Menü

Van-e olyan, hogy túl sok alvás?

Különösen az okoz égetően nagy problémát manapság, hogy a normál alvásra egyre kevesebbeknek van lehetősége. Normál alvás alatt a normál, körülbelül nyolc órás időtartamú, estétől reggelig tartó, folyamatos, nyugodt pihenést értem. De ezt ma már befolyásolja éjszakába nyúló tanulás, késő estig tartó, vagy esetleg éjszakai munkavégzés, bulizás, túl korai kelés, ami miatt alvásunk nemcsak rövidebbé, de rendszertelenebbé is válik. Ezzel a szervezetünk nem tud megbirkózni olyan könnyen.

Elég nehéz ezekhez a megváltozott alvási szokásokhoz alkalmazkodni, főképpen akkor, mikor ennyi más tényező is befolyásolja, mennyire vagyunk kipihentek. Például, aki egész nap ülőmunkát végez, az szellemileg nagyon elfárad, de mivel fizikailag nem eléggé, ezért nem tud olyan pihentető alvásban részesülni. Pedig gyakran azért érezzük magunkat olyan fáradtnak, mert mentálisan minden tartalék energiánkat felhasználjuk. A mentális fáradtság sokszor rosszabbnak tűnik, mint a fizikai, mert mindenféle koncentrációra, gondolkodásra, figyelemre képtelenné válunk. Ezért például nem tudunk olvasni sem, vagy tévét nézni.

Ha nincs egyensúlyban az alvásunk mértéke a fáradtságunkkal, vagy rosszul azonosítjuk a közérzetünket, akkor előfordulhat kialvatlanság, de előfordulhat túlpihentség is. Ilyenkor testileg pihenjük ki a mindennapok fáradalmait, olykor túl sok alvással vagy fekvéssel, ami hosszú távon még rosszabb közérzethez vezet.

Mit tehetünk a túlpihentség ellen? Igyekezzünk minden nap nagyjából hasonló mennyiségű alváshoz jutni. Körülbelül nyolc óra alvás elég, hogy a szervezetünk egészséges maradjon, ezt tartsuk szem előtt! Persze, néha előfordul, hogy több pihenésre vágyunk, vagy délután is ledőlünk fél órára. Ez teljes mértékben rendben van, de nem szabad, hogy átessünk a ló túloldalára. Legyünk megfontoltak és tudatosak az alvással és pihenéssel kapcsolatos kérdésekben is. Törekedjünk arra, hogy eleget, de ne túl sokat pihenjünk! Mindemellett rendszeres levegőzéssel, sétával, sportolással a testünket is karban tarthatjuk, és megfelelő fizikai állapotba kerülhetünk.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.