Menü

Lennél vegán?

Pár éve a kérdést sem értettem volna még. De tényleg. Ma már többet tudok a táplálkozási irányzatokról, s úgy döntöttem (különösen a téli ünnepi lakomák után), hogy 1 hónapig kipróbálom a növényi alapú életmódot, azaz a vegán étrendet. Mielőtt azonban folytatnám a saját sztorimat, nézzük át gyorsan, hogy mi is a különbség a vegetáriánus és a vegán között. A vegetáriánusok nem fogyasztanak semmilyen formában húskészítményeket (halat sem). Bizonyos típusaik tányérján szerepel állati eredetű étel, mint például tojás vagy tejtermékek (sajt, vaj) ekkor ovo-lakto vegetarianizmusról beszélünk. Amennyiben a zöldségek, gyümölcsök mellett csak tojást eszik az illető, akkor ovo vegetáriánusnak hívjuk, ha pedig csak tejtermékeket fogyaszt, akkor lakto vegetáriánusnak.

A legszigorúbb étrend kétségtelenül a vegánoké, ők szigorúan csak és kizárólag növényi eredetű táplálékokat visznek be a szervezetükbe. Nem esznek sajtot, nem fogyasztanak halat, nem vesznek magukhoz tojást, sőt még a méz sem szerepel az étlapjukon. A vegán étrend egyik szélsőséges változata a nyers vegánok tábora, akik mindent nyersen fogyasztanak, zöldséget, gyümölcsöt, magokat, csírákat. Ételeiket maximum 45 fokon készítik el.

Ezzel a vegán étrendemmel elég nagy fába vágtam a fejszémet, noha annyiban volt könnyebb dolgom, hogy jó ideje nem vagyok nagy húsevő, fogyasztom, de megvagyok nélküle napokig is akár. A táplálkozásban átálltam ezúttal tudatosan a húsmentes, vagyis egészen pontosan az állati eredetű ételektől és élelmiszerektől mentes életre néhány hétig, s kíváncsian vártam, vajon mit ehetek majd, vagy mikor halok éhen. Természetesen mindenféle állati eredetű dolgot kizártam az étkezésemből (nincs méz a teába, se egy kis sajt este, se joghurt). Nekem fontos a változatos étkezés, így nem az volt a célom, hogy banánon és répán éljek hetekig. Az étkezéseimet teljes értékű gabonákkal építettem fel, reggelire gyakran ettem zabkását gyümölcsökkel, igaz ez korábban is szokásom volt.

Ebédre köles, rizs volt a köretem, sokszor ettem tésztákat például spenóttal vagy más zöldségekkel, megszerettem a csicseriborsót magas fehérjetartalma miatt, több brokkolit ettem, főzelékeket, igaz hiányzott a párolt zöldségek tetejéről a sajt, olykor egy joghurt a gyümölcsök mellé, de magában is szívesen fogyasztottam a banánt, mandarint, almát, kivit, avokádót, ittam a narancs levét a délutáni tejeskávém helyett. Főzelékekhez puffasztott rizst ettem gyakran. Nagy kedvenceim voltak eddig is az olajos magvak, most azonban élveztem, hogy ezeket büntetlenül nassolhatom, nagyon szeretem a kesudiót, mogyorót, mandulát. A natúr mogyoróvajam mindent vitt, ha reggelente a zabkásámba tettem, késő délutánig telített.

Sportolóként a fehérjebevitelem viszont aggasztott és szívesen nyúltam volna a polcon lévő tejsavó fehérjémhez, de nem tehettem, mivel tejszármazék nem szerepelhet vegán étrendben, ezért növényi fehérjeporokhoz folyamodtam és alkalmanként azzal fedeztem a fehérjeszükségletemet edzések, futások után. Bevallom, ezek az italok nem voltak ínyemre, a növényi fehérjeporokat nem szerettem meg, de gyümölcsökhöz turmixolva nem volt kellemetlen az ízviláguk. Én szóját nem fogyasztok, de aki igen, az a csicseriborsó, tarkabab mellett szójával is elérheti a kívánt fehérjemennyiséget, illetve a mandula is igen magas fehérjetartalmú élelmiszer, így hús, tojás és túró nélkül is szépen be lehet vinni a szükséges adagot. A vitamin és ásványi anyag pótlása is megoldható növényi alapú étrenddel, csak ügyelni kell rá, hogy megfelelő növényeket válogassunk össze az étkezéseinkhez, igaz a B12 vitamint én tabletta formájában szedtem a növényi étkezés kiegészítéseként.

Összességében a próbaidő elteltével megállapíthattam, hogy a közérzetem minden esetben jobb volt, az étkezések után nem éreztem elnehezültnek magam, nem puffadt fel a hasam, ellenben jóllaktam, nem maradtam éhes. Energiám - a megfelelő szénhidrátbevitelnek is köszönhetően – bőven volt, simán tudtam teljesíteni a reggeli edzéseimet, olykor másfél órás futásaimat. A bőröm tisztább lett, ezzel volt gondom korábban, de most éreztem, hogy tisztább, egészségesebb kinézetű. Megkockáztatom, talán olcsóbb is volt az étrendem hús nélkül. A tejtermékek közül a sajt alkalmanként jól esett volna és azért heti egyszer egy grillezett csirkemell vagy sült csirkecomb is hiányzott, azonban mégis őszintén mondhatom, hogy - bár nem tudom elképzelni, hogy áttérjek a vegán étrendre, vagy, hogy kihagyjam a mézet a reggeli teából – a hús-és tejfogyasztást heti egy alkalomra redukálom, a gyümölcs-zöldség fogyasztását pedig napi szinten megemelem. Ha tehetem, többször veszek mandulatejet, mint eddig és diétás sütik helyett inkább egy banánt, vagy egy marék kesudiót fogok délután uzsonnázni. A szélsőségekre nem bíztatnék senkit, a mértékletes hús-és tojás, tejfogyasztásra azonban igen.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.