Menü

„Anya, van pénzed?”

A gyermeknevelés egyik célja, hogy életrevaló felnőtteket neveljünk, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy megtanítsuk a gyermekeinknek a pénzzel való megfelelő bánásmódot is. Ez is - mint szerintem a legtöbb nevelési dolog – a hétköznapi ellesett tevékenységekkel kúszik a gyermekek fejébe, hiszen ha tudatosan nem is neveljük a gyerekeket a pénz kezelésére, ők folyamatosan lemásolják a tevékenységeinket, hiszen egész kicsi koruktól kezdve magunkkal visszük őket bevásárlásainkra.

A kicsik nagyjából az iskolás kor környékén válnak fogékonnyá a pénzügyekre, ekkor már van saját perselyük, melyben gyűjthetik a zsebpénzüket, s tervezgethetik, mire fogják költeni. A spórolást és takarékoskodást már ebben a korban ki lehet alakítani a gyerekekben.

A zsebpénz lehet heti, vagy havi, de szakemberek tanácsára utalva, megjegyzem, hogy a zsebpénz nem összekeverendő a reggelipénzzel, a hétre adott büfépénzzel, mert azt nyilván minden nap elkölti, abból félretenni nem tud, s nem is akar.

Amikor a fiam nyolcvan ezer forintos xboxot (azt se tudom, hogy írják ezt) vett a zsebpénzéből - nem szóltam bele. Amikor pedig kormányt és pedált hozzá később harmincért, akkor sem foglaltam állást. Az ő pénze, ő gyűjtötte, elég sokáig, így joga van arra költeni, amire ő szeretné.

A szakértő utalt arra is, hogy ha ajándékba, szülinapra adunk pénzt a gyermeknek, akkor ne azért kapja, mert nem volt kedvünk, időnk ajándékot vásárolni, hanem azzal a szándékkal adjuk, hogy ezzel szeretnénk hozzájárulni, hogy megvásárolhassa magának, amit szeretne.

Mi szoktunk zsebpénzt adni, de nem hetente, vagy havonta, hanem akkor, ha valamitben segített, például otthon a konyhában, a takarításban, az apjának a garázsban, kertben, vagy a kistestvérének valamiben. Ha „megdolgozott” érte, akkor zsebpénzzel honoráljuk.

A korának, érettségének megfelelően ő is részt vehet a mindennapos pénzügyekben.

Én nem díjazom, mikor anyuka gyorsan bontja a pénztárnál gyermekének a még ki nem fizetett túrórudit, hogy az ordító, hisztiző gyereke elhallgasson. Szerintem ez nem helyes módszer. Ha veszek neki valamit, akkor nem kezdjük el megenni a boltban, hanem elmagyarázom, hogy előbb ki kell fizetni, sorban kell állni és utána megkaphatja. Mutasd meg az árát, mondd el, hogy ez drága, vagy nem, s ne engedd fizetés előtt megkaparintani neki a zsákmányt.

Jó játék otthon házi készítésű játékpénzzel gyakorolni, nálunk a nagypapa kikereste a pincéből az ezeréves „gazdálkodj okosan” társasjátékot, s nagyon gyakran játszanak a gyerekekkel.

Iskoláskortól már fokozatosan bevonhatjuk azokba a családi megbeszélésekbe, amelyek a pénz beosztásáról szólnak, ami annyit jelent, hogy megmutathatjuk neki a különböző pénzérméket, bankjegyeket, megismerheti a kiadásokat, rezsiköltségeket.

Ahhoz, hogy a gyermek megtanuljanak megfelelően bánni a pénzzel, szükséges a pozitív szülői példa, így felnőttként sikeresen kezelheti ő is majd a pénzügyeit.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!