Menü

„Anya, van pénzed?”

A gyermeknevelés egyik célja, hogy életrevaló felnőtteket neveljünk, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy megtanítsuk a gyermekeinknek a pénzzel való megfelelő bánásmódot is. Ez is - mint szerintem a legtöbb nevelési dolog – a hétköznapi ellesett tevékenységekkel kúszik a gyermekek fejébe, hiszen ha tudatosan nem is neveljük a gyerekeket a pénz kezelésére, ők folyamatosan lemásolják a tevékenységeinket, hiszen egész kicsi koruktól kezdve magunkkal visszük őket bevásárlásainkra.

A kicsik nagyjából az iskolás kor környékén válnak fogékonnyá a pénzügyekre, ekkor már van saját perselyük, melyben gyűjthetik a zsebpénzüket, s tervezgethetik, mire fogják költeni. A spórolást és takarékoskodást már ebben a korban ki lehet alakítani a gyerekekben.

A zsebpénz lehet heti, vagy havi, de szakemberek tanácsára utalva, megjegyzem, hogy a zsebpénz nem összekeverendő a reggelipénzzel, a hétre adott büfépénzzel, mert azt nyilván minden nap elkölti, abból félretenni nem tud, s nem is akar.

Amikor a fiam nyolcvan ezer forintos xboxot (azt se tudom, hogy írják ezt) vett a zsebpénzéből - nem szóltam bele. Amikor pedig kormányt és pedált hozzá később harmincért, akkor sem foglaltam állást. Az ő pénze, ő gyűjtötte, elég sokáig, így joga van arra költeni, amire ő szeretné.

A szakértő utalt arra is, hogy ha ajándékba, szülinapra adunk pénzt a gyermeknek, akkor ne azért kapja, mert nem volt kedvünk, időnk ajándékot vásárolni, hanem azzal a szándékkal adjuk, hogy ezzel szeretnénk hozzájárulni, hogy megvásárolhassa magának, amit szeretne.

Mi szoktunk zsebpénzt adni, de nem hetente, vagy havonta, hanem akkor, ha valamitben segített, például otthon a konyhában, a takarításban, az apjának a garázsban, kertben, vagy a kistestvérének valamiben. Ha „megdolgozott” érte, akkor zsebpénzzel honoráljuk.

A korának, érettségének megfelelően ő is részt vehet a mindennapos pénzügyekben.

Én nem díjazom, mikor anyuka gyorsan bontja a pénztárnál gyermekének a még ki nem fizetett túrórudit, hogy az ordító, hisztiző gyereke elhallgasson. Szerintem ez nem helyes módszer. Ha veszek neki valamit, akkor nem kezdjük el megenni a boltban, hanem elmagyarázom, hogy előbb ki kell fizetni, sorban kell állni és utána megkaphatja. Mutasd meg az árát, mondd el, hogy ez drága, vagy nem, s ne engedd fizetés előtt megkaparintani neki a zsákmányt.

Jó játék otthon házi készítésű játékpénzzel gyakorolni, nálunk a nagypapa kikereste a pincéből az ezeréves „gazdálkodj okosan” társasjátékot, s nagyon gyakran játszanak a gyerekekkel.

Iskoláskortól már fokozatosan bevonhatjuk azokba a családi megbeszélésekbe, amelyek a pénz beosztásáról szólnak, ami annyit jelent, hogy megmutathatjuk neki a különböző pénzérméket, bankjegyeket, megismerheti a kiadásokat, rezsiköltségeket.

Ahhoz, hogy a gyermek megtanuljanak megfelelően bánni a pénzzel, szükséges a pozitív szülői példa, így felnőttként sikeresen kezelheti ő is majd a pénzügyeit.

Mi az a kapszula ruhatár?

A „kapszula ruhatár” (angolul: capsule wardrobe) egy olyan ruhatár, amely tudatosan válogatott, kevés, de jól kombinálható alapdarabokból áll. A célja az, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhánk legyen, amelyeket hosszabb ideig tudunk hordani.

Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.

Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.

Kreatív kezek, nyugodt lélek. Miért kézműveskedünk?

Alkotni szinte bármilyen formában jó. A szó szoros értelmében a készítés bármely „műfaját” választhatjuk, ha szeretnénk érezni annak pozitív hatásait. Mindegy, hogy egy matricát ragasztunk ki, vagy éppen fából faragunk, fonalból fonunk, fényképalbumot ragasztunk össze, az alkotókedvünk garantáltan szárnyalni fog, és ezáltal önmagunkat is jobban megismerhetjük.