Menü

Van-e olyan, hogy túl sok alvás?

Különösen az okoz égetően nagy problémát manapság, hogy a normál alvásra egyre kevesebbeknek van lehetősége. Normál alvás alatt a normál, körülbelül nyolc órás időtartamú, estétől reggelig tartó, folyamatos, nyugodt pihenést értem. De ezt ma már befolyásolja éjszakába nyúló tanulás, késő estig tartó, vagy esetleg éjszakai munkavégzés, bulizás, túl korai kelés, ami miatt alvásunk nemcsak rövidebbé, de rendszertelenebbé is válik. Ezzel a szervezetünk nem tud megbirkózni olyan könnyen.

Elég nehéz ezekhez a megváltozott alvási szokásokhoz alkalmazkodni, főképpen akkor, mikor ennyi más tényező is befolyásolja, mennyire vagyunk kipihentek. Például, aki egész nap ülőmunkát végez, az szellemileg nagyon elfárad, de mivel fizikailag nem eléggé, ezért nem tud olyan pihentető alvásban részesülni. Pedig gyakran azért érezzük magunkat olyan fáradtnak, mert mentálisan minden tartalék energiánkat felhasználjuk. A mentális fáradtság sokszor rosszabbnak tűnik, mint a fizikai, mert mindenféle koncentrációra, gondolkodásra, figyelemre képtelenné válunk. Ezért például nem tudunk olvasni sem, vagy tévét nézni.

Ha nincs egyensúlyban az alvásunk mértéke a fáradtságunkkal, vagy rosszul azonosítjuk a közérzetünket, akkor előfordulhat kialvatlanság, de előfordulhat túlpihentség is. Ilyenkor testileg pihenjük ki a mindennapok fáradalmait, olykor túl sok alvással vagy fekvéssel, ami hosszú távon még rosszabb közérzethez vezet.

Mit tehetünk a túlpihentség ellen? Igyekezzünk minden nap nagyjából hasonló mennyiségű alváshoz jutni. Körülbelül nyolc óra alvás elég, hogy a szervezetünk egészséges maradjon, ezt tartsuk szem előtt! Persze, néha előfordul, hogy több pihenésre vágyunk, vagy délután is ledőlünk fél órára. Ez teljes mértékben rendben van, de nem szabad, hogy átessünk a ló túloldalára. Legyünk megfontoltak és tudatosak az alvással és pihenéssel kapcsolatos kérdésekben is. Törekedjünk arra, hogy eleget, de ne túl sokat pihenjünk! Mindemellett rendszeres levegőzéssel, sétával, sportolással a testünket is karban tarthatjuk, és megfelelő fizikai állapotba kerülhetünk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.