Vigyázzunk az E-számokkal!
- Dátum: 2020.01.24., 00:34
- Martinka Dia
- adalék, allergia, ártalmatlan, diéta, E-szám, élelmiszer, élelmiszeripar, engedélyezett, étel, étrend, EU, Európai Unió, ízfokozó, káros, kategória, készétel, kizár, kód, lista, mennyiség, összetevő, paleo, stabilizátor, sűrítőanyag, számjegy, tartalmaz, tartósítószer, tudatos., vásárol, zselésítőszer
Mennyire ismerjük az élelmiszer adalékok listáját? Megnézzük az összetevőket, amikor vásárolunk? Különös tekintettel a készételeket kell figyelni, ugyanis ezek tartalmazzák a legtöbb adalékanyagot.
Bizony igencsak nehéz olyan élelmiszert vásárolni, melyben ne lenne valamilyen adalékanyag. Néhány diéta – pl. a paleo – egyenesen kizárja az ilyesmit tartalmazó élelmiszereket az étrendből, azonban, aki nem folytat szigorú diétát, azoknak is fontos tudni, melyik E-szám mit tartalmaz és pontosan mit jelent.
Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kódjai az ún. E-számok. Leginkább a feldolgozott ételek címkéin találkozunk velük az EU területén.
Minden adalékanyag besorolható egy-egy kategóriába, vagy akár egyszerre többe is. Az egyes élelmiszer adalékokat három vagy négy számjegyű számmal jelölik és jelenleg több mint háromszáz adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.
Hogy ez a hatalmas mennyiségű E-szám az élelmiszerekben valóban ártalmatlan-e, erről sok vita zajlik, az biztos, hogy jobb arra törekedni, hogy elkerüljük ezeket az adalékanyagokat, mert azért azzal tisztában kell lenni, hogy némely tartósítószer vagy ízfokozó allergiás reakciót válthat ki. Néhány zselésítő- és sűrítőanyaggal kapcsolatban is felmerül a gyanú, hogy esetleg allergiát okozhatnak.
Az engedélyezett adalékokat a következő csoportokba sorolják: színezőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, emulgeálószerek, stabilizálószerek, sűrítőanyagok, zselésítőszerek és egyéb anyagok, például ízfokozók.
Az E számok pontos kategóriáinak utánanéztem, hogy leírhassam, részletesen hogy is van a besorolás: E 100-tól 199-ig: színanyagok, E-200-tól 299-ig: tartósítószerek, E 300-tól 321-ig: antioxidánsok, E 322-től 399-ig: savanyúságot szabályozók, E 400-tól 429-ig: zselésítő anyagok, sűrítő anyagok, E 430-tól 499-ig: emulgeáló szerek, E 500-tól 949-ig: különböző adalékanyagok, E 950-től 1518-ig: édesítőszerek, 1599-ig kiegészítő anyagok.
A világhálón fellelhető az adatbázis, ahol kellő részletességgel olvashatunk tájékoztatást a különböző kategóriákról, s a keresőbe beütve, megtudhatjuk káros-e az adott anyag.
Az „E” számmal jelölt adalékanyagok közül nem mindegyik mesterséges, hanem lehetnek köztük természetesek is, pl. aszkorbinsav (C-vitamin).
Napjaink élelmiszer-előállítása elképzelhetetlen adalékanyagok nélkül, tisztában kell lenni a jelentésekkel és törekedni arra, hogy minél kevesebbet fogyasszunk ezekből.
Az élelmiszerek csomagolása bizony sok titkot rejt. Érdemes elolvasni az adatbázisban a legtöbbet használt adalékanyagok részletes leírását, hozzásegítve ezzel minket a tudatos vásárláshoz.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?