Menü

Vigyázzunk az E-számokkal!

Mennyire ismerjük az élelmiszer adalékok listáját? Megnézzük az összetevőket, amikor vásárolunk? Különös tekintettel a készételeket kell figyelni, ugyanis ezek tartalmazzák a legtöbb adalékanyagot.

Bizony igencsak nehéz olyan élelmiszert vásárolni, melyben ne lenne valamilyen adalékanyag. Néhány diéta – pl. a paleo – egyenesen kizárja az ilyesmit tartalmazó élelmiszereket az étrendből, azonban, aki nem folytat szigorú diétát, azoknak is fontos tudni, melyik E-szám mit tartalmaz és pontosan mit jelent.

Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kódjai az ún. E-számok. Leginkább a feldolgozott ételek címkéin találkozunk velük az EU területén.

Minden adalékanyag besorolható egy-egy kategóriába, vagy akár egyszerre többe is. Az egyes élelmiszer adalékokat három vagy négy számjegyű számmal jelölik és jelenleg több mint háromszáz adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.

Hogy ez a hatalmas mennyiségű E-szám az élelmiszerekben valóban ártalmatlan-e, erről sok vita zajlik, az biztos, hogy jobb arra törekedni, hogy elkerüljük ezeket az adalékanyagokat, mert azért azzal tisztában kell lenni, hogy némely tartósítószer vagy ízfokozó allergiás reakciót válthat ki. Néhány zselésítő- és sűrítőanyaggal kapcsolatban is felmerül a gyanú, hogy esetleg allergiát okozhatnak.

Az engedélyezett adalékokat a következő csoportokba sorolják: színezőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, emulgeálószerek, stabilizálószerek, sűrítőanyagok, zselésítőszerek és egyéb anyagok, például ízfokozók.

Az E számok pontos kategóriáinak utánanéztem, hogy leírhassam, részletesen hogy is van a besorolás: E 100-tól 199-ig: színanyagok, E-200-tól 299-ig: tartósítószerek, E 300-tól 321-ig: antioxidánsok, E 322-től 399-ig: savanyúságot szabályozók, E 400-tól 429-ig: zselésítő anyagok, sűrítő anyagok, E 430-tól 499-ig: emulgeáló szerek, E 500-tól 949-ig: különböző adalékanyagok, E 950-től 1518-ig: édesítőszerek, 1599-ig kiegészítő anyagok.

A világhálón fellelhető az adatbázis, ahol kellő részletességgel olvashatunk tájékoztatást a különböző kategóriákról, s a keresőbe beütve, megtudhatjuk káros-e az adott anyag.

Az „E” számmal jelölt adalékanyagok közül nem mindegyik mesterséges, hanem lehetnek köztük természetesek is, pl. aszkorbinsav (C-vitamin).

Napjaink élelmiszer-előállítása elképzelhetetlen adalékanyagok nélkül, tisztában kell lenni a jelentésekkel és törekedni arra, hogy minél kevesebbet fogyasszunk ezekből.

Az élelmiszerek csomagolása bizony sok titkot rejt. Érdemes elolvasni az adatbázisban a legtöbbet használt adalékanyagok részletes leírását, hozzásegítve ezzel minket a tudatos vásárláshoz.

Házi vadas recept – ahogy én készítem

A vadas az egyik kedvenc magyaros ételem, mert egyszerre krémes, tartalmas és igazán finom fogás. Szerintem a jó vadas titka a sok zöldség és a lassú főzés. Bár sokan bonyolult ételnek gondolják, én úgy tapasztaltam, hogy egy kis türelemmel otthon is nagyon finomra el lehet készíteni.

Ezért isszák egyre többen a csalánteát

A csalán sokáig csak kellemetlen gyomnövényként élt az emberek fejében, az utóbbi években azonban egyre népszerűbb lett az egészségtudatos életmódot követők körében. A csalánteát sokan természetes méregtelenítőként, vízhajtóként és általános erősítőként fogyasztják. Bár nem csodaszer, számos olyan hatása lehet, amely miatt sokan beépítik a mindennapjaikba.

Spárga szez-ON

Remek zöldség, remek ízek, gyors elkészítés, egészséges alapanyag. Mindez elmondható a spárgáról.

Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?

A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.