Az vagy, amit megeszel
- Dátum: 2019.02.06., 05:52
- Alzheimer-kór, egészség, emlékezet, eredmény, étrend, fehérje, kutatás, kutatócsoport, memória, összetétel, tudomány, zsír
Talán ismerős a mondás: „Az vagy, amit megeszel”, de tudtátok-e, hogy az étel, amit elfogyasztunk, befolyásolhatja a memóriánkat?
Auriel Willette és kutatócsoportja az Iowai Egyetemen egy „jóllakottsági” hormont derítettek fel, amely, ha nagyobb mennyiségben van jelen, csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. A kutatók egy erre a szakterületre specializált adatbázisban fellelhető adatokat felhasználva a kolecisztokinin (röviden CCK) nevű jóllakottsági hormont vizsgálták 287 ember esetében. A CCK a vékonybélben és az agyban is megtalálható. A vékonybélben a zsírok és a fehérjék felszívódásáért felelős, míg az agyon belül pontosabban a hippokampuszban helyezkedik el, amely az agy memóriaformáló régiója.
A kutatások során úgy találták, hogy a magasabb CCK szinttel rendelkezők esélye arra, hogy egy enyhe kognitív romlás alakuljon ki náluk (amelyet az Alzheimer-kór előfutárának tartanak) 65%-kal csökken.
Miért a CCK?
Alexandra Plagman vezető szerző azt nyilatkozta, azért a CCK-t választották, mert ez az a hormon, amely nagy mennyiségben kifejeződik a memóriaformálás során. A kutatócsoport tagjai látni szerették volna, van-e összefüggés a CCK szintje, valamint a memória és a hippokampuszban lévő szürkeállomány, plusz egyéb fontos területek között.
Megvizsgálták a p-tau és a tau fehérjéket is, amelyekről úgy vélték, toxikusak az agyra, hogy lássák, hatással vannak-e a CCK-ra és a memóriára. Az az eredmény született, hogy a tau fehérje szintjének növekedésével a magasabb CCK szint már nem volt összefüggésbe hozható a memória romlásával.
A kutatók azt remélik, hogy ezekkel az eredményekkel másokat is ösztönözni tudnak, hogy a táplálkozás összetevőinek megválasztására is figyeljenek, ne csak a bevitt kalóriamennyiséget nézzék.
Forrás: www.sciencedaily.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?