek van magas rosttartalmuk. A gyümölcsökben leginkább a pektin fordul elő, s rosttartalmuk azért jelentős, mert viszonylag többet fogyasztunk belőlük.

A jód szerepe az emberi szervezetben

Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Egészséges sajtok nyomában

A sajtok nemcsak magukban nagyon finomak, hanem az ételeket is sokkal finomabbá varázsolják. A parmezán azért az egyik legjobb választás, mert intenzív aromája miatt már nagyon kevés is elég belőle. Most ráadásul valami nagyon érdekes derült ki róla.

Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.

Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!