Miért ne halogass vizsgákat?
- Dátum: 2020.01.01., 18:59
- Varga Ágnes Kata
- beosztás, frusztráció, halasztás, halogatás, idő, időpont, indok, indoklás, motiváció, nehézség, oktatás, oktató, stressz, szak, tanács, tanulás egyetem, teendő, tipp, ütemezés, vizsga
Mindenki, aki felsőoktatásban megfordult már, átérzi, hogy milyen nehéz egy-egy vizsgára felkészülni. Hatalmas anyagrészeket kell egyszerre áttekinteni, és sokszor erre nagyon minimális időkeretet adnak meg. A szép ebben az egészben az, hogy a tanulmányi rendszer alapesetben egy minimális szabadságot mégis biztosít arra, hogy magunk döntsünk vizsgáink sorrendjéről, időpontjáról. Ez a szabadság egyetemenként, karonként és szakonként is eltérő lehet, és függ az oktatóktól is. Azonban nagyjából biztos, hogy vannak megadva vizsgaidőpontok, amelyek közül válogathatsz. Ha eleve felállítasz magadban egy vizsgasorrendet, azzal teszed magadnak a legnagyobb szívességet, ha tartod is magad hozzá. De miért?
Az emberi agy rendkívül bonyolult, és maga a tanulás folyamata is az. Sok befolyásoló tényező hat rá, például a motiváció, a kipihentség, a tervezettség, az anyag formája és nehézsége, és mi ezektől függően mondjuk azt egy adott tantárgyra, hogy elsajátítottuk. Ez az elsajátítás határozza meg, mikor megyünk el vizsgázni. Előfordul, hogy az előzetes tervezés miatt kevesebb időt hagytunk magunknak a felkészülésre, mint amennyire intenzív tanulás mellett valóban szükségünk lett volna. Ezekre az esetekre is van megoldás, a vizsgacsere. Leadhatjuk az eredetit és egy új időpontot vehetünk fel, mindenféle büntetés nélkül. Ez a lehetőség azonban nemcsak akkor lebeg ott a szemünk előtt, amikor valóban szükség van rá, hanem olyankor is, amikor csak kifogásokat szeretnénk keresni, mert nehezen vesszük rá magunkat a tanulásra. És, valljuk be, ha előttünk a lehetőség, hogy a vizsgánkat későbbi időpontra áttegyük, sokkal kevésbé érezzük szorongatva magunkat, és így a határidők kevésbé motiválnak, hiszen úgyis találunk új időpontot. Igen ám, csakhogy maga ez a mechanizmus nem csökkenti a frusztrációt, csak átütemezi, és ezáltal tartósabban tesszük ki magunkat a stressznek. A tanulásunk idejét megnöveljük, de a hatékonyságát nem, elromlik az időbeosztásunk, felborul a vizsgarendünk.
Nem érdemes csak azért áttenni egy vizsgaalkalmat, hogy másra szánhassuk az időnket a tanulás helyett. Ezzel ugyanis csökkentjük a felelősség érzését, de magunk előtt toljuk az egyre szaporodó tennivalókat. A tanulást ugyanis nem fogjuk tudni kikerülni, de rosszabbul fogjuk érezni magunkat, ha a következő időpont közeledni látszik. Nehezebbé válik a tanulás, mert frusztráltak leszünk, és lecsökken a motivációnk. Ráadásul, ha esetlegesen mégsem zárul sikerrel a vizsga, kevesebb időnk lesz javítani. Tehát, ha fontolóra vetted már valaha a vizsga halasztását, jól gondold meg legközelebb, mert lehet, hogy sokkal jobban megnehezíted a saját dolgodat, mint amennyire maga a vizsga nehéz lenne.
Varga Ágnes Kata
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!