Menü

A gyerekvállalás lélektana

Manapság, ha kikerülünk az iskolapadból, a gyerekvállalásról nem túl kiforrott képpel rendelkezve nézünk szembe a nagy jövőnkkel. Évekig arra buzdítanak, hogy hogyan NE kerüljünk szembe túl korán a gyerekneveléssel, de azt ritkán teszik hozzá, hogy mikor érdemes mégis belevágni. Nem csoda hát, hogy a fiatalok addig-addig mérlegelnek, míg igen sok idő telik el. Egyszerűen ebben a kérdésben nagyon nehéz racionálisnak lenni.

A szülővé válás, bármilyen meglepő, elkezdődik már gyerekkorban. Minden kislány, aki babázik, már azokat a motívumokat, tanult viselkedésformákat alkalmazza, melyeket az édesanyjától lesett el. Már ez az időszak meghatározza, hogy milyen szülő válik belőlünk. Ezért nagyon fontos, hogy gyerekvállalás előtt egészséges kritikával és elfogadással tudjuk szemlélni a gyerekkorunkat, és helyére tudjuk tenni a szüleinkkel való kapcsolatunkat. Tizenhat éves korunkra ugyanis nagyjából lezárul az az időszak, amelyben a szülői személyiségünk fejlődik. A gyerekvállalásra biológiai szempontból legideálisabb időszak 16-32 éves kor között van, de lélektanilag ebben jócskán nagy eltolódások lehetnek. Ugyanis nem a testi érettség az egyetlen szempont, amelynek meg kell felelni a szülővé váláshoz.

A gyerekvállalást a lelki érettség határozza meg, valamint az, hogy mennyire vagyunk tisztában azzal, hol tartunk az életünkben. Persze, vannak olyan szükségletek, amelyeket a legtöbben fontosnak tartanak: ilyen a biztos egzisztencia, a jó egészségi állapot, a stabil állás. Ezen kívül a párkapcsolatunk állapotával és az életünk színvonalával is elégedettnek kell lennünk. Sokkal stresszesebb a gyerekvállalás olyan kapcsolatban, amelyben a felek nem biztosak a jövőjükben és az érzelmeikben egymás iránt. A stressz pedig kihatással lehet a gyermek későbbi állapotára. Ellenben egy házasságban, ahol a feleknek stabl jövőképük és elképzeléseik vannak, sokkal kisebb aránnyal történik koraszülés, és sokkal kevesebb a fejlődési rendellenességek előfordulása.

Az sem mindegy, hogy a család és a munkahely, illetve a közvetlen környezet mennyire támogató. Ugyanis a leendő szülők komoly krízishelyzetekkel találkozhatnak akár munkájuk, akár tanulmányaik során, és ha ezek akkora feszültséggel járnak, ami mellé már túlzás lenne még egy gyerek is, akkor minden valószínűség szerint nem fogják vállalni, sőt, nem is fognak gondolkodni gyerekvállaláson. Ha viszont szülői támogatást élvezhetnek, és esetlegesen a munkahelyük is támogatja őket a családteremtésben, akkor bizonyos egzisztenciális feltételek megléte nélkül is szívesen fognak családalapításon gondolkodni a fiatalok, hiszen kevésbé fog kilátástalannak vagy bizonytalannak tűnni a jövő.

Ami pedig a legfontosabb, az a szabad gondolkodás, szabad kérdés és válasz. Merjünk megfogalmazni kérdéseket, kétségeket, vágyakat és feltételeket, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit és mikor szeretnénk, milyen körülmények között. Ezek segítenek egy bizonyos tempót tartani a mindennapjaink során. Ha pedig valami mégis másképp alakul, ahhoz is tudnunk kell alkalmazkodni. Ehhez tőlünk rugalmasság, a környezetünktől pedig támogatás szükségeltetik.

Varga Ágnes Kata

Miért fontos a csapatépítés?

A helyi rádióban valamelyik nap a csapat építő tréningek fontossága, haszna volt a téma, így már akkor megfogalmazódott bennem, hogy erről a témáról érdemes írni. Mi a csapatépítés lényege, hogy zajlik, miért van rá szükség és kiknek ajánlott, ezekről szól mai cikkünk.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Tavaszi feltöltődés fontossága

Tavasz közeledtével ébredeznünk kellene pont úgy , mint a természetnek, de előfordul, hogy a tavaszi „kikelet” helyett, sokan bágyadtak, aluszékonyak, sőt sokan fejfájásról, szédülésről panaszkodnak.
Mára, már a tudomány is elismeri, „tavaszi fáradtság” létezik.

A beszélgetés pozitív hatásai

Van, amikor egyáltalán nincs kedvünk beszélgetni senkivel, mert nagyon magunk alatt vagyunk. De még ilyenkor is hiányozhat az a biztató beszélgetés, ami kimozdít minket letargikus állapotunkból. A kommunikációnak hatalmas ereje van, hatalmas jelentősége van az életünkben. Talán voltál már úgy, hogy mindenkivel meg szeretted volna osztani az örömöd, világgá szeretted volna kiáltani, hogy milyen szép is az élet, milyen fantasztikus napod van. Ez az eset azt hiszem, hogy mindenkivel megtörtént már, szerencsére.