Menü

Hasznos-e számunkra a versírás?

Noha az a tévhit járja (nem is alaptalanul), hogy egyre kevesebbet olvasunk, és ez főképpen a fiatalokat érinti, valamilyen szinten ennek van egy másik oldala. Ugyanis inkább a könyvolvasás száma csökkent le, vagy alakult át. Bár a könyvek még mindig fontosak az emberek életében, inkább újságokra, cikkekre, internetes portálokra, blogokra és e-könyvekre tértünk át. Ugyanakkor a versek szerepe nem csökkent le a bizonyos életkorokban és életszakaszokban. És ez nemcsak azok olvasására, hanem írására is vonatkozik.

Attól függetlenül, hogy nem mindenki Arany János és Kosztolányi Dezső verseivel fekszik és kel, még elég sok népszerű minta áll ott a fiatalok előtt, amelyekkel az iskolában biztosan megismerkedtek. Mindemellett a zenehallgatás, a dalszövegek ismerete is formálja azt a készséget, amelyek által valaki képes létrehozni egy költeményt. Ez pedig sokszor meg is ihleti a hallgatókat.

Vannak szituációk, amelyekben kifejezetten sok vers születik: ilyen a szerelembe esés, szakítás, költözés, csalódás, siker, magány, kihívás, és a sor még folytatható, de ezekben van egy közös tulajdonság, mégpedig az, hogy nagy érzelmi igénybevétellel járnak. Nem csoda tehát, hogy valamilyen módon enyhíteni kívánjuk az okozott traumát és szavakban kifejezni azt, ami a nehézséget okozza. Sőt, ez kifejezetten egészséges orvoslása egy érzelmi krízisnek. Hiszen nemcsak kifejezni tanulhatjuk meg általa az érzelmeinket, hanem rendszerbe is tudjuk szedni a gondolatainkat. Ez a későbbi időkben is segíteni fog bennünket a helyes emlékezésben, ahelyett, hogy emlékfoszlányokkal kellene beérnünk, amelyek félrevezethetnek.

Az, hogy ezeket a verseket érdemes-e közzétenni, nem annyira egyértelmű. Hiszen vannak igazi műremekek, amelyek ilyen pillanatokban születnek, de vannak olyanok is, amelyek tényleg csak önmagunknak szólnak. Főleg olyankor nem tanácsos megmutatni szerzeményeinket senkinek, ha valaki egyértelműen helyet kap benne. Ugyanis ő később bármilyen módon visszaélhet ezzel. Ráadásul az is lehet, hogy később, amikor már nem vagyunk annyira túlfűtöttek érzelmileg, mi magunk bánjuk meg, hogy megmutattuk az általunk írt verseket a világnak. Érdemes tehát egy kicsit mindenképpen várni, és csak azokat nyilvánosságra hozni, amelyekre később is büszkék leszünk.

Ha még mindig kételkedsz benne, hogy hasznos-e az írás, ragadj tollat és próbáld ki, meg fogsz lepődni.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?

Mindig mindig mindig kössük be a gyereket (is) az autóban!

Még mindig sokan nem kötik be a gyereküket az autóban. Háromgyerekes anyaként pontosan tisztában vagyok vele, mekkora macera több gyereket is ki-be kötözni a kocsiban, de bármilyen fáradságos is a művelet, mindig gondoljunk arra, hogy az életét menthetjük meg.