Intő jelek, hogy a férfi nem illik hozzád
- Dátum: 2019.11.26., 08:20
- Udvari Fanni
- döntés, életmód, érzelem, férfi, intimitás, kötelék, nő, párkapcsolat, szerelem
A passzív agresszív
Ezek az emberek egy mondatukban képesek ellentmondani maguknak. A kedvesség álarca alatt keményen szabályoznak, irányítanak bennünket. Szükségük van egy állandó ellenségre, akikkel szemben ki tudják fejezni az agressziójukat.
A nárcisztikus
Azt hiszi, hogy minden róla szól. Nem foglalkozik veled, csak saját magával, a te szemedben is csak magát látja. Másokat elítél olyan dolgokért, amiket ő is elkövet. Ha nem megfelelő a törődés, nagy drámával fűszerezve odébb áll.
Változnia kellene

„Nem baj, majd én megváltoztatom.” – sok nő így kezd bele a kapcsolatba. Ez viszont a legrosszabb, amit tehetünk. Nem szabad belekezdenünk egy kapcsolatba úgy, ha változtatni akarunk a pasin. Lehet, hogy át tudjuk majd alakítani, de az már nem ő lesz, és nem is biztos, hogy velünk marad majd. Ha viszont nem változik, akkor viszont mi nem leszünk elégedettek. Vagy fogadjuk el olyannak, amilyen, vagy pedig inkább válasszunk mást.
Csak önmagának akar
Sajnos nagyon sok olyan pasi van, aki túlzásba viszi a féltékenységet. Azt még szeretjük is, ha egy kicsit féltenek minket a kedveseink a többi férfitól, mert legalább tudjuk, hogy szeretnek minket. Az viszont tönkre tudja tenni az életünket, ha szerelmünk nem enged el minket sehova, és mindenért féltékenykedik, ezért ilyenkor jobb, ha nem folytatjuk a kapcsolatot. Később ugyanis ez hatalmas veszekedéseket szülhet, és jobb, ha nem fajul el a dolog.
Nem lehetünk önmagunk
Természetes, hogy a kapcsolat elején nem tudjuk teljesen önmagunkat adni. Nem tudjuk, hogy viselkedjünk, mit tehetünk és mit nem, a kezdeti zavarnak azonban el kell múlnia. Ha úgy érezzük, hogy később sem lehetünk olyanok, amilyenek valójában vagyunk, akkor nem biztos, hogy folytatnunk kell a kapcsolatot, hiszen nem játszhatjuk és takargathatjuk valódi énünket éveken keresztül. A legfontosabb, hogy a pasi olyannak szeressen minket, amilyenek vagyunk, nem pedig azért, amilyennek ő szeretne látni.
Állandóan egymás torkának estek

Ha minden kis apróságért Téged hibáztat, vagy Te őt, nem tudtok megegyezni semmiben, akkor el kell gondolkodnod azon, hogy ez tényleg nem egy egészséges párkapcsolat.
Egyre kevesebb intimitás
Ez nagyon fontos egy kapcsolatban, lássuk be. Azonban ha már az ágyat csak az alvásra használjátok, akkor akár gyanakvásra is okod lehet. A kapcsolat kihülőben.
Képtelenek vagytok együtt működni
Bármilyen szituációban. És ha már a kompromisszum sem működik, akkor tényleg engedd el.
Kialakítani egy jó párkapcsolatot, a megfelelő személlyel, hát, valljuk be, elég nehéz. Mindenki keresi-kutatja a hozzá illőt és amikor azt gondolja, hogy megtalálta, szépen sorban derülnek ki a dolgok.
Szerző:Udvari Fanni
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.