Ha már ülnünk kell a munkában
Munka közben és annak következtében gyakoriak a derék-, nyaki- és hátpanaszok. Pedig csak egy kis odafigyelés kell, hogy megelőzhessük őket. Első körben, mivel ez már lassan elkerülhetetlen, jól kell a számítógépet beállítanunk. Szakértők szerint a gépnek egyértelműen a szemmagasság alatt kell lenni, így biztosítható a helyes testtartás.
Emellett munka közben is törekedni kell az egyenes testtartásra, tehát egyenes hát, ellazított váll, megtámasztott derék.
Egyre inkább bizonyított, hogy fontos az ülőalkalmatosság magasságának állíthatósága. Sokan mindemellett már egyébként is ülőlabdákon ülnek, alig látni már manapság olyan irodát, ahol nincs olyan munkatárs, aki ilyet használna. Ezek az alkalmatosságok, valamint a gerincpántok is tipikusan segítenek az egyenes tartás elérésében.
Ám ezek mit sem érnek, ha nincs minden órában valamiféle frissítő átmozgatás. Szakemberek javaslata, hogy a munkahelyen is bátran mozgassuk át elgémberedett tagjainkat, és óránként legalább egyszer, elég pusztán néhány perc erejéig, végezzünk néhány kar-, és nyakkörző mozgást, valamint mozgassuk körbe vállainkat és persze a lábainkat is. Emellett ne hagyjuk ki a, ha máshonnan nem, a testnevelés órákról ismert törzshajlító mozgást sem. Szakértők szerint emellett, vagy ezen kívül, az sem árt, ha olyan 30 percenként egy-két perc lazítást tartunk a gépelésben. Ilyenkor karjainkat lazítjuk, és ráadásul ezeket lehet ülés közben végzett gyakorlatokkal is, akár nyújtózással.
Nem mindegy persze, hogy hol és mint dolgozunk. Nem lehet nyilvánvalóan mindenütt elvégezni ezeket a gyakorlatokat, van, ahol talán ez humorosan hatna, például egy külső ügyfelekkel teli irodában. Azért mégis hagyjunk időnként időt magunkra. Sokaknak a munkahelyi pár perc szünet a cigit jelenti. Váltsunk át ezekre a mozdulatokra inkább! Mert ezek után sokkal felemelőbb lesz visszamenni dolgozni.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.