Hol van az otthon?
- Dátum: 2018.12.14., 20:50
- család, érzés, gyerek, hagyomány, haza, hovatartozás, karácsony, otthon, szeretet, szokás, teremtés, utazás, ünnep
Karácsony előtt sokan kapjuk meg vagy tesszük fel a kérdést: „Hazautazol karácsonyra?” vagy „Otthon töltöd a karácsonyt?” Van-e helyes válasz? Hogyan definiáljuk az otthont? Sok nehéz kérdésre egyáltalán nem is létezik egzakt válasz. Ez is lehet egy a sok közül. Mi az otthon? Ahol elkezdtünk felcseperedni? Ahol a szüleink élnek, és hazavárnak minket? Ahol mi jelenleg élünk egyedül vagy a családunkkal?
Egyet sem tudnánk kiválasztani a fentiek közül, mint az „otthon” pontos definíciója. Az biztos, hogy amikor karácsony környékén felülünk a vonatra, fellépünk a buszra, beülünk az autóba, hogy meglátogassuk a szüleinket, esetleg gyerekkorunk helyszíneit, mindannyiunkat ugyanaz a hangulat kerít hatalmába. Tudjuk, hogy amikor odaérünk, hazaérünk. Mindegy hol is van a haza, és nem számít mikor jártunk ott legutóbb. Amikor megérkezünk, részesei leszünk annak a jelenetnek, aminek mi magunk is biztosan gyakran tanúi vagyunk vasútállomásokon, buszmegállókban, repülőtereken: egy családtag megérkezik, s mindannyian egymás nyakába borulnak.
Azonban ahogy telnek az évek, változnak a körülményeink: családot alapítunk, szívünkhöz közelálló barátokat szerzünk. A hazaérkezés élménye még mindig ugyanolyan intenzív, de az ünnepek eltöltése már helyesebbnek tűnik ott, ahol a hétköznapjainkat töltjük, azokkal az emberekkel, akikkel mindennapi kapcsolatban állunk. Hiszen már „ide tartozunk”.
Pszichológiai kutatások kimutatták, hogy az otthon érzése nem feltétlenül kell, hogy egy adott fizikai helyszínhez kötődjön. Nemcsak abban a környezetben lehet a korábbról ismert meghittséget megteremteni, ahonnan az érzés származik. A legjobb, ha önmagunkban találjuk meg az érzést, és kialakítjuk a számunkra szükséges külső körülményeket: hogyan teljen egy karácsony a szülőotthontól távol, kikkel szeretnénk azt tölteni, családdal és vagy barátokkal, más családokkal, milyen hagyományokat kövessünk – ez mind rajtunk múlik.
Az érzés megteremtése a fontos – ne érezzük azt, hogy sehová sem tartozunk, miközben bárhová tartozhatunk.
Budapest rejtett kincsei
A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe
Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg
Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.