Menü

De miért?

Itt egy ásványvizes flakon, ott két sörösdoboz, meg amott is egy. A kólásüveg az út szélén, a csipszes zacskó a bokorban. Miért gondolják egyesek, hogy „ez az egy nem számít?” Ploggingoltam. Mozgás és környezetvédelem 2 in 1.

Korunk egyik legnagyobb problémája a hulladéktermelés és a szemetelés, azonban szerencsére egyre többen szánnak időt és energiát arra, hogy ha kell, akár mások után is felszedjék, összegyűjtsék a szemetet. Ha már egyesek piszkítják a környezetet, legyen olyan mozgalom, aki összeszedi, s közben még sportol is. A plogging a futás és a szemétszedés ötvözete. Egy új „fitnesz-őrület”. A plogga svéd szóból ered, amelyet a vedd fel és fuss kifejezések kombinálásából alakítottak ki. Az új környezettudatos futódivat 2016-ban indult el a svédektől, és azóta folyamatosan magához hódítja a futók tömegét – szerencsére. A magyarországi köztudatba 2018 elején robbant be. Fiatalok, idősek csatlakoznak évek óta az akcióhoz, veszik fel ezt a szokást, készítenek szelfit közben magukról, s végre a fiatalok egy része legalább hasznos dolgot tesz, arról nem is beszélve, hogy aki más szemetét már gyűjtötte össze, az saját maga garantáltan meggondolja legközelebb, hogy ő elhajít-e valamit egy erdőben, vagy kidob-e bármit egy autóból.

A plogging lényege, hogy miközben a saját testünkkel az egészséges testmozgás révén jót teszünk, a Földdel is hasonlóan járunk el. Plogging közben nem a tempó vagy az elért futóteljesítmény a fontos, hanem a nemes cél vagyis, hogy minél több szeméttől meg tudjuk tisztítani a lakókörnyezetünket. Ploggingolás közben érdemes figyelni azokra a fontos tudnivalókra, melyek szerint mit nem szabad felszedni, például: építési-bontási törmeléket, gyógyszereket, gyógyászati eszközöket: tűt, kötszert stb., akkumlátorokat, motorolajat, elektromos és elektronikai berendezéseket. Szemétszedés közben fontos a gumikesztyű viselete, illetve arra figyelni, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, majd a plogging után alapos kézmosás, kézfertőtlenítés javasolt.

Szerencsére azt látom, hogy napról napra egyre több fiatal osztja meg büszkén a közösségi oldalakon a tettét, ezáltal példát mutatva, s növelve a többiek lelkesedését.

Nemrég a plogging kistestvére is megszületett, a palking nevet kapta, s az a lényege, hogy aki nem szeret, vagy nem tud futni, sétálva, gyalogolva is csatlakozhasson a mozgalomhoz, a lényeg eközben ugyanaz marad: testmozgást végezni, szabad levegőn lenni, s közben szemetet gyűjteni. A palking a plogging és a walking (sétálni) szavak összevonásából született, s nem csak a futás kiegészítő tevékenységeként vehetjük fel a szemetet, kutyasétáltatás, túrázás, sétálás közben is válhatunk úgymond „plogerré”.

Ploggingolni, palkingolni pedig bármikor és bárhol lehet, hiszen bármerre is indulunk, sajnos a szemétkupacok, eldobált hulladékok tömkelegét láthatjuk, így ez a tevékenység bárhol és bármikor hasznos és nagyon példamutató.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

A mikulásvirág varázsa – gondozás, érdekességek és tippek az ünnepi kedvencről

A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) a karácsony egyik legnépszerűbb szobanövénye, amely a tél ünnepi hangulatát szinte bármilyen otthonba képes becsempészni.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.