Menü

A távkapcsolat negatív árnyoldalai

Egy felmérés szerint 2018-ban az Egyesült Államokban 14 millióan élnek távkapcsolatban, s az eljegyzett párok 75%-a a kapcsolat során hosszabb-rövidebb időre élt földrajzilag elszeparálva a partnerétől.

Időhiány

A távkapcsolat ellen szóló első ellenérv az egymásra szánt idő hiánya, amely komoly feszültségek forrása lehet, elsősorban azért, mert kevés időbe kell belezsúfolnunk mindent, amit el akarunk mesélni vagy meg akarunk tenni. Másodsorban pedig azért, mert bokros teendőink mellett nyilván magunka és pihenésünkre is szánnánk némi időt, amit kevésbé fáradt társunk esetleg zokon vehet. Ennek eredményeképp sajnos az a kevés együtt tölthető idő is pokollá változhat, amit egymásra szánnánk.

Féltékenység

A második és egyben nyomósabb ellenérv a féltékenység, ami ha egyszer felüti a fejét, tartósan megronthatja párkapcsolatunkat. A legtöbb féltékenység alapja a bizalmatlanság, ami bár nem a távolság velejárója, ha ott lappang az egyik félben, akkor egyre inkább előtérbe kerülhet. Egyetlen kapcsolat sem működik (ha táv, ha nem), ha nem fektetnek bele a párok energiát. Ha nem szeretgetik akkor is a kedvesüket, ha fáradtak, vagy ha éppen nem a legszerethetőbb formáját mutatja. A testi érintés, a kedves szavak, a bókok, az elégedett pillantás, a huncut mosoly, a közös vicces jelenetek hiánya szakadékot képez, amit nehezebb áthidalni egy távkapcsolatban. Előbb – utóbb valaki mással éli meg az ember. Nem feltétlenül gondolok itt arra, hogy azonnal szeretőt fognak tartani, csak mégis lesznek olyan meghatározó pillanatok, amiket mással fognak megélni. Emiatt felüti a fejét a féltékenység, ami szintén romboló hatással bír. Előjönnek a játszmák, aztán az esetleges közöny.

Érzelmek gyengülése

A távkapcsolat során mindkét félnek rengeteget kell dolgozni az érzelmek megőrzésén, az erőfeszítés pedig gyengítheti is azt, ami addig klasszul funkcionált. Sajnos gyakran előfordul, hogy az elején nagyon erősnek érezzük magunkat, aztán a lángolás fokozatosan elhalványul.

Többet kell érte tenni!

Mivel csak ritkán tudtok találkozni, több energiát kell arra fordítanod, hogy a jó viszony fennmaradjon. Legyél nyitott, becsületes és bízz a másikban! Ki kell találnotok, hogyan és mikor tudtok a legjobban kommunikálni és találkozni egymással. Ehhez bizony extra erőfeszítésre lesz szükség.

Állandó fáziskésés

A távkapcsolat időigényes és drága, ráadásul nem biztos, hogy megtérülő befektetés. Hiába az email, a telefon, az olykori találkozás, a pár nem tud lépést tartani egymással. Állandó a fáziskésés. Egy levélváltás sohasem olyan, mintha egy asztalnál ülnének. Semmit sem lehet a másikkal megosztani vagy megbeszélni azon melegében, nem lehet megosztani a gondokat és élményeket, hiszen a másik nem volt ott, nem volt a részese. Nincs benne a folyamatokban. Nem gyarapodnak az oly fontos közös emlékek sem.

Párhuzamos életek

A párhuzamos életek egyesítése akár végzetes is lehet, hiszen az egyik életformát fel kell adni, és a másikhoz alkalmazkodva költözni. De mi van, ha ekkor nem egy álom teljesül be, hanem egy rémálom veszi kezdetét? Igen erős elköteleződés és egymás valódi ismerete kell ahhoz, hogy egy távkapcsolat stabillá váljon.

Nehéz belátni, de a két, valójában önálló élet, még ha érzelmi szálak kötik is össze, vagy gyorsan mégis egymásra talál, vagy csak, mint a párhuzamosok, a végtelenben találkoznak.

Szerző:Udvari Fanni

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”