Menü
  • Elme és lélek
  • A távkapcsolat negatív árnyoldalai

A távkapcsolat negatív árnyoldalai

Egy felmérés szerint 2018-ban az Egyesült Államokban 14 millióan élnek távkapcsolatban, s az eljegyzett párok 75%-a a kapcsolat során hosszabb-rövidebb időre élt földrajzilag elszeparálva a partnerétől.

Időhiány

A távkapcsolat ellen szóló első ellenérv az egymásra szánt idő hiánya, amely komoly feszültségek forrása lehet, elsősorban azért, mert kevés időbe kell belezsúfolnunk mindent, amit el akarunk mesélni vagy meg akarunk tenni. Másodsorban pedig azért, mert bokros teendőink mellett nyilván magunka és pihenésünkre is szánnánk némi időt, amit kevésbé fáradt társunk esetleg zokon vehet. Ennek eredményeképp sajnos az a kevés együtt tölthető idő is pokollá változhat, amit egymásra szánnánk.

Féltékenység

A második és egyben nyomósabb ellenérv a féltékenység, ami ha egyszer felüti a fejét, tartósan megronthatja párkapcsolatunkat. A legtöbb féltékenység alapja a bizalmatlanság, ami bár nem a távolság velejárója, ha ott lappang az egyik félben, akkor egyre inkább előtérbe kerülhet. Egyetlen kapcsolat sem működik (ha táv, ha nem), ha nem fektetnek bele a párok energiát. Ha nem szeretgetik akkor is a kedvesüket, ha fáradtak, vagy ha éppen nem a legszerethetőbb formáját mutatja. A testi érintés, a kedves szavak, a bókok, az elégedett pillantás, a huncut mosoly, a közös vicces jelenetek hiánya szakadékot képez, amit nehezebb áthidalni egy távkapcsolatban. Előbb – utóbb valaki mással éli meg az ember. Nem feltétlenül gondolok itt arra, hogy azonnal szeretőt fognak tartani, csak mégis lesznek olyan meghatározó pillanatok, amiket mással fognak megélni. Emiatt felüti a fejét a féltékenység, ami szintén romboló hatással bír. Előjönnek a játszmák, aztán az esetleges közöny.

Érzelmek gyengülése

A távkapcsolat során mindkét félnek rengeteget kell dolgozni az érzelmek megőrzésén, az erőfeszítés pedig gyengítheti is azt, ami addig klasszul funkcionált. Sajnos gyakran előfordul, hogy az elején nagyon erősnek érezzük magunkat, aztán a lángolás fokozatosan elhalványul.

Többet kell érte tenni!

Mivel csak ritkán tudtok találkozni, több energiát kell arra fordítanod, hogy a jó viszony fennmaradjon. Legyél nyitott, becsületes és bízz a másikban! Ki kell találnotok, hogyan és mikor tudtok a legjobban kommunikálni és találkozni egymással. Ehhez bizony extra erőfeszítésre lesz szükség.

Állandó fáziskésés

A távkapcsolat időigényes és drága, ráadásul nem biztos, hogy megtérülő befektetés. Hiába az email, a telefon, az olykori találkozás, a pár nem tud lépést tartani egymással. Állandó a fáziskésés. Egy levélváltás sohasem olyan, mintha egy asztalnál ülnének. Semmit sem lehet a másikkal megosztani vagy megbeszélni azon melegében, nem lehet megosztani a gondokat és élményeket, hiszen a másik nem volt ott, nem volt a részese. Nincs benne a folyamatokban. Nem gyarapodnak az oly fontos közös emlékek sem.

Párhuzamos életek

A párhuzamos életek egyesítése akár végzetes is lehet, hiszen az egyik életformát fel kell adni, és a másikhoz alkalmazkodva költözni. De mi van, ha ekkor nem egy álom teljesül be, hanem egy rémálom veszi kezdetét? Igen erős elköteleződés és egymás valódi ismerete kell ahhoz, hogy egy távkapcsolat stabillá váljon.

Nehéz belátni, de a két, valójában önálló élet, még ha érzelmi szálak kötik is össze, vagy gyorsan mégis egymásra talál, vagy csak, mint a párhuzamosok, a végtelenben találkoznak.

Szerző:Udvari Fanni

  • A rovat további cikkei

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?