Menü

Mesterséges édesítőszer: se nem jó, se nem rossz

A cukorhelyettesítők semmilyen egészségügyi előnnyel nem rendelkeznek, viszont kárt sem okoznak – derült ki egy nemrég megjelent tudományos összefoglalóból.

Tudósok egy csoportja, akik a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatos tanulmányok halmazát vizsgálták át, nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy azok bármilyen egészségügyi kárt okoznának az emberi szervezetben.

A kutatók 35 megfigyelést célzó, illetve 21 kísérletes tanulmányt néztek át, amelyek a mesterséges édesítőszerek hatását vizsgálták gyerekekre és felnőttekre egyaránt. Egyes tanulmányok a mesterséges édesítőszerek szervezetbe való bevitelét vagy nem bevitelét célozták meg, míg mások a bevitt mennyiségeket hasonlították össze.

Nem bukkantak meggyőző bizonyítékra, ami szerint azt állíthatnánk, hogy a nem cukortartalmú édesítőszerek felnőttekben bármilyen hatást gyakorolnának az étkezési szokásokra, a rákra, a szív- és érrendszeri betegségekre, a vesebetegségre, a hangulatra, a viselkedésre vagy az észlelésre. Sőt, az egyik tanulmányban még arról is beszámoltak, hogy a mesterséges édesítőszerek minimálisan ugyan, de előnyöst hatást gyakorolnak a fogyásra, illetve a vércukorszintre.

Azok a tanulmányok, amelyek a gyerekek szervezetére kifejtett hatást vizsgálták, hasonló eredményeket mutattak. Bár egyes tanulmányok gyenge bizonyítékát tudták mutatni, hogy azoknál a gyerekeknél, akik mesterséges édesítőszereket kaptak, magasabb vércukorszint-emelkedést tapasztaltak.

A publikáció első szerzője, Dr. Joerg J. Meerpohl, a Freiburgi Egyetem munkatársa azt nyilatkozta: „a munka célja az volt, hogy összefoglaljuk a bizonyítékokat, nem az, hogy alkalmazásbeli javaslatokat tegyünk”.

Természetesen az, hogy nem találtak bizonyítékot, hogy a mesterséges édesítőszerek károsak lennének, nem zárja ki annak lehetőségét. Mindenesetre ő így nyilatkozott: „Nincs szükség arra, hogy mesterséges édesítőszerek legyenek az ételeinkben. Vannak olcsóbb és szélesebb körben elérhető alternatívák is, hogy ételeinket mesterségesen édesítsük. Mindig ihatsz vizet diétás kóla helyett”.

Forrás: https://www.nytimes.com

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.