A szuperintelligens ember jellemzői
- Dátum: 2019.09.04., 07:15
- Udvari Fanni
A szívével gondolkodik
Az emberi agyról, az intelligencia “központjáról” mára rengeteget tudunk. Tudjuk, hogy a neuronhálózatainkon végbemenő információáramlás sebessége nagyjából 2 m/s; de tudjuk azt is, hogy néhány eseményt ennél sokkal gyorsabban, akár ezredmásodpercek alatt is képesek vagyunk felfogni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy néhányan még ennél is sokkal gyorsabban gondolkodnak, és ez a sebesség az intelligenciától sem független: minden egyes IQ-ponttal 0,05 m/s sebességnövekedés figyelhető meg. A szuperintelligens emberek gondolkodását a gyorsaság mellett azonban más is jellemzi. Az ő esetükben gyakori a hiperesztézia, azaz az érzékszervek felfokozott működése, és az úgynevezett látens gátlás deficit, azaz annak a nehézsége, hogy a rengeteg bejövő információból észrevétlenül kiszűrjük azt, ami számunkra fontos.
Nyíltak
Az intelligens emberek nem zárják ki azonnal az új ötleteket és lehetőségeket. Hammett azt írja, hogy az intelligens emberek „hajlandóak elfogadni és figyelembe venni mások ötleteit”, és „nyitottak az alternatív megoldásokra”. A pszichológusok azt mondják, hogy a nyílt gondolkodású emberek - akik alternatív nézőpontokat keresnek, és mérlegelik a bizonyítékokat, az intelligenciateszteken magasabb pontszámot érnek el.

Túlfejlett empátia
Ha valaki túlfejlett empátiával van megáldva, nehezen képes megállni, hogy jó tanácsokat osztogasson akkor is, ha a másik nem vevő rá, vagy nem tudja még befogadni azt. Igaz ugyan, hogy a jószándék vezérli ilyenkor a szuperintelligenseket, de esetenként kioktatónak tűnhetnek.Ha magadra ismersz, vagy netán van olyan a környezetedben, akire jellemző ez a fajta segítőkészség, akkor bocsásd meg a bölcselkedését, mert óvó, védő szándék rejtőzik mögötte.
Túlzott pörgés
Az átlag feletti empátiával és intelligenciával rendelkezők agya állandóan pörög. A szuperintelligens gyerekek éppen ezért az iskolában jóval a társaik előtt járhatnak, gyorsabban tanulnak, hamarabb szedik magukra a tudást. Mivel előrébb járnak kortársaiknál, gyakran unatkoznak, és ezt túlzott aktivitással kompenzálják.Nem az a céljuk, hogy mások agyára menjenek, egyszerűen így tudják levezetni a folytonos elmélkedés és tudásszomj okozta feszültséget.
Túlzott érzékenység
Mindent felnagyítva érzékelnek, rendkívül fogékonyak az apró rezdülésekre is. Sokkal intenzívebben élnek meg eseményeket, párbeszédeket, és épp ezért képesek nagyon megsértődni egy-egy bántó mondat miatt, így aztán bezárnak, elzárkóznak.A sértettséget is nagyon mélyen élik meg.Mivel a másik legapróbb testi jelzését, hangulatváltozásait is képesek kiszúrni, sokkal élénkebben radarozzák a beszélgetőpartnerüket, társukat, kollégáikat, családtagjaikat is.

A szuperintelligens emberek ugyan az esetek többségében valóban magas intelligencia-hányadossal bírnak, ám ez korántsem jelenti azt, hogy mindenben jobban teljesítenének másoknál, sőt.
Szerző :Udvari Fanni
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé
A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.