Van-e értelme szünetet tartani?
- Dátum: 2019.07.09., 06:10
- Varga Ágnes Kata
- elképzelés, elköteleződés, érv, érzelem, gond, gondolkodás, hűség, javítás, kapcsolat, kérdés, kétség, kötődés, megoldás, nyitottság, probléma, szakítás, szünet, tanács, újdonság, újítás, veszély
A szüneteltetés elsősorban párkapcsolatokban fordul elő. Arra az esetre használják a felek, amikor a kapcsolatuk szokásos menetét megállítják, egyáltalán nem vagy csak ritkán találkoznak, kevesebbet beszélnek, és a másik helyett inkább önmagukra fókuszálnak. A szünet csakis közös megegyezéssel jöhet létre, közös szabályok alapján. A probléma azzal van, amikor ezek a szabályok nem pontosak, tisztázatlanok, vagy az egyik fél eltér tőlük.

Eltérni pedig nem is olyan nehéz, mint gondoljuk. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a szünet nem szakítás. Normál esetben nem lenne szabad beleférnie a kicsapongó életmódnak, sem egy formálódó új kapcsolatnak, sem megcsalásnak. Hiszen a szünet nem egy kibúvó a kötelezettségeink alól, hanem egy lehetőség az érzelmek tisztázására, külső befolyásolás nélkül. Márpedig egy új kapcsolat vagy egy harmadik személy igencsak erős befolyásoló hatást jelent.
Mi értelme van akkor egyáltalán a szünetnek? Hiszen két ember miért akar külön-külön gondolkodni arról, hogy mennyire jó együtt? Nos, vannak érthető érvek, amelyek mellette szólnak. A párkapcsolatban két ember vesz részt, akik egyénenként is emberek. Lehetnek problémáik, amelyeket magukban tudnak csak megoldani, és lehetnek kételyeik, amelyekből a másik nem tudja őket kirángatni. Egymás állandó jelenléte nem hagyja a feleket önmagukban elmélyülni, ezáltal csak homályos, torz képet kaphatnak a valóságról. Van abban is valami rejtélyesen szép, amikor valaki egyedül oldja meg azokat az érzelmi kríziseket, amelyek kettejüket veszélyeztetik. Ilyen esetekben a szünet egy elfogadható döntés. De ha csak az elválás késleltetésére szolgál, akkor felesleges érzelmi megterhelés és egyben kötöttség mindkét fél számára. Azt, akivel nem akarunk együtt lenni, el kell engednünk, még akkor is, ha maga az elengedés nehéz. Szünet tartásával arra kötelezni őt, hogy hűségesen, szeretettel várja meg, míg érzelmileg elég éretté válunk az elköteleződésre vagy a szakításra, hatalmas önzőség.

Tehát a szünet nem ördögtől való dolog, de biztosan nem is tartós, tartható megoldás. Sokkal fontosabb a helyes kommunikáció, a változáshoz és változtatáshoz szükséges akarat, valamint önmagunk és a másik fél tisztelete. Ha nem tudjuk a szünetet úgy megvalósítani, hogy ezek a tényezők adottak legyenek benne akkor nem is érdemes belekezdeni.
Varga Ágnes Kata
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.