Menü

Van-e olyan, hogy túl sok alvás?

Különösen az okoz égetően nagy problémát manapság, hogy a normál alvásra egyre kevesebbeknek van lehetősége. Normál alvás alatt a normál, körülbelül nyolc órás időtartamú, estétől reggelig tartó, folyamatos, nyugodt pihenést értem. De ezt ma már befolyásolja éjszakába nyúló tanulás, késő estig tartó, vagy esetleg éjszakai munkavégzés, bulizás, túl korai kelés, ami miatt alvásunk nemcsak rövidebbé, de rendszertelenebbé is válik. Ezzel a szervezetünk nem tud megbirkózni olyan könnyen.

Elég nehéz ezekhez a megváltozott alvási szokásokhoz alkalmazkodni, főképpen akkor, mikor ennyi más tényező is befolyásolja, mennyire vagyunk kipihentek. Például, aki egész nap ülőmunkát végez, az szellemileg nagyon elfárad, de mivel fizikailag nem eléggé, ezért nem tud olyan pihentető alvásban részesülni. Pedig gyakran azért érezzük magunkat olyan fáradtnak, mert mentálisan minden tartalék energiánkat felhasználjuk. A mentális fáradtság sokszor rosszabbnak tűnik, mint a fizikai, mert mindenféle koncentrációra, gondolkodásra, figyelemre képtelenné válunk. Ezért például nem tudunk olvasni sem, vagy tévét nézni.

Ha nincs egyensúlyban az alvásunk mértéke a fáradtságunkkal, vagy rosszul azonosítjuk a közérzetünket, akkor előfordulhat kialvatlanság, de előfordulhat túlpihentség is. Ilyenkor testileg pihenjük ki a mindennapok fáradalmait, olykor túl sok alvással vagy fekvéssel, ami hosszú távon még rosszabb közérzethez vezet.

Mit tehetünk a túlpihentség ellen? Igyekezzünk minden nap nagyjából hasonló mennyiségű alváshoz jutni. Körülbelül nyolc óra alvás elég, hogy a szervezetünk egészséges maradjon, ezt tartsuk szem előtt! Persze, néha előfordul, hogy több pihenésre vágyunk, vagy délután is ledőlünk fél órára. Ez teljes mértékben rendben van, de nem szabad, hogy átessünk a ló túloldalára. Legyünk megfontoltak és tudatosak az alvással és pihenéssel kapcsolatos kérdésekben is. Törekedjünk arra, hogy eleget, de ne túl sokat pihenjünk! Mindemellett rendszeres levegőzéssel, sétával, sportolással a testünket is karban tarthatjuk, és megfelelő fizikai állapotba kerülhetünk.

Az elsősegélynyújtás életet menthet

Az elsősegélynyújtás világnapját minden évben szeptember második szombatján tartják. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, valamint arra, hogy egy váratlan baleset vagy rosszullét esetén akár egy laikus által nyújtott gyors és szakszerű segítség is életet menthet.

Tönkreteheti a saját szempilláit a műszempilla?

A hosszú, dús és ívelt szempillák sokak számára a mindennapi szépségrutin részévé váltak. A műszempilla kényelmes megoldásnak tűnik: reggel nincs szükség spirálozásra, a tekintet hangsúlyosabb, és egy jól elkészített szett akár teljesen természetes hatást is kelthet. De vajon mi történik a saját szempilláinkkal, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen hosszabbítjuk őket?

Mit árul el a vizelet színe?

A vizelet színét általában nem figyeljük különösebben, pedig sokat elárulhat arról, mi történik a szervezetünkben. A halványsárga, szalmasárga vizelet többnyire a megfelelő folyadékbevitel jele, míg a sötétebb árnyalat gyakran arra utal, hogy keveset ittunk. De mi a helyzet akkor, ha a vizelet narancssárgás színűvé válik?

Részleges vádliizomrost-szakadás: tünetek, kezelés és gyógyulási idő

A részleges vádliizomrost-szakadás gyakori mozgásszervi sérülés, amely sportolás, hirtelen mozdulat, elesés vagy túlterhelés következtében is kialakulhat. A sérülés során a vádli izomrostjainak egy része megsérül vagy elszakad, miközben az izom teljes folytonossága megmarad. Emiatt a részleges szakadás általában kevésbé súlyos, mint a teljes izomszakadás, ugyanakkor megfelelő pihentetést és rehabilitációt igényel.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.