Menü

Az adakozás lelki háttere

Az adakozásról általában az embereknek kétféle kép él a fejében: az utcán kéregető emberek látványa, illetve a nyilvános adománygyűjtő akciók. Szinte látjuk a színessel írt betűket a szemünk előtt, hogy „Bármekkora összeggel segítse, kérjük, a rászorulókat/betegeket/időseket”. És mivel nagyon sok ilyet látunk, egy idő után sajnos könnyen ignoráljuk is. De ez nem azért van, mert nem szeretnénk másoknak segíteni.

Vajon amikor adunk, belegondolunk-e ennek a mechanizmusnak a belső mozgató erejébe? Hogy igazából a legtöbb odavetett aprópénz vagy étel kinek is teszi a legjobbat? Hogy miből indul a késztetés, és az adakozás utáni elégedettség? Vajon tényleg azért adunk, hogy másoknak segítsünk, vagy azért, hogy mi jobban érezzük magunkat?

Valójában ez több tényezőből áll. Az embereket adakozáskor a sztereotípiái irányítják. Minden, amit a környezetükben addig tapasztaltak vagy hallomásból ismernek. Például, ha egy kevésbé ápolt ember kér segítséget, hajlamosak vagyunk rögtön rosszat feltételezni róla, mint például hogy alkoholra vagy valamilyen káros dologra fogja költeni a pénzt, vagy esetleg nem is szorul rá igazán, csak ki akarja használni az emberek jóindulatát. A hajléktalanokkal szemben számos negatív előítélet él a köztudatban, és velük szemben az ember könnyebben áll ellen. Valamiért van egy olyan tulajdonságunk, hogy sémákra építjük az emberi kapcsolatainkat, a hajléktalanokról pedig az a kép él bennünk, hogy tétlenek, a saját életük rendezésében teljességgel megbuktak, esetleg egyenesen ők tehetnek arról, ahová kerültek. A sajnálat és a szánalom olykor viszolygásba csap át velük szemben.

De tegyük fel, hogy amikor megengedhetjük magunknak, segítünk, nemtől, életkortól, származástól, állapottól függetlenül. Mit érzünk utána? Elégedettséget? Boldogságot? Ha igen, minek örülünk? Annak, hogy valakinek ezáltal nagyon kis mértékben jobb lett a napja, vagy annak, hogy hasznosnak érezzük magunkat a társadalom számára? Mi az, amit egyáltalán éreznünk kell?

Furcsa válasz, de a legjobb, ha semmit. Sok embernek az nem valódi segítség, ha egy kis aprót adunk neki. A pénz olyan eszköz, ami túlságosan könnyen fogy, ezért nem lehet arra alapozni, hogy mikor van vagy mikor nincs. Előfordulhat, hogy a figyelmünkkel, ötleteinkkel, jó tanácsainkkal többet tudunk tenni a rászorulókért, mint valamennyi pénzzel. Azt, ha az időnket rászánjuk olyan emberekre, akiknek szüksége van segítségre, egészen biztos, hogy nem fogjuk megbánni. Ezen felül természetesen mindenki úgy segít, ahogy tud. És ha nem tudunk, akkor sem szabad hosszú ideig tartó bűntudatot éreznünk. Hiszen valamink biztosan van, amivel a környezetünket segíthetjük.

Adni jó, de azt ne felejtsük el, hogy nem önmagunkért adunk, és nem azért, hogy mi megnyugtassuk a lelkiismeretünket. A tőlünk telhető legjobbat kell nyújtanunk mindenki felé.

Legyen rendezett szekrényed!

Otthonunkban a szekrényeink, polcaink vagy tárolóink közül talán a ruhásszekrényben a legnehezebb rendet tartani, hiszen gyakran sietősen csak kirántjuk a legalul lévő felsőt, vagy középről egy nadrágot és már borul is a rendezett sorrend, szétesve maradnak a hajtogatott ruhák. Néhány trükkel azonban meg tudjuk előzni, hogy eluralkodjon a káosz.

Szakíts, ha bírsz - avagy hogyan dolgozd fel a szakítást?

A legtöbb ember élete során megél néhány szakítást. Az, hogy mennyire visel meg valakit, sokszor a körülményektől is függ. Bizonyára van olyan is, amelyet hónapokba telik feldolgozni és olyan is, amelyen gyorsabban túlteszi magát az ember. Sokszor, ha a partner gyorsabban továbblép, mint te, akkor még jobban fáj az egész. Bizonyos módon azonban ezekből a helyzetekből lehet tanulni is, és ez a tanulás segít a következő kapcsolatokban, valamint önmagunk megismerésében is.

Fenntartható divat

A divat egyike a leginkább környezetszennyező iparágaknak, ami ellen az elmúlt években már számos kezdeményezés indult. Sokan a vásárlói oldalról bojkottálják a ’fast fashion’ márkák ruháit, a környezettudatosságon túl etikai okok miatt is, mivel jellemzően nagyon kevés fizetésért készítik őket, fejlődő országokban.

Március az endometriózis hónapja is

Március a nőkről szól, ebben az időszakban olyan témák és problémák kerülnek előtérbe, amik fontos beszélgetéseket tudnak elindítani. Ahogy az október a mellrák elleni küzdelem hónapja, úgy lett a március az endometriózisé.

Adaptogén gyógynövényeink

Az adaptogén gyógynövényeket évezredek óta alkalmazzák a különféle betegségek megelőzésére és gyógyítására. Kedvező egészségügyi hatásaik széles skálája ismert és bevált már a különböző egészségügyi problémákra.