Menü

Nyaralás előtti/utáni depresszió

Az utazás előtti depresszió

Olyanoknál jelentkezik, akik szeretnek a komfortzónájukon belül maradni, ragaszkodnak a rutinjukhoz és a megszokásaikhoz, és a lakóhelyük szűk környezetében szeretnek maradni. Komoly érzelmi megterhelést jelenthet nekik az, hogy teljesen új környezethez kell hozzászokniuk, és sokkal kevesebb olyan dolog lesz a közelükben, amely a mindennapjaikban is ugyanúgy jelen van. A vidéki környezetet felváltja a város, a városit a vízpart, a vízpartot a hegy, és még sorolhatnánk. Nemcsak az változik meg, amit maga körül lát és tapasztal, hanem a viselkedése is, néha akaratlanul és teljesen tudattalan módon.

Az utazás, a nyaralás érzelmileg tehát akkora megerőltetés, ami sokaknak teljesen kellemetlen, emiatt ódzkodnak is tőle. Ezért előfordulhat, hogy közvetlenül az elutazás előtt erősen szorongani kezdenek, ami az utazás elejéig meg is marad. Általában később az is fel tud oldódni, akinek ilyen problémája van, de nem ritka az sem, hogy a honvágy végigkíséri az egész utat. Ez ellen úgy lehet tenni, hogy már a nyaralás előtt megpróbálunk olyan dolgokat csinálni, melyek kissé eltérnek a szokásainktól. Másrészt év közben is tarthatunk kisebb-nagyobb kimozdulásokat a közelben, ezzel is hozzászoktatva magunkat az utazás okozta következményekhez.

Utazás utáni depresszió

Ez az állapot főleg azokat érinti, akik nem tehetik meg, hogy többször elutazzanak egy évben, vagy csak rövid időt tudnak a nyaralásra szánni. Az is egy tényező lehet, ha az adott illető nem elégedett az otthoni életével, vagy esetleg nem szereti a munkáját. Neki a nyaralás ideje az az alkalom, amikor kizökkenhet a mindennapok nyomasztó terhe alól, ezért természetes, hogy nem akarja, hogy vége legyen, és szomorú, amikor mégis haza kell mennie. Valamilyen szinten a szabadság érzésének elmúlása az, ami rányomja a bélyegét a hangulatára. Sokszor azonban nemcsak a nyaralás utáni időszakban jelentkezik ez az érzés, hanem már a nyaralás alatt.

Úgy lehet ezt észre venni saját magunkon, hogy a programokhoz való hozzáállásunkat figyeljük. Ha már az első naptól kezdve úgy érezzük, hogy nemsokára vége, és ez szorongást kelt bennünk, akkor valószínűleg érinteni fog minket a nyaralás utáni depresszió. Úgy tudunk védekezni ellene, ha tudatosítjuk, minden jónak el kell múlnia egyszer ahhoz, hogy újabb jó dolgok történhessenek helyettük. Ha több programot is tervezünk a nyárra, akkor mindig lesz olyan esemény, amit várhatunk, és ami kiszakíthat a mindennapokból. Ezzel, ha teljesen nem is kerülhetjük el a nyaralást követő letargiát, de lecsökkenthetjük annak időtartamát és intenzitását.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.