Menü

A szuperintelligens ember jellemzői

A szívével gondolkodik

Az emberi agyról, az intelligencia “központjáról” mára rengeteget tudunk. Tudjuk, hogy a neuronhálózatainkon végbemenő információáramlás sebessége nagyjából 2 m/s; de tudjuk azt is, hogy néhány eseményt ennél sokkal gyorsabban, akár ezredmásodpercek alatt is képesek vagyunk felfogni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy néhányan még ennél is sokkal gyorsabban gondolkodnak, és ez a sebesség az intelligenciától sem független: minden egyes IQ-ponttal 0,05 m/s sebességnövekedés figyelhető meg. A szuperintelligens emberek gondolkodását a gyorsaság mellett azonban más is jellemzi. Az ő esetükben gyakori a hiperesztézia, azaz az érzékszervek felfokozott működése, és az úgynevezett látens gátlás deficit, azaz annak a nehézsége, hogy a rengeteg bejövő információból észrevétlenül kiszűrjük azt, ami számunkra fontos.

Nyíltak

Az intelligens emberek nem zárják ki azonnal az új ötleteket és lehetőségeket. Hammett azt írja, hogy az intelligens emberek „hajlandóak elfogadni és figyelembe venni mások ötleteit”, és „nyitottak az alternatív megoldásokra”. A pszichológusok azt mondják, hogy a nyílt gondolkodású emberek - akik alternatív nézőpontokat keresnek, és mérlegelik a bizonyítékokat, az intelligenciateszteken magasabb pontszámot érnek el.

Túlfejlett empátia

Ha valaki túlfejlett empátiával van megáldva, nehezen képes megállni, hogy jó tanácsokat osztogasson akkor is, ha a másik nem vevő rá, vagy nem tudja még befogadni azt. Igaz ugyan, hogy a jószándék vezérli ilyenkor a szuperintelligenseket, de esetenként kioktatónak tűnhetnek.Ha magadra ismersz, vagy netán van olyan a környezetedben, akire jellemző ez a fajta segítőkészség, akkor bocsásd meg a bölcselkedését, mert óvó, védő szándék rejtőzik mögötte.

Túlzott pörgés

Az átlag feletti empátiával és intelligenciával rendelkezők agya állandóan pörög. A szuperintelligens gyerekek éppen ezért az iskolában jóval a társaik előtt járhatnak, gyorsabban tanulnak, hamarabb szedik magukra a tudást. Mivel előrébb járnak kortársaiknál, gyakran unatkoznak, és ezt túlzott aktivitással kompenzálják.Nem az a céljuk, hogy mások agyára menjenek, egyszerűen így tudják levezetni a folytonos elmélkedés és tudásszomj okozta feszültséget.

Túlzott érzékenység

Mindent felnagyítva érzékelnek, rendkívül fogékonyak az apró rezdülésekre is. Sokkal intenzívebben élnek meg eseményeket, párbeszédeket, és épp ezért képesek nagyon megsértődni egy-egy bántó mondat miatt, így aztán bezárnak, elzárkóznak.A sértettséget is nagyon mélyen élik meg.Mivel a másik legapróbb testi jelzését, hangulatváltozásait is képesek kiszúrni, sokkal élénkebben radarozzák a beszélgetőpartnerüket, társukat, kollégáikat, családtagjaikat is.

A szuperintelligens emberek ugyan az esetek többségében valóban magas intelligencia-hányadossal bírnak, ám ez korántsem jelenti azt, hogy mindenben jobban teljesítenének másoknál, sőt.

Szerző :Udvari Fanni

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.