Menü

Nyaralás előtti/utáni depresszió

Az utazás előtti depresszió

Olyanoknál jelentkezik, akik szeretnek a komfortzónájukon belül maradni, ragaszkodnak a rutinjukhoz és a megszokásaikhoz, és a lakóhelyük szűk környezetében szeretnek maradni. Komoly érzelmi megterhelést jelenthet nekik az, hogy teljesen új környezethez kell hozzászokniuk, és sokkal kevesebb olyan dolog lesz a közelükben, amely a mindennapjaikban is ugyanúgy jelen van. A vidéki környezetet felváltja a város, a városit a vízpart, a vízpartot a hegy, és még sorolhatnánk. Nemcsak az változik meg, amit maga körül lát és tapasztal, hanem a viselkedése is, néha akaratlanul és teljesen tudattalan módon.

Az utazás, a nyaralás érzelmileg tehát akkora megerőltetés, ami sokaknak teljesen kellemetlen, emiatt ódzkodnak is tőle. Ezért előfordulhat, hogy közvetlenül az elutazás előtt erősen szorongani kezdenek, ami az utazás elejéig meg is marad. Általában később az is fel tud oldódni, akinek ilyen problémája van, de nem ritka az sem, hogy a honvágy végigkíséri az egész utat. Ez ellen úgy lehet tenni, hogy már a nyaralás előtt megpróbálunk olyan dolgokat csinálni, melyek kissé eltérnek a szokásainktól. Másrészt év közben is tarthatunk kisebb-nagyobb kimozdulásokat a közelben, ezzel is hozzászoktatva magunkat az utazás okozta következményekhez.

Utazás utáni depresszió

Ez az állapot főleg azokat érinti, akik nem tehetik meg, hogy többször elutazzanak egy évben, vagy csak rövid időt tudnak a nyaralásra szánni. Az is egy tényező lehet, ha az adott illető nem elégedett az otthoni életével, vagy esetleg nem szereti a munkáját. Neki a nyaralás ideje az az alkalom, amikor kizökkenhet a mindennapok nyomasztó terhe alól, ezért természetes, hogy nem akarja, hogy vége legyen, és szomorú, amikor mégis haza kell mennie. Valamilyen szinten a szabadság érzésének elmúlása az, ami rányomja a bélyegét a hangulatára. Sokszor azonban nemcsak a nyaralás utáni időszakban jelentkezik ez az érzés, hanem már a nyaralás alatt.

Úgy lehet ezt észre venni saját magunkon, hogy a programokhoz való hozzáállásunkat figyeljük. Ha már az első naptól kezdve úgy érezzük, hogy nemsokára vége, és ez szorongást kelt bennünk, akkor valószínűleg érinteni fog minket a nyaralás utáni depresszió. Úgy tudunk védekezni ellene, ha tudatosítjuk, minden jónak el kell múlnia egyszer ahhoz, hogy újabb jó dolgok történhessenek helyettük. Ha több programot is tervezünk a nyárra, akkor mindig lesz olyan esemény, amit várhatunk, és ami kiszakíthat a mindennapokból. Ezzel, ha teljesen nem is kerülhetjük el a nyaralást követő letargiát, de lecsökkenthetjük annak időtartamát és intenzitását.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.