Az vagy, amit megeszel
- Dátum: 2019.02.06., 05:52
- Alzheimer-kór, egészség, emlékezet, eredmény, étrend, fehérje, kutatás, kutatócsoport, memória, összetétel, tudomány, zsír
Talán ismerős a mondás: „Az vagy, amit megeszel”, de tudtátok-e, hogy az étel, amit elfogyasztunk, befolyásolhatja a memóriánkat?
Auriel Willette és kutatócsoportja az Iowai Egyetemen egy „jóllakottsági” hormont derítettek fel, amely, ha nagyobb mennyiségben van jelen, csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. A kutatók egy erre a szakterületre specializált adatbázisban fellelhető adatokat felhasználva a kolecisztokinin (röviden CCK) nevű jóllakottsági hormont vizsgálták 287 ember esetében. A CCK a vékonybélben és az agyban is megtalálható. A vékonybélben a zsírok és a fehérjék felszívódásáért felelős, míg az agyon belül pontosabban a hippokampuszban helyezkedik el, amely az agy memóriaformáló régiója.
A kutatások során úgy találták, hogy a magasabb CCK szinttel rendelkezők esélye arra, hogy egy enyhe kognitív romlás alakuljon ki náluk (amelyet az Alzheimer-kór előfutárának tartanak) 65%-kal csökken.
Miért a CCK?
Alexandra Plagman vezető szerző azt nyilatkozta, azért a CCK-t választották, mert ez az a hormon, amely nagy mennyiségben kifejeződik a memóriaformálás során. A kutatócsoport tagjai látni szerették volna, van-e összefüggés a CCK szintje, valamint a memória és a hippokampuszban lévő szürkeállomány, plusz egyéb fontos területek között.
Megvizsgálták a p-tau és a tau fehérjéket is, amelyekről úgy vélték, toxikusak az agyra, hogy lássák, hatással vannak-e a CCK-ra és a memóriára. Az az eredmény született, hogy a tau fehérje szintjének növekedésével a magasabb CCK szint már nem volt összefüggésbe hozható a memória romlásával.
A kutatók azt remélik, hogy ezekkel az eredményekkel másokat is ösztönözni tudnak, hogy a táplálkozás összetevőinek megválasztására is figyeljenek, ne csak a bevitt kalóriamennyiséget nézzék.
Forrás: www.sciencedaily.com
Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen
Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?
A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.