Menü
  • Elme és lélek
  • A távkapcsolat negatív árnyoldalai

A távkapcsolat negatív árnyoldalai

Egy felmérés szerint 2018-ban az Egyesült Államokban 14 millióan élnek távkapcsolatban, s az eljegyzett párok 75%-a a kapcsolat során hosszabb-rövidebb időre élt földrajzilag elszeparálva a partnerétől.

Időhiány

A távkapcsolat ellen szóló első ellenérv az egymásra szánt idő hiánya, amely komoly feszültségek forrása lehet, elsősorban azért, mert kevés időbe kell belezsúfolnunk mindent, amit el akarunk mesélni vagy meg akarunk tenni. Másodsorban pedig azért, mert bokros teendőink mellett nyilván magunka és pihenésünkre is szánnánk némi időt, amit kevésbé fáradt társunk esetleg zokon vehet. Ennek eredményeképp sajnos az a kevés együtt tölthető idő is pokollá változhat, amit egymásra szánnánk.

Féltékenység

A második és egyben nyomósabb ellenérv a féltékenység, ami ha egyszer felüti a fejét, tartósan megronthatja párkapcsolatunkat. A legtöbb féltékenység alapja a bizalmatlanság, ami bár nem a távolság velejárója, ha ott lappang az egyik félben, akkor egyre inkább előtérbe kerülhet. Egyetlen kapcsolat sem működik (ha táv, ha nem), ha nem fektetnek bele a párok energiát. Ha nem szeretgetik akkor is a kedvesüket, ha fáradtak, vagy ha éppen nem a legszerethetőbb formáját mutatja. A testi érintés, a kedves szavak, a bókok, az elégedett pillantás, a huncut mosoly, a közös vicces jelenetek hiánya szakadékot képez, amit nehezebb áthidalni egy távkapcsolatban. Előbb – utóbb valaki mással éli meg az ember. Nem feltétlenül gondolok itt arra, hogy azonnal szeretőt fognak tartani, csak mégis lesznek olyan meghatározó pillanatok, amiket mással fognak megélni. Emiatt felüti a fejét a féltékenység, ami szintén romboló hatással bír. Előjönnek a játszmák, aztán az esetleges közöny.

Érzelmek gyengülése

A távkapcsolat során mindkét félnek rengeteget kell dolgozni az érzelmek megőrzésén, az erőfeszítés pedig gyengítheti is azt, ami addig klasszul funkcionált. Sajnos gyakran előfordul, hogy az elején nagyon erősnek érezzük magunkat, aztán a lángolás fokozatosan elhalványul.

Többet kell érte tenni!

Mivel csak ritkán tudtok találkozni, több energiát kell arra fordítanod, hogy a jó viszony fennmaradjon. Legyél nyitott, becsületes és bízz a másikban! Ki kell találnotok, hogyan és mikor tudtok a legjobban kommunikálni és találkozni egymással. Ehhez bizony extra erőfeszítésre lesz szükség.

Állandó fáziskésés

A távkapcsolat időigényes és drága, ráadásul nem biztos, hogy megtérülő befektetés. Hiába az email, a telefon, az olykori találkozás, a pár nem tud lépést tartani egymással. Állandó a fáziskésés. Egy levélváltás sohasem olyan, mintha egy asztalnál ülnének. Semmit sem lehet a másikkal megosztani vagy megbeszélni azon melegében, nem lehet megosztani a gondokat és élményeket, hiszen a másik nem volt ott, nem volt a részese. Nincs benne a folyamatokban. Nem gyarapodnak az oly fontos közös emlékek sem.

Párhuzamos életek

A párhuzamos életek egyesítése akár végzetes is lehet, hiszen az egyik életformát fel kell adni, és a másikhoz alkalmazkodva költözni. De mi van, ha ekkor nem egy álom teljesül be, hanem egy rémálom veszi kezdetét? Igen erős elköteleződés és egymás valódi ismerete kell ahhoz, hogy egy távkapcsolat stabillá váljon.

Nehéz belátni, de a két, valójában önálló élet, még ha érzelmi szálak kötik is össze, vagy gyorsan mégis egymásra talál, vagy csak, mint a párhuzamosok, a végtelenben találkoznak.

Szerző:Udvari Fanni

  • A rovat további cikkei

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.