Menü

Miért ne szólj bele más dolgába?

1. Mert rossz benyomást keltesz másokban

Nem rossz dolog, ha a körülöttünk folyó dolgok nagy részéről tudomásunk van. Az sem baj, ha a minket érintő dolgokról megvan a véleményünk. De az, hogy hogyan kezeljük ezeket a dolgokat, az árulkodik a természetünkről. Még ha nem is rosszindulat vezérel minket, a külvilág számára úgy tűnhet, hogy így van. Ez a benyomás pedig, mint egy bélyeg, hosszú időn keresztül ott fog éktelenkedni rajtunk.

2. Mert rosszabbra fordíthatod a dolgok állását

A különböző esetekben nem érintett, külső személyek, habár objektívebben látják a dolgokat, sokkal vakmerőbb megoldásokat javasolnak, mint amilyeneket ők maguk megtennének. Az ok egyszerű: számukra a kimondott szavaknak nincs tétje, az ő életükre nincs hatása az elhangzottaknak. Így a javaslatok is jóval bátrabbak. Csakhogy abba mégsem gondolnak bele a tanácsadók, hogy a kimondott szavaikat követő tetteknek valódi következményei lesznek. Ezért sokszor csak meglepődve tapasztalják, hogy az általuk adott tippek csak még nagyobb galibát okoztak, mint amekkora eredetileg is fennállt.

3. Objektivitás mögé bújva, szubjektív élményeidtől befolyásolva alkothatsz elfogult véleményt

A tanácsadó személyek életében is történnek meghatározó dolgok. Ezek akkor is nyomot hagynak bennük, ha nem veszik észre. Minden ilyen apró benyomás pedig személyessé teszi még a kevésbé személyes ügyeket is. Saját érzelmeiket, félelmeiket vetíthetik ki másokra, végül pedig teljesen elválnak a realitástól. Ez megnehezíti a saját életüket, és azért is, akinek a tanácsot adják. Mindenképpen kerülendő magatartás az érzelmi elragadtatás, hiszen az a lényeg, hogy reálisan lássuk a helyzetet, és tisztázzuk magunkban, hogy az élethelyzeteink, bár hasonlóak, nem pontosan ugyanazok, mint a társainkéi. Ennél fogva nem szabad, hogy a saját elfogult tapasztalataink hatással legyenek mások életére.

4. Rossz lelkiismeretet okoz

Biztosan ismerős az "ezt nem kellett volna kimondanom" - érzés, amely sokféle okból eredhet. Az azonban valóban gyakori, hogy jó szándékkal javaslunk valamit, aminek a vége kész katasztrófa lesz. Ilyenkor pedig napokig az önvád mély mocsarába taszítjuk magunkat. A probléma csak az, hogy így sem a mi gondunk, sem mások gondja nem oldódik meg. Érdemes inkább bölcsen hallgatni, így nem lőhetünk mellé, és a bűntudat is elkerülhet bennünket.

Természetesen a fentebbi állítások a kéretlen tanácsokra vonatkoznak. Nem kell feltétlenül teljesen függetleníteni magunkat mások életétől. Ha kikérik a véleményünket, óvatosan teret engedhetünk a kérésnek, és adhatunk néhány jótanácsot. Azonban ekkor is fontos kihangsúlyozni, hogy senki sem ismer univerzális megoldást, ami biztosan jó lesz. A kimondott tanácsokat ugyanúgy emberek adják, akik tévedhetnek.

Varga Ágnes Kata

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat

Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.

Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret

Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?